Gazdaság

Az USA visszavág: felmondtak egy 44 éves egyezményt Magyarországgal szemben

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu
A NAV közzétette honlapján, hogy bár az Amerikai Egyesült Államok tavaly júliusban értesítette Magyarországot, hogy felmondja a két ország között fennálló kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, a megszűnő megállapodás rendelkezései az adó megállapítása tekintetében 2023. december 31-éig még alkalmazhatók, azaz az idén év végéig keletkezett jövedelmek adójogi kezelésében nincs változás. Jövőre azonban nagy változások elé néznek az amerikai érdekeltséggel rendelkező cégek és magánszemélyek – hívta fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.

Sokáig bizonytalan volt, hogy az egyezmény felmondása mennyire végleges (sokan egyfajta nyomásgyakorlásként értelmezték a globális minimumadó Magyarország általi elfogadása érdekében), ugyanakkor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján közzétett tájékoztató alapján és a legutolsó amerikai álláspont következtében az egyezmény immár véglegesen felmondottnak tekintendő (2023. végéig szóló „türelmi idővel”) – olvasható a tanácsadócég közleményében.

Az amerikai Pénzügyminisztérium nyilatkozatai alapján a felmondás oka az, hogy a magyar kormány megvétózta a közel 140 ország (köztük az Egyesült Államok) által támogatott 15 százalékos globális minimumadó bevezetését azzal a céllal, hogy megtartsa a jelenlegi 9 százalékos magyar társaságiadó-kulcsot. Az amerikai-magyar egyezmény 1979 óta volt hatályos – erre már a BDO Magyarország hívta fel a figyelmet. 

Osztalékadó: 15 helyett 35 százalék

Az egyezmény alatt, ha egy magyar befektető amerikai részvényt vásárol tőzsdén és az után osztalékot kap, akkor az osztalékjövedelem kapcsán 15% amerikai forrásadót kell fizetnie, további magyar személyi jövedelemadó kötelezettség pedig nem is terheli.

Ha viszont megszűnik az egyezmény, akkor 2024-től már 30 százalékos forrásadó terheli a magyar befektetőt és további 5 százalék magyar személyi jövedelemadó is fizetendő, így a teljes adóteher 35 százalék lesz – értékelnek a Niveusnál.

A kamatjövedelemnél és árfolyamnyereségnél még rosszabb a helyzet

Az egyezmény megszűnése esetén a kamatból származó jövedelem egyéb jövedelemnek minősül, amelyet a fenti személyi jövedelemadón túl még 13 százalékos szociális hozzájárulási adó is terheli, egyúttal az amerikai részvényekkel, kötvényekkel bonyolított ügyletek nem minősülnek ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek, ami gyakorlatilag ellehetetleníti majd a magyarok amerikai befektetéseit.

Amerikaiak nem járnak ennyire rosszul

Mivel Magyarország nem vet ki forrásadót a külföldi társaságoknak fizetett osztalék, jogdíj és kamatjövedelmek után, így az ilyen típusú jövedelmek adómentesek – emelte ki a szakértő. Természetesen semmi nem akadályozza meg Magyarországot abban, hogy a jövőben forrásadót vessen ki és ezáltal megszüntesse az egyenlőtlen helyzetet.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik