Miközben a KSH adatai szerint az augusztusi infláció 15,6 százalékos volt, a nyugdíjas infláció pedig ennél valamivel magasabb, 15,7 százalék, az érvényes törvények szerint nem ehhez, hanem az év első nyolc hónapjának átlagához, a 10,7 százalékos inflációhoz kell igazítani a novemberben esedékes nyugdíjemelés összegét.
Azért jelent ez különösen nagy problémát, mert az idei évben eddig kapott, összesen 8,9 százalékos emelés nagyon messze van az áremelkedés tényleges nagyságától, és ezen nem sokat segít a novemberben elvileg járó további 1,8 százalékos nyugdíjemelés. Amennyiben a kormányzat nem változtat a jelenlegi rendszeren, és marad a törvény szerint járó, összesen 10,7 százalékos emelés, akkor az időskorúak vásárlóerejüknek legalább tíz százalékát elveszítik – elemezte a lapnak a kilátásokat Farkas András, a Nyugdíjguru alapítója.
Súlyosbítja a helyzetet, hogy elemzők az év végére már 20 százalék fölötti pénzromlást jósolnak, de akad olyan vélemény is, amely szerint az év utolsó harmadában akár 24 százalékra is gyorsulhat az infláció. A rezsicsökkentés részleges kivezetése, illetve a magas infláció – amely az élelmiszerek esetében 30 százalék fölötti, egyes tételek esetében pedig eléri a 60-70 százalékot – a legszegényebb 300 ezer nyugdíjas esetében már az éhezés veszélyét is felveti – hívta fel a figyelmet a szakértő.– hívta fel a figyelmet a szakértő.
A lap kérdésére Farkas elmondta, súlyosbítja a helyzetet, hogy amennyiben nem iktat be újabb emelést a kormány, úgy az év utolsó harmadában semmi nem védi a magyar nyugdíjasokat. A novemberben várhatóan kézhez kapandó újabb, 1,8 százalékos emeléssel együtt is csak a fele akkora lesz az emelés, mint amekkora lesz az év utolsó harmadában a várható infláció.
Ezt egy decemberi, az infláció tényleges mértékét megközelítő nyugdíjemeléssel lehetne legalább részben ellensúlyozni. Hasonlóképpen pozitív kormányzati döntésre lenne szükség a 2023. évre szóló inflációs előrejelzés mértékét illetően is, amely a 2023. évre szóló költségvetési törvény szerint 5,2 százalék, vagyis ennek megfelelően 2023. január 1-jétől a nyugdíjakat csak 5,2 százalékkal kellene emelni.
Farkas András elmondta, minden egy százaléknyi nyugdíjemelés negyven milliárd forintjába kerül a költségvetésnek. Javaslata szerint a legszegényebb rétegen azzal is segíthetne a kormány, hogy a nyugdíjprémium egy részét vagy akár egészét is nekik juttatná. A fedezet erre mindenképpen megvan, hiszen a mind gyorsabban emelkedő inflációnak köszönhetően az államháztartás központi alrendszere júliusban 255,7 milliárd forint többlettel zárt.
