Úgy döntöttünk, hogy a jövő évtől átállunk az euróra – mondta a 24.hu-nak Oszkó Péter, a technológiai befektetői portfóliót kezelő OXO Holdings igazgatósági elnöke. A csoport a nemzetközi piacon működik, befektetéseik meghatározóan euróban történnek, a kiadások azonban forintban jelentkeznek, és mostanra új forrásokat is döntően devizában vonnak be, ezért különösen érzékenyen érinti őket az árfolyamváltozás. Már az orosz–ukrán háború előtt is túlságosan kitettnek érezték magukat az euró/forint kurzus változásának, de az elmúlt hónapok végképp meggyőzték Oszkó Pétert arról, hogy a cégcsoport minden szintjén euróra álljanak át. Akiknek a bére – ahogy az ebben a szektorban megszokott – jóval a nemzetgazdasági átlag felett van, ezért nem kellett általános bérrendezést végrehajtaniuk év közben az egekbe szökő infláció miatt, erre csak egyedi esetekben került sor.
A 2009-es pénzügyminisztersége után a befektetési piacon új karriert építő Oszkó szerint a jelenlegi pénzügyi környezet egyáltalán nem kedvez a tech-iparágnak. Az ugyanis erősen forrásigényes, márpedig a növekvő kamatok idején megdrágulnak a források, és a befektetők inkább a magas hozamú kötvényeket részesítik előnyben. Most mindenki a portfóliója nehezebb időkre való felkészítésével van elfoglalva, de később előállhat az a helyzet, hogy a szektor cégei alulárazottak lesznek, ami megnyitja a lehetőséget a felvásárlások előtt. Ez a beszállási pont azonban még nem érkezett el – mondja Oszkó.
A cégcsoportot ugyanakkor nem ingatja meg az energiaárak robbanása, a vállalkozó szerint az informatikai fejlesztés – mint fő tevékenységük – nem igényel sok energiát, az irodaház, ahol dolgoznak, szintén energiatakarékos. Ezért az üzleti tervüket emiatt nem kell átírniuk. Az inflációs hatás azonban áttételesen a cégcsoportot is érinti, a monetáris politika eredményeképpen gyengülő forinton keresztül. Egy tavaszi tőkeemelésüket euróban hajtották végre, a részvényeket forintban denominálták, melyek értékére vonatkozóan az azóta bekövetkezett árfolyamváltozások után, ahogy fogalmazott, „értelmezhetetlen számok jönnek ki”, ezért muszáj átállniuk az euróra.
Oszkóékkal szemben Gerendai Károly cégcsoportját jobban megviseli az energiaárak emelkedése. Pontosabban meg fogja viselni, ugyanis a Sziget Fesztivál alapítójának vendéglátóipari érdekeltségeinél idén év végén futnak ki a szerződések. Jövő januártól pedig ötszörös áron fogják kapni az energiát. Annak érdekében, hogy valamelyest faragni tudjanak a Costes-csoportba tartozó négy állandó és két szezonális étterem költségeinek emelkedésén, ahol lehet, megpróbálnak átállni gázról az elektromos áramra. Gerendai mindazonáltal azok közé tartozik, akik bíznak abban, hogy a brutálisan növekvő energiaárak konszolidálódni fognak a nem túl távoli jövőben, ezért az új, jövőre induló szerződéseiket nem hosszú távra kötötték, hanem féléves periódusra.
Mivel a vevőkörüket itthon szolgálják ki, így náluk sokkal erősebben hatnak a belföldi gazdasági folyamatok, mint a főleg külföldi piacokra szállító tech-szektorban. A minden szinten érzékelhető áremelkedés csillapítása érdekében a legtöbb beszállítójuknál (akiknek, nem tagadja, nyilván a presztízs miatt is fontos, hogy megmaradjon az üzleti kapcsolatuk a csoporttal) el tudták érni, hogy fix áron szállítsanak az éttermeiknek, de ezek a kontraktusok is – ahogy az energiaszerződések – az év végével kifutnak. Mindenesetre e megállapodásoknak köszönhetően csoportszinten a Központi Statisztikai Hivatal által kimutatottnál alacsonyabb inflációval szembesülnek üzleti működésük során: Gerendai elmondása szerint az elmúlt hat hónapban nagyjából 9 százalékkal emelkedtek a költségeik, miközben a KSH augusztusra 15, szeptemberre 20 százalék fölötti fogyasztóiár-indexet publikált.
Az árfolyam annyiban őket is érinti, hogy a bérleti díjat – ahogy az megszokott az ingatlanpiacon – euróban határozzák meg a tulajdonosok. De a bevételeik és költségeik alapvetően forintban keletkeznek, ezért fel sem merül, hogy ők is átálljanak az euróra. A válság vendégeket szívott el az éttermekből, ezt a Costes-csoport is megérezte, ezért idén már két lépcsőben átlagosan 20 százalékkal emelték az áraikat, és további 15–20 százalékos emelésre készülnek az év végén, jövő év elején. Eközben a bérekkel követniük kell a dolgozók megélhetési költségeinek alakulását: az év eleji 15–20 százalékos béremelést egy újabb 7–8 százalékos követte nyár elején, majd most szeptemberben is felvetődött, hogy újra igazítaniuk kellene a fizetéseken, de erre most nem kerül sor. A jövő januári fizetésemelés lehetőségét pedig még vizsgálják. A Costes-csoport azért van kedvezőbb helyzetben, mert tulajdonosként elég tartalék áll rendelkezésére, képes finanszírozni a csoportot, ám, mint fogalmazott, ez nem mehet a végtelenségig.
A kisebb, családi vállalkozások azonban bajba kerülhetnek, és Gerendai szerint csak ront a helyzetükön, hogy a hitelpiac is bezárult a vendéglátók előtt: számos étteremtulajdonostól hallotta vissza, hogy a bankok nem hajlandók hitelezni a vendéglátósokat a kockázatok miatt.
Gerendai szerint most annyiban más a helyzet, mint volt a Covid idején, hogy a korlátozások miatt a költségeik moderáltak voltak, most viszont árrobbanás mellett is üzemeltetni kell a helyeket, miközben nincs hír olyan állami támogatási programokról, amelyek a Covid alatt segítséget jelentettek a kis- és középvállalkozások számára a szolgáltató szektorban.
