Miközben a magyar kormány propagandaháborút vív az Európai Unióval és birkózik a jogállamisági és korrupcióellenes feltételek teljesítésével, addig a környező országokban már javában költik az uniós eurómilliókat. Náluk a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) támogatási forrásai már érdemben segítenek az energiakrízis és a nyomában megjelenő szociális válság enyhítésében.
Amíg hazánk még egyetlen centet sem kapott az RRF alapjaiból és legkorábban a tavasz végéig biztosan nem is kap, addig a Magyarországnál kétszer nagyobb lakosságú és valamivel kevesebb, mint kétszer nagyobb gazdasági súlyú
Ez az összeg 400 forintos euróárfolyammal számolva 2500 milliárd forintot tesz ki, ami több mint amennyi vissza nem térítendő forrás összesen Magyarország rendelkezésére áll 2026-ig a helyreállítási eszközből – ez 5,8 milliárd euró, mintegy 2320 milliárd forint. Igaz, a románok által lehívott 6,3 milliárd euróból 2,6 milliárd kedvezményes hitel, s csak a többi a vissza nem térítendő rész. Hazánk esetében az összesen 9,7 milliárd eurónyi (3880 milliárd forint) hitelrész sorsa egyelőre ismeretlen.
Mi több, Románia decemberben további 3,22 milliárd euróra (közel 1300 milliárd forint) nyújtott be támogatási igényt, ami a normál gyakorlat szerint néhány hónapon belül meg is érkezhet az államkasszába.
A hazánknál valamivel több mint feleannyi lakosságú, de mindössze egyötöddel kisebb gazdasági súlyú Szlovákia 2021 októbere és 2022 októbere között 1,21 milliárd eurót (488 milliárd forint) hívott le az RFF-ből, ami nagyobb összeg, mint amennyit a magyar kormány összesen vár 2023-ra az alapokból (ez a költségvetési adatok szerint 325,5 milliárd forint). A szlovák kormány pedig már tavaly októberben további 708,8 millió eurós (284 milliárd forint) támogatási igénnyel állt elő.
Még a szlovákokat is felülmúlja Horvátország, amelynek tavaly március óta 1,4 milliárd eurót (560 milliárd forint) folyósítottak és Bulgária, amely decemberben körülbelül ugyanekkora összegű RRF-forrást hívott le. Közel 1 milliárd euróhoz jutott már Csehország, és eurószázmilliókat költhetnek a kis Balti-országok, valamint Szlovénia is.
Éppen oda nem érkezik pénz, ahonnan most hiányzik
Az EB adatbázisa szerint az unió 27 tagállama közül eddig Magyarországon kívül csak Lengyelország, illetve a magas jövedelmű Írország és Svédország nem kapott még támogatást, illetve hitelt a helyreállítási alapból. Bár Magyarország helyreállítási tervét is jóváhagyta az EB, hazánk az egyetlen olyan EU-tagország, amely még mindig nem írta alá a végleges, úgynevezett műveleti megállapodást. Ez azt is jelenti, hogy az összes többi állam esetében már megtörtént a forrásleosztás meghatározott beruházások és reformok mentén, eközben egyedül a mi esetünkben áll nulla eurón az RRF-számláló, vagyis forrásaink sorsa még teljesen bizonytalan.
Márpedig ezeket az alapokat nem a főterek letérkövezésére szánta az EB, hanem éppen a jelenlegi válságra adnak adekvát választ. Az egyik fő pillérük a zöld átállás és az energiatakarékosság, emellett pedig számos olyan pillért tartalmaznak, amelyek a közjólétet, a lakosság megélhetését segítik. Románia például finanszírozási terve alapján máris költheti forrásait az energiaátmenet és a fenntartható közlekedés mellett egyebek közt az oktatás és az egészségügy területére, valamint az adó- és nyugdíjreformok előzetes lépéseire. Szlovákia pedig ugyancsak az egészségügyi és nyugdíjcélok mellett a szociális segélyezésre, és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok támogatására is elkülöníti RRF-forrásait.
Hasonló célok mentén költhetne a magyar kormány is, a helyreállítási terv szerint a teljes keretösszeg 48,1 százalékát fordítaná a zöld átmenetre – amely egyebek közt az orosz energiaimportról való leválást és az áramhálózat fejlesztését is magában foglalja – további 29,8 százalékát pedig digitalizációs célokra, például az egészségügy és a közszolgáltatások digitális fejlesztésére fordítaná. Emellett hosszan lehetne sorolni a tervezet szociális céljait, amely egyebek közt szociális lakások építésére, felújítására, a leghátrányosabb helyzetű települések megújuló energiatermelésére és felhasználására, valamint az iskolarendszer fejlesztésére és a pedagógushiány csökkentésére lehetne fordítani. Összességében elmondható, hogy e támogatásoknak többnyire már az elsőkörös hatása is jelentkezik a lakosságnál.
A kormány pályázati oldalán az látszik, hogy már több mint 30 felhívást hirdettek ki az RRF-pénzekre 2021 óta, ám a források beragadása miatt ezek a programok többnyire állnak. Hiába jelentette be Gulyás Gergely kancelláriaminiszter még 2021 augusztusában, hogy a helyreállítási tervben szereplő projekteket a kabinet a költségvetés terhére előfinanszírozza, úgy fest, a jelenlegi pénzügyi helyzetben ez megoldhatatlan kihívás. A helyzet legnagyobb kárvallottjai a lakossági napelemes pályázat igénylői: hiszen a 43 379 nyertes pályázatból a múlt hétig összesen 41 esetben történtek kifizetések.
