Június 3-án startolt el a Magyar Állampapír Plusz, és hetente indul az újabb eladási ciklus. Azóta mást sem hallani, mint hogy mekkora siker, milyen hamar és milyen sokat vásároltak belőle, a második héten például több mint 500 milliárd forintnyit.
Úgy tűnik, a kormány valóban olyan lehetőséget kínál, amely vonzó lehet az alacsony kamatokból kiábrándult, túlzottan nagy kockázatot nem vállaló átlagembereknek, azoknak, is, akiknek nincs sok pénzük, azoknak is, akik szeretik a rugalmasságot a pénzügyekben, és azoknak is, akik eddig csak a párnacihában bíztak. Néhány apró részletre azért nem árt ügyelni.
Jó kamat
A Magyar Állampapír Plusz 5 éves futamidejű, induló kamata 3,5 százalék, ami fél évre rá 4 százalékra emelkedik, majd minden évben további 0,5 százalékkal növekszik, így az utolsó évben már eléri a 6 százalékot. Amikor a kamatot jóváírják, azt állampapír plusz formájában kapjuk meg, és a következő kamatperiódusban már erre is kapunk kamatot, szintén állampapír pluszban, és így tovább, így kapunk kamatos kamatot – magyarázta a Bankmonitor szakértője, Argyelán József. Az öt éven belül tehát automatikus az újrabefektetés, és garantált a kamat.
Ez azt jelenti, hogy ha valaki 1 millió forintot fektet be, akkor az ötödik év végére 1 273 496 forint lesz belőle.
Mindenképpen jobb a kamata, mint amit mondjuk egy folyószámlán lévő lekötéssel elérhetünk, hiszen az többnyire néhány tizedszázalékot jelent csak manapság. Sőt, a Magyar Állampapír Plusz az egyik legjobb alacsony kockázatú befektetés most a magyar piacon.
A hozamra nem kell kamatadót fizetni
Június elsejétől azzal is előnybe kerültek az állampapírok a többi befektetési formával szemben, hogy az elért hozam után nem kell az ügyfeleknek megfizetniük a 15 százalékos kamatadót. Ez vonatkozik tehát az új kötvényre, a Magyar Állampapír Pluszra is.
Az állampapírokra korábban még alkalmazott kamatadó eltörlésével függ össze, hogy az Államadósság Kezelő Központ Zrt. a korábbi lakossági állampapír-sorozatok forgalmazását le is állította május végével, és helyettük új, kamatadómentes változatokat bocsájtott ki.
Rugalmas hozzáférés
Az új állampapír mellett szól az is, hogy eléggé rugalmas, azaz ha pénzre van szükségünk, bármikor visszaválthatjuk. A kötvényt forgalmazók ugyanis a futamidő során bármikor visszavásárolják tőlünk, az általuk jegyzett árfolyamon. Amit még ki kell emelni, hogy a kamatfizetést követő 5 munkanapon belül kötelesek névértéken visszavenni a kötvényt. Ha tehát szükségünk lenne pénzünkre, vagy annak egy részére, akkor érdemes ezen 5 napos időszak alatt eladni, mert ebben az esetben visszakaphatjuk a teljes befektetett összeget is a kamaton felül. Ha nem ezt az 5 napos időszakot választjuk, akkor a Magyar Államkincstár jelenleg 99,75 százalékos árfolyamon biztosít visszavásárlási lehetőséget, és a szakportál információi szerint ettől a többi forgalmazó sem tér el jelentősen. Vagyis eléggé kiszámítható áron tudjuk eladni a papírt a futamidő alatt bármikor.
Hogy a 99,75 százalék megéri-e azt érdemes abból a szempontból megközelíteni, hogy a 100 százalékos árfolyamhoz, névértékhez képest egy 0,25 százalékos díj ellenében védelmet nyújt az államkincstár. Vagyis mint Argyelán József kérdésünkre megerősítette, kvázi garantálja, hogy ennél többet nem veszíthetünk.
