Gazdaság

Az állami kórházellátó feleannyiért vett közel 2500 lélegeztetőgépet, mint a külügy

A kórházellátó a legnagyobb piaci szereplőktől vásárolt normális áron, a külügy jórészt ismeretlen hátterű cégektől sokkal drágábban. A G7 cikkéből kiderül, hogy a pénz nem számított.

Azt már eddig is lehetett tudni, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) alaposan bevásárolt lélegeztetőgépekből, de mint a G7-nek küldött válaszokból kiderült, az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozó Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) is vett ilyen berendezéseket, egészen pontosan 2481 darabot. Csakhogy míg a KKM átlagosan 19,8 millió forintért vásárolta a berendezéseket, az ÁEEK 10,8 millióért.

A G7 kikérte a KKM-től* és az ÁEEK-tól a lélegeztetőgép-beszerzésekkel kapcsolatos fontosabb adatokat. A válaszokból kiderült, hogy az utóbbi szervezet 26,7 milliárdot költött erre a célra, míg a külügy a június végéig megérkezett 11 994 gépre 237,7 milliárdot adott ki (A KKM a beszerzett gépek átlagárát adta meg euróban, ezt szorozta meg a G7 a június végi árfolyammal és a gépek darabszámával.). Utóbbi esetében azonban ez biztosan nem a teljes összeg, mert Menczer Tamás, a KKM államtitkára elmondta, hogy összesen több mint 16 ezer lélegeztetőgépet rendeltek, amelyek „értéke” (vélhetően az ára) a 300 milliárd forintot is meghaladja.

Ez hatalmas összeg, ha visszafordítjuk a korábban szokásos számítást, akkor ebből bőven kijött volna a 150 milliárdos Puskás stadion, a 46 milliárdos Duna Aréna és a 78 milliárdos, a kézilabda-Eb-re épülő népligeti csarnok együtt. De a magyar egészségügy nagyjából kéthavi működését is fedezte volna.

De kellett-e ennyi gép ilyen sok pénzért? A koronavírus-járvány kezdetén azt lehetett tudni, hogy kétezer lélegeztetőgép van hazánkban, amit egy gyors rendeléssel a SOTE a tizedével meg is toldott. Ha a június végéig leszállított összes eszközt figyelembe vesszük, akkor már több mint 16,5 ezer lélegeztetőgép van Magyarországon.

Ha csak a KKM által június vége utánra várt gépek fele megérkezik, akkor a magyar lélegeztetőgépek száma nagyjából 18,5 ezerre növekszik az eddigi információk alapján. Hogy ez mennyire túlzó, jól mutatja, hogy a hazánknál közel hétszer népesebb Egyesült Királyságban csak 15 ezer darabot vásárolnak. Ráadásul Magyarországot jóval kevésbé sújtotta a járvány.

Magyarország nemzetközi összehasonlításban tehát eddig sem állt rosszul a gépek számában, de ezt követően egyszerűen túl sok lesz. Az alábbi grafikonon néhány ország adatait lehet megnézni, hogy összesen és 100 ezer főre mennyi lélegeztetőgép jut.

Ehhez képest még nincs leállás, továbbra is vannak folyamatban beszerzések, elkészült ugyanis a hazai fejlesztésű lélegeztetőgép. Igaz, ennél már lehet, hogy főként nem is a hazai értékesítés, hanem az export a cél, ami a fejlődő világban felfutóban lévő járvány miatt még életszerű is lehet.

Könnyen elképzelhető, hogy a KKM által beszerzett gépek közül is sok külföldön köt ki, mert már idézett nyilatkozatában Menczer Tamás azt mondta, hogy értékesíteni fogják azokat, amelyekre itthon nincs szükség. Állítólag vannak is érdeklődők Afrikából és Ázsiából.

De térjünk még vissza az alapkérdésre, azaz hogy kellett-e ennyi gép. Ezzel kapcsolatban Menczer azt nyilatkozta, hogy a szakemberekből álló csoport azt mondta, hogy tömeges fertőzés esetén 8500 ember egyidejű lélegeztetésére is szükség lehet, az operatív törzs pedig a lehető legrosszabb forgatókönyvre is fel akart készülni, ezért döntöttek úgy, hogy 10 ezer gépre van szükség. Mivel azonban óriási volt a verseny a lélegeztetőgépekért – és nem volt biztos, hogy amit megrendelnek, az meg is érkezik – több mint 16 ezret rendeltek azért, hogy 10 ezer biztosan beérkezzen.

Ezzel kapcsolatban eleve érthetetlen, hogy miért volt szükség a 8500-hoz képest – a már az országban lévő 2,2 ezerrel is számolva – 70 százalékos túlbiztosításra. Megnyugtatóan hangzik, hogy „emberélet nem múlhat pénzen”, de egyrészt ez egész egyszerűen nem igaz. Nem is arra kell gondolni, hogy mire megy az ember pénz nélkül a magyar egészségügyben, hanem arra, hogy az emberélet beárazása valójában a szokásos rutin része nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világon. (Közelmúltbeli példák erre az gerinceredetű izomsorvadásos kisfiúk kezelése érdekében indított gyűjtések, amelyekre azért volt szükség, mert a társadalombiztosítás nem finanszírozta a beavatkozásokat.)

