Gazdaság

Még évekig várhatunk a fekete-tengeri földgázra Romániából

Andrei PUNGOVSCHI / AFP
Andrei PUNGOVSCHI / AFP
Június közepén megkezdődött a fekete-tengeri gázkitermelés, ám egyelőre csak a készletek töredékéhez nyúltak hozzá. A román állami gáztársaság amúgy egy 200 milliárd köbméteres gázmezőn csücsül.

Politikai tapsorkán közepette kürtölte világgá Románia, hogy június 15-étől kezdődően a Fekete-tengerből kitermelt földgáz is bekerül az országos ellátóhálózatba. A Black Sea Oil & Gas (BSOG) bejelentette, hogy koncessziós partnereivel – a magánbefektetési alap birtokolta Petro Ventures Resources Kft.-vel és az olasz Gas Plus Dacia Kft.-vel – megkezdték a kitermelést az úgynevezett Midia-térségben, és a várakozások szerint 2022-ben 0,5 milliárd köbmétert termelnek ki a 126 kilométer hosszú, tenger alatti vezetéken keresztül. A cég közleményben jelezte, hogy

az évi egymilliárd köbméteres kapacitást csak a jövő esztendőtől érik el, és az eddig feltárt gázkészlet tíz év múlva elfogy.

Az úgynevezett MGD Projekt keretében a BSOG már 1997-ben, majd 2005-ben is jelentős gázkészletre bukkant a kutatásai során, de a kitermelés megfelelő jogi háttér hiányában csak most kezdődött el. Úgy tudni, a három cég eddig összesen 400 millió dollárt költött a projektre.

A román politikusok már az ország energetikai függetlenségét vizionálják, de arról most mindenki hallgat, hogy miért kellett ennyi éven keresztül gazdasági-politikai érdekharcok áldozatává zülleszteni a fekete-tengeri gázkészletet. Úgy áll a helyzet, hogyha a 2020-as parlamenti választást követően nem lép koalícióra a baloldali Szociáldemokrata Párt (PSD) és a jobboldali Nemzeti Liberális Párt (PNL) – bevonva a kormányzásba az RMDSZ-t –, akkor a mai napig nem fogtak volna hozzá a gázkitermeléshez a Fekete-tengeren. A fő akadályt a még a PSD-vezette kormány idején, 2016-ban megszavaztatott, úgynevezett offshore-törvény jelentette, amely szinte csak megkötéseket tartalmazott a kutatásokba dollármilliárdokat ölő cégeknek – és itt nem csupán a BSOG-ről van szó. Végül a két fő akadályt – a kitermelt gáz felének kötelezően Romániában való értékesítését, illetve az extraadó-terhet – a közelmúltban kivették a törvényből, melynek nyomán az érintett cégek fellélegeztek, hiszen lehetővé vált, hogy nekikezdjenek a kitermelésnek.

Ha a BSOG 2023-tól belepumpál évi egymilliárd köbmétert a vezetékbe, az a romániai  fogyasztásnak csupán alig egytizedét fedezi majd, ettől még az ország továbbra is gázimportra szorul. A fogyasztás jelenleg évi 10–12 milliárd köbméter, és a gazdasági minisztérium adatai szerint a romániai gázforgalmazók 2021-ben körülbelül 700 millió euróért vásároltak földgázt a Gazpromtól és közvetlenül Oroszországból.

Az energetikai függetlenség megközelítéséhez vagy az esetleges gázexporthoz további két kitermelési platformnak is be kellene állnia a sorba. Ezek közül a legjelentősebb az úgynevezett Neptun Deep-körzet, ahol évekkel ezelőtt az Exxon-OMV 100–1700 méter mélyen közlésük szerint mintegy 84 milliárd köbméter földgázra bukkant, de más források 200 milliárd köbméterről beszélnek. Az offshore törvény és a román törvénykezés kiszámíthatatlansága miatt az Exxon egy idő után kilépett az üzletből, és a részét 1,06 milliárd euróért eladta a román állami gázcégnek, a Romgaznak. A Midia-térséggel ellentétben itt a kitermelési költségek sokkal magasabbak, állítólag még kétmilliárd eurót kellene befektetni, hogy megindulhasson a kitermelés. Az OMV már eddig is beleölt 1,1 milliárdot, úgyhogy vélhetően a Romgazra néznek most. A kitermelés megindulásának késlekedéséért nyilván nem az Exxon a hibás, hanem a PSD, amelynek most az offshore törvény módosítása felért egy fájdalomcsillapító nélküli foghúzással, hisz annak idején ők alkották meg a jogszabályt.

Andrei PUNGOVSCHI / AFP

A másik platform a Trident, ahol szintén nagy mélységből kellene kitermelni a gázt. Ennek tulajdonosa az orosz Lukoil, 12 százalékban pedig a Romgaz. A kutatások itt 2019-ben kezdődtek, és még jelenleg is tartanak, de úgy tudni, talán 30 milliárd köbméter innen is kitermelhető. Az oroszok még békeidőben, 2020-ban jelezték, eladnák a részesedésüket, ám egyelőre nincs rá vevő, és most várhatóan jó ideig nem is lesz.

Az országos bányahatóság (ANRM) további négy körzetre is kiadott koncessziót a Fekete-tengeren – az úgynevezett Pelican, Luceafarul, Muridava, Cobalcescu Est – de a munkálatok gyakorlatilag mindegyiknél állnak. Senki sem tudja, hogy ezekből mikor, mennyi gázt bányászhatnának ki.

Egyelőre annyi biztos, hogy a Midia évi egymilliárd köbméteres gázkitermeléséből aligha jut exportra,

Magyarország akkor reménykedhet román gázszállításban, ha esetleg valamikor termelni kezd a Neptun Deep. Amennyiben lesz pénz a szükséges fejlesztésekre, akkor a legoptimistább előrejelzések szerint 2027-től nyomhatják a gázt a tengerparti vezetékekből Európába (is), akár évi 6,1 milliárd köbmétert.

Hogy mennyiért, azt egyelőre nem tudni, de biztosra vehető, hogy piaci áron, és addig arra is van lehetőség, hogy letisztázódjanak a tranzitútvonalak. Mivel a cégek már nem kötelesek a kitermelt földgáz felét Romániában értékesíteni, nyilván minél drágábban akarják majd értékesíteni, habár az energiahordozók ára már most is az egekben van. A román állam várhatóan megpróbál majd kisajtolni a cégekből bizonyos mennyiséget nyomott áron a lakosság számára.

Kulcskérdés azonban most, hogy Bukarest hajlandó-e szinte azonnal legalább egymilliárd eurót fektetni a Neptun Deepbe, hogy mielőbb megkezdhessék ott a termelést, hisz a késlekedés kiesést jelent a költségvetésnek. Ugyanakkor Romániában is kevesen tudják, hogy

a Romgaz egy 200 milliárd köbméteres gázmező fölött csücsül a Buzau megyei Caragele község térségében, ennek ellenére egyetlen lejt sem fektettek évek óta a kitermelés elindításába.

Az összeesküvés-elméleteket kedvelők szerint azért, mert az energiapiaci liberalizációt követően a rendszerre telepedett magáncégeknek nyereségesebb és egyszerűbb az import – amiben partnerük a Romgaz is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik