Nem egész egy hónapunk maradt még ebből az adóévből. Bár az év utolsó hónapjában már nem lehet csodákat tenni, ha év közben nem tettünk félre, szerencsére nem is kell. Az adó-visszatérítés ugyanis mindenkit megillet, aki bármekkora összeget befizetett az egészségpénztári vagy nyugdíj-megtakarításokba, feltéve, hogy van befizetett személyi jövedelemadója.
Egészségpénztári befizetések
Akinek van egészségpénztári számlája, az bármennyit fizet be rá, az ötödét visszakapja a személyi jövedelemadójából. A munkáltatók is szoktak befizetni erre a számlára, az után is visszajár az szja. Az egészségpénztári számlán befizetett összegek után legfeljebb 150 ezer forint igényelhető vissza annak, akinek van ennyi jövedelemadója. Ez 750 ezer forintnyi befizetést igényel az egész 2022-es évben, de hangsúlyozzuk, bármennyi befizetés után is jár az adóvisszatérítés.
Az egészségpénztári egyenlegből gyógyszertár, magánorvosi ellátás, illetve az önsegélyező szolgáltatás részeként akár lakáshitel törlesztésének támogatása is lehetséges. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a lakáshitel egy része az egészségpénztári megtakarításból is finanszírozható, ha az egyenleg már legalább 180 napja a pénztári számlán van. Lakáshitel törlesztésére havonta a minimálbér 15 százaléka, azaz jelenleg 30 ezer forint fordítható. Ez egy évben 360 ezer forintot jelent, aminek a 20 százaléka jár vissza adóvisszatérítés formájában, azaz legalább 72 ezer forint. Azért „legalább”, mert a pénztártag a pénztár körülbelül 6 százalékos működési költségeit pluszban is befizeti, és arra is megkapja az adó-visszatérítést.
„Érdemes ezzel a kevésbé ismert lehetőséggel élni, mert minimális adminisztrációval jár és ha a szűk családi körön belül kihasználjuk az egészségpénztári számla előnyeit, akkor évente 150 ezer forintot is visszakaphatunk az államtól” – egészítette ki Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Egy 15 éves lakáshitelnél például ez 804 300 forintot hoz, amit az állam fizetett ki a hitelből helyettünk. A pénz valójában ennél több lesz, mert a minimálbér évről évre emelkedik, és annak százalékos arányában nő a lakáshitel törlesztésre fordítható összeg.
Az egészségpénztári számlára visszakapott adóvisszatérítés szabadon elkölthető az egészségpénztárból engedélyezett költésekre, lakáshitelre is.
Önkéntes nyugdíjpénztár
Itt a befizetések után szintén 20 százalék, legfeljebb évi 150 ezer forint igényelhető vissza. Ez azonban közös keret az egészségpénztárral és az önkéntes pénztárral, így az ezekre együttesen befizetett összegek után lehet legfeljebb 150 ezer forintot visszaigényelni. A három megtakarítási forma közötti felosztás azonban tetszőleges lehet, a pénztártag szabja meg.
A munkáltató a bérhez képest szintén kedvezményes adózással tud befizetni az önkéntes nyugdíjpénztári számlára is, mely után a munkavállaló ugyancsak igényelheti az adó-visszatérítést.
Az önkéntes nyugdíjpénztár nem keverendő össze a magánnyugdíj-pénztárakkal, melyek javára az állam korábban lemondott a nyugdíjjárulék bizonyos részéről, így utólag visszavonhatta ezt a szabályozást. Az önkéntes nyugdíjpénztár teljes mértékben magánvagyon, arra az állam nem teheti rá a kezét – hangsúlyozta a szakértő.
Az önkéntes nyugdíjpénztár a tag választása szerinti kockázati besorolású portfólióba teheti a pénztárnál nyilvántartott vagyonát, de egyéb ráhatása nincs az egyenlegre. A besorolás szerint a befektetések lehetnek kockázatmentes állampapír-befektetések vagy kockázatosabb részvény- és kötvénybefektetések. Az önkéntes nyugdíjpénztárba befizetett pénz hozama az első tíz év után adómentesen felvehető, de leadózással a teljes egyenleg is felvehető szükség esetén. A rendelkezést ettől kezdve háromévenként lehet megtenni, beleértve a hozam adómentes felvételét is.
Az önkéntes nyugdíjpénztárban nincs előírva havi kötelező befizetés.
Nyugdíjbiztosítás
A nyugdíjbiztosításba fizetett összegekre is jár a 20 százalékos, de legfeljebb évi 130 ezer forintos visszatérítés a személyi jövedelemadóból, ha futja belőle. Ez azonban már teljesen független a pénztáraknál ismertetett, legfeljebb évi 150 ezer forintos adó-visszatérítési kerettől, így ezt az adó-visszatérítést azon felül lehet visszakapni.