Magyarország kapta a legkeményebb előírásokat
Míg a régiós országok többsége már 2021-ben előfinanszírozást kapott az RRF-alapokból, addig hazánk esetében ezt a gyakorlatot mellőzték, majd tavaly áprilisban a jogállamisági eljárás megindítása során kötötték ki, hogy a pénzekhez való hozzáférés csak a korrupcióellenes fellépéssel lehetséges. Mint korábban is említettük, egyelőre csak az van napirenden, hogy a Magyarország rendelkezésére álló 15,5 milliárd eurós (mintegy 6200 milliárd forint) összegű helyreállítási keretösszegből 5,8 milliárd eurónyi vissza nem térítendő forrást hívhat le a magyar kormány, amennyiben teljesíti az Európai Bizottság által támasztott 27 szuperfeltételt.
Ennek keretében az EB a korábban ismert 17 elemből álló csomagját – amelyben egyebek közt a közbeszerzések tisztaságát ellenőrző hatóság felállítását, és az egy ajánlatos közbeszerzési eljárások arányának jelentős csökkentését tűzték ki – további 10 elemmel bővítették. Ezek keretében már az igazságszolgáltatás reformját is elvárják, egyebek közt egyértelmű szabályokat a bíróságok átláthatóbb és elfogulatlanabb igazgatásában és megszüntetnék a kormány azon kiváltságát, hogy megtámadhassa a jogerős bírósági ítéleteket az Alkotmánybíróság előtt.
Az Orbán-kormánynak kivétel nélkül minden szuperfeltételt 100 százalékosan végre kell hajtania, ráadásul egyszerre, ha egyáltalán pénzhez akar jutni az RRF-borítékból. Jelen állás szerint az EB április-május során dönt arról, hogy elfogadja-e a megtett lépéseket, ekkor kerülhet sor a műveleti megállapodás aláírására. A pénzek folyósítását illetően Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a legoptimistább: szerinte már közvetlenül az aláírás után megkezdheti Brüsszel az utalást, ám az általános vélekedés szerint nyár előtt erre nem kerülhet sor.
Ugyanakkor jelenleg a nagyközönség előtt ismeretlen a magyar helyreállítási alap 9,7 milliárd eurós hitelrészének sorsa. Mint emlékezetes, a miniszterelnök 2021 áprilisában – vélhetően taktikai okokból – visszautasította, hogy hitelt vegyünk fel, mivel Brüsszelben már akkor szembesítették azzal, hogy a magyar pénzköltési terv nem felel meg a kritériumoknak. Egy évvel később azonban rájöttek, hogy mégiscsak kellene a pénz, Orbán Viktor a teljes keret megnyitását kérte az ukrajnai háborúra hivatkozva. 2022 augusztusában Ujhelyi István EP-képviselő arra figyelmeztetett, hogy a kabinet hivatalosan még nem igényelte a helyreállítási alap hitelrészéből lehívható forrásait. Ez be is igazolódott, hiszen a kormány csak októberben hozott határozatot arról, hogy ezt szeretné lehívni.
Azóta teljes csend honol ebben az ügyben, s az uniós megállapodások során sem bizottsági, sem a kormányzati kommunikációban nem említették meg ezt a pénzalapot. Lapunk a témában megkereste a területfejlesztési minisztert, amint válaszol, közöljük.
Mindamellett kifejezetten jól jönne az országnak ez a visszatérítendő forrás is, hiszen az EB meghatározása szerint a tagállamok számára elérhetőnél kedvezőbb – de hivatalosan nem meghatározott – feltételek mellett kellene azt törleszteni. Márpedig a magyar adósság menedzselése jelentős költségekkel jár, az állampapírok kamatszintje a legmagasabbak közé tartozik az unióban (a napokban meghirdetett 5 éves Prémium magyar állampapír jegyzése 16 százalékos kamattal indul). A kormány ráadásul arra kényszerül, hogy jelentősen növelje az igencsak drága devizaadósságot, miközben az adósságszolgálat 2023-ban brutális mértékben, majdnem az ötödével megugrik.
Mit kell tudni az RRF-ről?
A NextGenerationEU helyreállítási terv az EU történetének legnagyobb ösztönző csomagja, amelyet Európa koronavírus-járvány utáni újjáépítésének céljából különítettek el, összesen 2,018 billió eurónyi forráskerettel. Ez tartalmazza a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközt, amely 2026-ig 723,8 milliárd euróval támogatja a tagállamokat (ebből 385,8 milliárd euró a 27 tagország által közösen felvett kölcsön és 338 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás). Meghatározott célja, hogy enyhítse a pandémia társadalmi és gazdasági hatásait, ellenállóbbá tegye az európai országokat, két fő pillér, a zöld és a digitális átállás mentén.
Ennek megfelelően a forráselosztást is úgy alakították, hogy azok az országok részesüljenek belőle a legnagyobb részarányban, amelyeknek a gazdaságát a leginkább kikezdte a Covid-járvány. Ebbe a körbe nem kizárólagosan, de hangsúlyos mértékben a déli tagállamok tartoznak, amelyek nagyban támaszkodnak az idegenforgalomra.
Az alábbi ábrából kitűnik, hogy a 2020-as számok alapján mely országok a legnagyobb kedvezményezettek gazdaságuk méretéhez viszonyítva.
Összegszerűen a legnagyobb támogatáshoz toronymagasan Olaszország jut (191,412 milliárd euró), mögötte pedig Spanyolország (69,5 milliárd) és Franciaország (39,36 milliárd) áll.
Ezek a tagállamok voltak a legnagyobb forráslehívók is 2022-ig: az olaszok 66,9 milliárd eurót, a spanyolok 31 milliárdot, míg a franciák 12,5 milliárd eurót kaptak eddig Brüsszelből. Nem szerénykedhet Görögország sem, amely 7,6 milliárd euróhoz jutott az alapból tavaly, jelentősen felülmúlva a hasonló méretű államokat.
