Némileg váratlan időzítéssel, csütörtök este fél 10-re rendkívüli Kormányinfót hirdetett a Miniszterelnökség Marad a benzinárstop és biztosított az üzemanyag-ellátás Magyarországon címmel, amire a megszokott Gulyás Gergely miniszter mellett Hernádi Zsolt Mol-vezér is hivatalos volt.
Gulyás Gergely kezdte, felvázolta, miért mentek fel az energiaárak (háború), illetve mit tett a kormány (árstop). Sok híresztelés jelent meg szerinte arról, hogy a kormány nem akarja tartani az árstopot, és nem lesz elég benzin és gázolaj a kutakon. Szerinte vannak nehézségek, de a Mol képes ellátni a teljes magyar piacot. A benzinturizmus és a pánikkeltés miatt megnőtt a fogyasztás, ezért több döntést hoztak:
- A 7,5 tonna feletti gépjárművek és a 3,5 tonna feletti külföldi autók csak a nagynyomású kútoszlopokon, piaci áron tankolhatnak. A mezőgazdasági gépek kivételek ez alól, nyomott áron vásárolhatnak üzemanyagot.
- A kormány 20 forinttal csökkenti az üzemanyagok jövedéki adóját.
- A rendőrséget utasították, hogy rémhírterjesztés gyanújával indítsanak eljárást azok ellen, akik az ellátás akadozásáról írnak, beszélnek, illetve azok ellen, akik nem üzemanyagok tárolására való helyre tankolnak benzint, dízelt.
- 22 órakor lép hatályba a jogszabály, a nagy nyomású kútoszlopoknál utána pár napig lehetnek fennakadások. Péntektől a hosszú hétvégén kamionstopot léptetnek életbe.
Hernádi Zsolt elmondta, minden jól működik, az olajvezetékek is, az Adriáról is tudnak hozni olajat. „A Molnak van elegendő készlete és elegendő finomítókapacitása, hogy a magyarországi fogyasztást fedezni tudjuk vele” – mondta. A megnövekedett forgalom annak köszönhető most szerinte, hogy a fuvarozók a saját telephelyiek helyett a nyilvános benzinkutakon vették fel az üzemanyagot, ilyenek a busztársaságok, szállítmányozási cégek. Beszélt a benzinturizmusról, pánikvásárlásról is (a Covid idején történt wc-papír felhalmozáshoz hasonlította mindezt).
Hernádi ezután millió literekben magyarázta, mennyi üzemanyagot állítanak elő, mennyit kinek adnak el. Az utóbbi napokban ennek a háromszorosára támadt igény, erre pedig nem volt meg a logisztikájuk. Szerinte 0-24 órában szállítják a benzint és gázolajat, de így is nehéz a helyzet. Az első számú feladat Hernádi szerint, hogy a nagy gépjárműveknél ismét a telephelyeken történjen a kiszolgálás, vagy a nagynyomású (80 liter/perc) kutakon tankoljanak. Pár napig eltartanak majd a fennakadások, mire feltöltenek minden kutat, és akkor visszaáll minden a rendes kerékvágásba.
Egyesek ülnek a benzinen most
Utána jöttek a kérdések (ugyan odahívtak sok újságírót, de csak négyüknek engedtek kérdezni, az általunk feltenni kívánt, nem megválaszolt kérdéseket a cikk végén közöljük), a köztévé nyitotta a sort azzal, vajon mi idézhette elő a helyzetet, illetve mit javasolnak a pánikvásárlóknak. Hernádi szerint vagy ülnek az üzemanyagon, akik betáraztak belőle, vagy később elutazzák a betankolt mennyiséget. Elmondta, 90 napi adagot tárol a Mol is. A rendszerből hirtelen kivont mennyiség most hiányzik, ez lassan visszapótlódik. Gyakorlati példát is felhozott: a kamionok miatt nagyon gyorsan elfogy a dízel egy-egy kútról, és akkor nem marad az autóknak. Hernádit is hívták aggódva, mi lesz, hol tankoljanak, mire ő lenyugtatta ismerőseit: „Hova rohantok?” Gulyás annyit tett csak hozzá, hogy a háromszorosára növő kereslettel persze hogy akadnak nehézségek, de pánikra nincs ok.
