A magát az ország független agytrösztjeként meghatározó Egyensúly Intézet – szakpolitikai és stratégiaalkotó tevékenységét kiegészítve – gazdasági előrejelző csapatot állított fel. A magyar gazdaság kilátásairól fogalmaznak meg előrejelzést a 2022 és 2025 közötti időtávra, ismertetve a főbb makroszámok várható alakulását.
2022 őszi előrejelzésük szerint a magyar GDP-növekedés idén várhatóan 4,4, 2023-ban 1,1 százalékos lesz. Az idei év második felében jelentősen lassul a gazdaság növekedése, elsősorban a növekvő energiaárak nyomán jelentkező infláció miatt. Az idei növekedésben fontos tényező a lakosság előrehozott fogyasztása és beruházása (például az energiatakarékos készülékek területén), amit a megnövekedett energiaárak magyaráznak. A második félévben ugyanakkor már ezen a téren is erősödni fog az óvatosság.
Az infláció 2022-ben várhatóan 14,4, 2023-ban 13,3 százalék lesz. A növekedéshez mindkét évben az élelmiszerek inflációja járul hozzá a legnagyobb mértékben, illetve a módosított rezsipolitika miatt az energiaszámlák is felfelé módosítják a fogyasztóiár-indexet. A benzinárstop idén 3,4, jövőre várhatóan 3 százalékponttal csökkenti az inflációt. Ugyanakkor, haaz orosz olajimport teljesen megszűnne, az infláció akár további 3 százalékponttal is emelkedhet. Az élelmiszerek árának idei átlagos növekedése megközelítheti a 30 százalékot.
2022-ben 64, 2023-ban 64,2 százalék lesz a foglalkoztatottsági ráta Magyarországon. Idén 3,6, jövőre 3,4 százalék lesz a munkanélküliek aránya. Összességében átlagosan 4,7 millió foglalkoztatottal, valamint 173 ezer munkanélkülivel számolhatunk 2022-re. A magyar foglalkoztatás 2022-es bővülése kiemelkedő lesz, ám hosszabb távon a munkaerő-tartalék alacsony szintje, minősége, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok és a vendégmunkások alacsony száma a bővülés korlátja lesz. 2025-re érhető el a teljes foglalkoztatás.
Az euró árfolyama 2022-ben átlagosan 384, 2023-ban átlagosan 391 forintos szinten alakul. Abban az esetben, ha a gázárak tovább emelkednek, illetve, ha lazul a költségvetési fegyelem, a forint tovább gyengülhet. Ha nem születik megállapodás az Európai Bizottság és a magyar kormány között az uniós forrásokról, a forintot intenzív eladási hullám érheti, ami határozott beavatkozásra fogja késztetni a jegybankot, ez pedig recessziót idézhet elő a gazdaságban. Hosszabb távon a jegybank a gazdasági növekedést kamatcsökkentéssel támogathatja, ami a forint további gyengülését vonzhatja magával.
2022-ben átlagosan 16,8 százalékkal, 2023-ban átlagosan 10,9 százalékkal fognak emelkedni a bérek. A versenyszférán belüli béremelkedést elsősorban a munkaerőhiány, az infláció és az év eleji minimálbér-emelések hajtják. Amennyiben a lakossági inflációs várakozások tovább emelkednek, az ár-bér spirál megfékezése érdekében a kormányzat és a jegybank lépéskényszerbe fog kerülni.
Az előrejelzését számos nehezen kiszámítható kockázat övezi, de azok szinte mindegyike a gyengébb növekedés és magasabb infláció irányába mutat. Az Egyensúly Intézet szerint a legfontosabb módosító tényező a gázárak, illetve tágabban az energiapiaci helyzet alakulása, de csaknem ekkora súllyal változtathatja a gazdasági kilátásokat az uniós források körüli megegyezés elmaradása vagy jelentős elhúzódása. További fontos tényező egy esetleges európai recesszió, amely az exporton keresztül rontaná a növekedési kilátásokat. Mint írták, a magyar gazdaság egyensúlyi növekedését egyre inkább külső tényezők határozzák meg, amihez a magyar gazdaság szereplőinek kell alkalmazkodniuk. A jövőben negyedéves gyakorisággal készítik el gazdasági előrejelzésüket.