Kicsiben is takarékoskodhatunk vele
Előny lehet még, hogy mivel egyforintos a névérték, darabonként, egy forintonként vehetjük a kötvényt. Tehát ha valaki kisebb összeget szeretne megtakarítani, annak sincs akadálya. Rendszeres megtakarításra is alkalmas, de az sem gond, ha nem tudunk mindig megtakarítani. Amikor van egy kicsi pénzünk, akkor vehetünk az újabb kötvényből, annyiért, amennyiért éppen szeretnénk.
A kötvény csak elektronikus formában létezik, nem úgy kell tehát elképzelni, hogy a kezünkbe nyomják, hanem hogy a számlánkon elkülönítik a megtakarításunkat.
Költség azért lehet
Fontos azt is átgondolni, milyen költségekkel járhat a papír vásárlása. Szükség lehet például értékpapírszámlára, esetleges folyószámlára, amelyekhez különböző díjtételek kapcsolódhatnak. A különböző folyószámlák költségei között pedig akár több ezer forint is lehet a különbség havonta, ezért az összes szempontot figyelembe véve érdemes választani.
A bankok általában azonos költséget számítanak fel a leggyakoribb értékpapírok kezeléséért, jellemzően néhány ezreléket. Viszont a különböző pénzintézetek által felszámított díjnál lehet eltérés.
Amikor nem biztos, hogy a szuperállampapír kell nekünk
Nem minden megtakarítási célhoz lehet azonban ideális az új lakossági állampapír, ha a hozamok oldaláról közelítünk – hívta fel a figyelmünk a szakértő. Aki például nyugdíjas éveire vagy egészségcélból szeretne megtakarítani, és érvényesíteni tudja az e mellé járó 20 százalékos adójóváírást, az biztosan jobban jár a nyugdíjpénztárral, egészségpénztárral, nyugdíjbiztosítással, nyugdíj-előtakarékossági számlával, mint az állampapírral. Aki viszont nem tudja érvényesíteni az adókedvezményt, annál könnyen előfordulhat, hogy az állampapír plusz fix lehet a jobb választás most, amikor az önkéntes nyugdíjpénztárak nem garantált hozamteljesítménye megzuhant.
Mint Argyelán József lapunknak megerősítette, a relatív alacsony kockázatú befektetések közül most az állampapír plusz teljesít a legjobban. Kérdés, hogy az infláció meddig marad a jelenlegi szinten.
A prémium államkötvényt is lekörözheti
Az új kötvény megvételével magasabb hozamot érhetünk el, mint a korábbi favorit, az inflációkövető lakossági állampapírral, a Prémium Magyar Állampapírral (PMÁP), még akkor is, ha azt újra befektetjük. Egymillió forintnál három év alatt még nem jelentős az eltérés, 7-12 ezer forint a Magyar Állampapír Plusz javára. De öt év alatt már 27-48 ezer forint felett lehet a nyereség, attól függően, hogy a prémium állampapírt újra befektették-e vagy sem.
A kocka akkor fordulhat meg, ha az infláció 4,01 százalék fölé emelkedik, ekkor újra befektetés nélkül is jobban kamatozhat a Prémium Magyar Állampapír. Ha viszont újra befektetik a PMÁP-ot, akkor már kicsivel 3,3 százalék feletti inflációnál is befoghatja a Magyar Állampapír Pluszt – tudtuk meg Argyelán Józseftől. Bár áprilisban és májusban is 3,9 százalékos inflációt jelzett a KSH, éves szinten az elemzők nem számítanak 4 százalék feletti inflációra, inkább 3,3-3,4 százalékot becsülnek. Az MNB legutóbb 3,2 százalékot jelzett 2019-re. Szóval még az sem kizárt, hogy újra befektetve a PMÁP lehet a nyerő az idei infláció mellett. Viszont utána megint 3 százalék alattit becsülnek.