A teljes 130 ezer forint visszatérítéséhez évi 650 ezer forintot kell befizetni, de persze bármekkora befizetéssel is működik a visszatérítés – arányosan kevesebb.
A nyugdíjbiztosításban is lehet kockázat szerinti csoportot választani, az önkéntes nyugdíjpénztárhoz hasonlóan. A nyugdíjbiztosítás lehet hagyományos, ezt klasszikusnak is hívják. Ezekre fix – általában alacsony, pár százalékos – kamat jár. De választható az unit linked vagy más néven befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás is. Utóbbi esetben a biztosított fél dönthet arról, hogy a befizetett pénze melyik eszközalapba kerüljön. Ilyenkor nincs garantált hozam, hiszen nagyobb a kockázat, de nagyobb lehet az elérhető hozam is, ha jól választ a befektető. Akár az évi 5-9 százalékos kamatot is el lehet érni ebben a konstrukcióban, ezt azonban érdemes aktívan kezelni. Aki nem kíván foglalkozni azzal, hogy mibe fektesse a pénzt, annak inkább a hagyományos nyugdíjbiztosítás javasolt.
A nyugdíjbiztosítás – az önkéntes nyugdíjpénztárral ellentétben – csak a nyugdíjas kor elérésével válik elérhetővé, azzal a nyugdíjas korral, mely a szerződéskötéskor érvényes. Ha tehát az állam emelné a nyugdíjkorhatárt a szerződés ideje alatt, a most szerződők akkor is 65 éves korukban kapják meg a biztosított összeget.
Valójában ennél korábban is vissza lehet vásárolni a nyugdíjbiztosítást, de a veszteség tetemes lehet, inkább érdemes más megoldást keresni. A nyugdíjbiztosítás mellé eseti többlet befizetés is teljesíthető. A nyugdíjbiztosítás havi (vagy negyedéves, éves) alapdíját rendszeresen fizetni kell.
Nyugdíj-előtakarékossági számla
A nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ) szintén 20 százalékos személyi jövedelemadó visszatérítés jár, de legfeljebb évi 100 ezer forint, ami évi 500 ezer forint befizetésével érhető el. Ez a keret ugyancsak független az önkéntes pénztárakba befizetett összegek után járó legfeljebb 150 ezer forintos és a nyugdíjbiztosítás után járó legfeljebb 130 ezer forintos adó-visszatérítési kerettől.
A NYESZ egy speciális értékpapírszámla, aminek az egyenlegét felvenni csak a nyugdíj elérésekor lehet. Aki azonban nem szeretne kockázatos pénzügyi konstrukciót vásárolni, az vásárolhat állampapírt is, mely teljesen kockázatmentes, kamatadó-mentes és mostanában elég szép garantált hozamokkal kecsegtet.
A NYESZ-re történt befizetések utáni személyi jövedelemadó-visszatérítés a NYESZ-re érkezik és ott használható fel, de ilyen értelemben kamatos kamatként is felfogható. A nyugdíj-előtakarékossági számlára nincs előírva havi kötelező befizetés, így a befektető annyit fizet be, amennyit akar. Azonban hozzáférni a befektetéséhez csak nyugdíjas korától tud.
Jól jöhet az év végi bónusz
Akik az év utolsó hónapjában plusz pénzt, év végi jutalmat, prémiumot, 13. havi fizetést kapnak, azok felhasználhatják ezeket a pénzeket az adójóváírást biztosító befizetésekhez is.
Akik már az év korábbi részében is takarékoskodtak, azoknak könnyebb lehet a befizetés kiegészítése év végéig a maximális adójóváíráshoz, hiszen a háromféle (önkéntes egészségpénztár, nyugdíjpénztár, önsegélyező pénztár – évi 750 ezer forint, nyugdíjbiztosítás – évi 650 ezer forint, NYESZ – évi 500 ezer forint) megtakarításba együtt legfeljebb a 280 ezer forintnyi maximális adójóváírási összeg alapján évi 1 millió 400 ezer forintot érdemes befizetni.
Természetesen a 280 ezer forintos maximális adó-visszatérítéshez kell ennyi jövedelemadó is, hiszen csak annak határáig fizet vissza adót az állam, de ez már a minimálbértől is elérhető, hiszen annak éves személyi jövedelemadója 360 ezer forint. Nem a bér számít tehát, hanem a befizetések nagysága. Az éves adó-visszatérítés kimaxolásához havi átlagban 116 666 forintot kell befizetni ma háromféle megtakarítási formába együttesen.
