Az előző két hónap rendkívül alacsony értékeihez képest márciusban nőtt az Európába érkező orosz földgáz mennyisége, bár az továbbra is elmaradt az egy évvel korábban szállított mennyiségtől – olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) márciusi földgázpiaci elemzésében.
Márciusban az orosz-ukrán háborúhoz kapcsolódó európai uniós szankciókkal kapcsolatos várakozások mozgatták az európai gázpiacokat. A hónap elején a másnapi árak a megawattóránként 120 euróról 217 euróig emelkedtek, majd amikor kiderült, hogy a szankciók egyelőre nem érintik az energiahordozókat, az árak a 100-130 euró között konszolidálódtak.
Emelkedtek a jövő évi földgáz árát befolyásoló tényezők árai is: márciusban a szén euróban számított ára 25,99 százalékkal, az olaj ára 10,16 százalékkal növekedett, a szén-dioxid-kvóta ára ugyanakkor 6,48 százalékkal csökkent.
A piaci szereplők várakozásai a források tartósabb szűkülésére épülnek az európai gázpiacokon, ezért A gáz 2023-ra számolt éves átlágára megawattóránként 90 euróig kúszott fel.
Márciusban februárhoz viszonyítva az Ukrajnán keresztül érkező tranzit 55 százalékkal emelkedett, a Yamal-vezetéken pedig 57 százalékkal nőtt a behozatal. Folytatódott a tavalyi év közepén elkezdődött átrendeződés: az orosz import helyét az LNG és a norvég, valamint azerbajdzsáni források vettek át.
Márciusban a belföldi felhasználás 12,7 terrawattóra volt, ami 1 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A hőmérsékleti és munkanaphatásokat figyelembe véve a havi átlagfogyasztás az előző évihez képest 4 százalékkal csökkent. A napi csúcsfelhasználás 538 gigawattóra volt, ami 2018 óta a legmagasabb érték.
A földgázellátásban az előző hónaphoz képest tovább nőtt a nettó import részaránya – a súlya 2021 június óta a legmagasabb volt – míg a tárolókból történt szállítás szerepe visszaesett. A kitárolás a felhasználás 23 százalékát, míg az import a 68 százalékát adta.
