Gazdaság

27 éves is elmúlik egy átlagos magyar fiatal, mire el tudja hagyni a szülői házat

Korábban a témában:

Az Európa Unió statisztikai hivatala, az Eurostat arról számolt be, hogy 2019-ben mindössze három olyan ország volt, ahol a 25 és 34 év közötti fiatal felnőttek kevesebb mint 10 százaléka élt a szüleivel: Dánia (4 százalék ), Finnország (4,8 százalék) és Svédország (5,7 százalék). Horvátországban a legnagyobb, 62 százalékos a még ki nem repült fiatal felnőttek aránya, de Görögországban (57,8 százalék) és Szlovákiában (56,4 százalék) is több mint a felük nem tudott a saját lábára állni.

Magyarország a 2018-as adatokhoz képest javított eredményein: 2019-ben a fiatal felnőttek 40,8 százaléka maradt a családi fészekben szemben az egy évvel korábbi 42,2 százalékos aránnyal. Jelentős különbség figyelhető meg a nemek önállósodási aránya között: 2019-ben a magyar férfiak 48,1 százaléka élt szüleivel, míg a nőknél ez az arány csak 32,4 százalékos volt. 2018-ban a férfiak és nők kirepülése között még nagyobb volt a szakadék, akkor a férfiak 52,2 százaléka, míg a nők 30,7 százaléka nem tudott vagy nem akart különköltözni.

Még árulkodóbbak adatok, ha megnézzük, hogy az egyes tagországokban (illetve az Egyesült Királyságban és az EU-val gazdasági együttműködésben lévő országokban) átlagosan hány éves korukban tudnak elköltözni a fiatalok. A leghamarabb, átlagosan 17,8 évesen a svéd fiatalok kezdenek önálló életbe (a férfiak 18, a nők 17,6 évesen), míg a legtovább a horvátok maradnak otthon, ők a statisztikai adatok szerint átlagosan 29,9 évesen költözködnek.

Egy átlagos magyar férfi 28,5, míg egy nő 25,8 évesen hagyja el a szülői házat. 

Korábban az atv.hu a Hetek cikke alapján arról írt, hogy a 18–34 éves korosztály közel kétharmada, a 25–34 éveseknek pedig a 41 százaléka él a szüleivel, ami az elmúlt évtizedben 10 százalékos növekedést jelent, és nemcsak az idősebb fiúk, hanem a lányok körében is nőtt a családi fészekben élők száma.

Magyarországon az ezredforduló óta észlelhető trend, hogy a harminc év fölöttiek egyre nagyobb számban élnek a szüleikkel

– idézik Bauer Béla szociológust annak kapcsán, hogy a harmincasok közel egyharmada otthon lakik. Szerinte mindegy, hogy egy megszűnt párkapcsolatból visszatérő bumerángeffektusról van-e szó, vagy arról, hogy még soha nem élt önállóan az illető, esetleg arról, hogy a párjával költözött haza — jellemzően ugyanabban az érzelmi-anyagi szülői gondoskodásban részesül. Szerinte az otthonragadásban föllelhetők az egykori közép-kelet-európai paraszti társadalmak tradíciói is, ahol a nagycsaládokban a különböző generációk között kialakult a gondoskodásnak és együtt­élésnek egy jellegzetes kultú­rája. Kozma-Vízkeleti Dániel pszichológus szerint a magyar fiataloknál különösen erős hátráltató erő, hogy egyből akarnak kész egzisztenciát, jó fizetést, szuper lakást, menő kocsit maguknak, s ez fontosabb nekik, mint a nélkülözés árán is vállalt önállóság.

Kiemelt kép: GettyImages

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.