Másrészt, ha a koronavírussal kapcsolatban tényleg nem is számít a pénz, ilyen mennyiségű lélegeztetőgépnek orvosszakmai szempontból nincs semmi értelme. Eleve 3800 ágy van olyan osztályokon*, ahol szóba jöhet a koronavírusos betegek kezelése. De itt sem megoldható, hogy minden ágy mellett legyen ilyen készülék.

Ez a kapacitás vészhelyzetben bővíthető, csakhogy a gépeket nem elég betolni egy kórházba vagy katonai sátorba, nagy felkészültséget és gépenként több szakembert kíván ezek működtetése. A gépi lélegeztetés egy összetett és kockázatos, fertőzésveszéllyel járó eljárás. Ezt nem lehet napok alatt gyorstalpalón megtanítani. Így hiába van több gép, ha nincsen hozzá személyzet.

Ténylegesen egyébként Magyarországon körülbelül százan lehettek egyszerre lélegeztetőgépen, a 16 ezer feletti állomány már annyira elképesztően sok, hogy 400 ezer koronavírusos beteg esetén lehetne csak mindet kihasználni, ami pedig szinte elképzelhetetlen forgatókönyv.

Ismeretlen cégek

A KKM és a kórházak, állami egészségügyi intézmények ellátásával foglalkozó ÁEEK beszerzései között nem csak az árban van különbség: míg a KKM listáján főként ismeretlen, frissen alakult, parányi vagy az egészségüggyel egyáltalán nem foglalkozó cégek jelennek meg leginkább, az ÁEEK szakmai cégektől vásárolt.

Megpróbáltunk néhány alapvető információt összegyűjteni a KKM beszállítóiról, de néhányról a cégregisztereken kívül semmi nem tűnik fel az interneten. A hongkongi vagy kínai cégekről pedig sehonnan sem lehet érdemi információt megtudni.

A 21 cégből nyolc kínai és hongkongi, nyolc magyar, de van belga, maláj, német, szlovén és szlovák is. A magyar Medirexen és a kínai Sinopharmon kívül egyik cég sem tűnik az egészségügyi eszközök piacán, különösen a lélegeztetőgépekkel kapcsolatban tapasztaltnak.

A piaci adatok alapján egy olcsó, lélegeztetés-támogató noninvanzív berendezés normál esetben három-négy millió forintért elérhető, és az igazán összetett, legmagasabb minőségű gépek ára sem haladta meg a 20 milliót a járvány előtt. Magyarországon korábbi beszerzéseknél az invazív gépek ára 10 millió forint körül mozgott.

Az ÁEEK esetében a hazai informatikai vállalkozás, az OTT-ONE Nyrt. az egyetlen, amely korábban nem egészségügyi eszközök gyártásával vagy kereskedelmével foglalkozott.  Érdemes lehet kiemelni a Dräger Medicalt: a német cég piacvezetőként a piac közel ötödét mondhatja magáénak. Ők is 11 milliós áron adták a kifejezetten jó minőségű gépeiket.

Mivel az OTT-ONE-on kívül nincsen átfedés a két lista között, tényleg úgy néz ki, hogy az állami kórházellátó szervezet önállóan is beszerzett annyi berendezést, aminek még egy súlyosabb járvány esetén is elegendőnek kellene lennie. Az OTT-ONE közleménye szerint 500 gépet adott el a KKM-nek, így feltehetően egy másik, 300 darabos beszerzésről van szó az ÁEEK esetén.

Az ÁEEK beszerzései közül érdemes kiemelni, hogy egy idén májusban aláírt szerződés alapján Hamillton márkájú, német lélegeztetőgépeket vásárolt, mert ebből az is látható, hogy milyen árkülönbségek vannak a berendezések összetettsége alapján.

  • MR kompatibilis Hamilton MR1 10 433 387 Ft / db
  • Hamilton G5 8 582 860 Ft / db
  • Hamilton C3 7 237 811 Ft / db
  • noninvazív Hamilton C1 4 646 126 Ft /db

Természetes, hogy egy világjárvány idején, amikor óriási a kereslet, nagyot nőnek az árak. Érdemes azonban ennek kapcsán felidézni, hogy Szlovéniában kormányválság lett abból, hogy 36 ezer eurós darabáron vettek 220 lélegeztetőgépet, így a darabonként átlagosan 55,6 ezer eurós KKM-es beszerzés még nemzetközi összehasonlításban is kifejezetten drágának tűnik.

Az ÁEEK beszerzései pedig önmagukban is bizonyítják, hogy a járvány közepette is lehetett a korábbihoz hasonló áron megvásárolni neves gyártók lélegeztetőgépeit, a hasonló beszerzésekben járatlan külügynek ez azonban nem sikerült.

Kiemelt kép: Védőfelszerelést viselő orvos vizsgál egy lélegeztetőgépre kötött beteget a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályon a Szent László Kórházban 2020. április 22-én.
MTI/Balogh Zoltán

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.