A következő kérdés arra vonatkozott, hogy mi lesz, ha a mostani uniós csúcson esetleg úgy döntenek, nem szankcionálják az orosz energiahordozókat. Gulyás szerint olyan szankció kell, „ami jobban fáj annak, akit szankcionálnak, mint annak, aki szankcionál”. Szerinte a holland, német és magyar álláspont is az, hogy nem szabad további energiaügyi szankciókat bevezetni.
Egy teljesen nem ideillő kérdés is következett: megértetik-e a tanárokkal, hogy nem kéne most sztrájkolni. Gulyás köszönetet mondott a mozdonyvezetői szakszervezetnek, amiért lefújták a sztrájkot. A pedagógusok törekvéseivel Gulyás szerint egyetértenek, pár követelést, így a kötelező oltások eltörlését teljesítették, valamint tárgyalnak az Európai Unióval arról, hogy uniós forrásból tanári béremelést hajtsanak végre. Szerinte a szülőkre és gyerekekre is tekintettel kell lenni, „nagy tisztelettel arra tudjuk kérni a tanárokat (…) hogy fontolják meg a sztrájkban való részvételt, illetve a sztrájk elhalasztását”.
Az utolsó kérdés arra vonatkozott, hogy néz ki technikailag majd a külföldi rendszámú autók különbségtétele. Gulyás szerint a vállalkozás székhelye lesz a fontos, ezzel még lesz egy kör Brüsszellel (tehát nem biztos, hogy nem ütközik uniós versenyjogi vagy egyéb szabályokba). Ezért vonatkozik a szabályozás a 3,5 tonna feletti gépekre, hisz más, ha egy személyautó tankol, megint más, ha teherautó. Hernádi szerint a határmenti településeken volt nehézség, ott kellett lezárni a kutakat itt-ott, pl. Mosonmagyaróváron. De inkább a tranzitforgalom tankolását kell korlátozni. Amúgy 3000 kilométerre elegendő egy kamion tankja, most minden szállítmányozó úgy matekozik, hogy érdemes Magyarországon tankolni, ez a nagyobb probléma, nem a határmenti autós benzinturizmus. A mostani intézkedések a magasabb kútoszlopokra vonatkoznak, így könnyebb lesz ellenőrizni a betartatásukat.
Mi történt a benzinárral?
Többek között az ukrajnai háború és az arra adott nyugati válaszreakciók miatt is megállíthatatlanul emelkednek az olajárak a világban, amit a magyar kormány kis- és nagykereskedelmi árplafonokkal próbált megfogni. Azonban ahogy arról több cikkben (sőt videóban) is beszámoltunk, nem várt következményekkel járt az árstop: először a kis benzinkutak nem tudták kigazdálkodni az így kieső bevételt (drágábban veszik a benzint, gázolajt, mint el tudják adni), így sorra húzták le a rolót.
Ekkor lépett be a nagykerekre vonatkozó árstop, ami miatt a Molon kívül minden nagy olajszállító cég azt mondta, nem éri meg ezen túl petrolkémiai termékeket eladni a kiskereskedő partnereknek. A lakosság az árstop mellett az utóbbi napokban azt érzékelte, hogy előbb mennyiségi korlátokat vezettek be több benzinkúton (akad, ahol csak 25 litert lehet tankolni), majd roham indult, a nyugati határtól Budapesten át Kelet-Magyarországig sorok kígyóznak a kutak előtt, amit a szomszédos országokból jövők benzinturizmusa is súlyosbított. A Mol vezetése nyugtatni próbált, de a sorok nem szűntek.
