A Válasz Online sorozatindító nagyinterjújában Jaksity György azt mondja, ő is hallott arról a piaci pletykáról, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a 4iG Nyrt. megveszi a T-Systems Magyarországot, de már meg sem lepődik, kezd hozzászokni, hogy hajmeresztő dolgokat hall,
majd ezek az ép ésszel felfoghatatlannak tűnő információk végül igazak lesznek.
A Concorde igazgatósági elnöke szerint Mészáros Lőrinc tőzsdei érdekeltségei egy 30-50 éve működő távol-keleti, délkelet-ázsiai erősen korporatista modell alapján működnek, az ilyen vállalatok
több szálon is összefonódnak az autokratikus rendszert működtető központi hatalommal.
A Mészáros-féle egyesült Opus a nemzetközi befektetők számára azért nem vonzó, mert nem szeretik a konglomerátumokat, maguk döntenék el, mennyi informatikát, bankot, szállodát akarnak a portfóliójukban.
Ha ezt készen, egy cégcsoporton belül kapják, vagyis a részvények mögött ott van a fél magyar gazdaság, az olyan mix, amit nem feltétlenül a józan ész vagy a portfólió-befektetők elvárásai, hanem valami más kevert össze.
Jaksity György ezt követően beszél arról, hogy Concorde nemrég megkapta az ír jegybank engedélyét, hogy leánycéget alapítson Dublinban, miközben az MNB megbüntette. Utóbbiról úgy véli, a jegybanki bírság alapvetően formai problémákról szólt, nem a cég biztonságos működését érintő kérdésekről, de a szabályozási környezet olyan komplex, hogy annak teljesen megfelelni szinte lehetetlen.
A brexit politikai gengszterizmus
A brexit a Concorde számára nem hátrányos, a világ legnagyobb – Londonból menekülő – pénzügyi szervezeteit megelőzve mentek Dublinba. Ugyanakkor a brexit szerinte maga a
politikai gengszterizmus, egy nép totális félrevezetése.
Magyarországot ez az őrület annyira érinti, amennyire nyitott a gazdasága. Nagyon. Ahogy az is, ha Donald Trump kereskedelmi háborút folytat.
Tudomásul kell venni,
hogy a politika is piaci műfaj: van benne kereslet és kínálat.
Ha egy ország a működésképtelenség határára sodródik, mint mi a 2008-as válság idején, akkor könnyen elmozdulhat egy autoriter rendszer felé. A választók jelentős része inkább lemond a demokratikus értékek egy részéről, ha cserébe működő országot remélhet, de Magyarország csak a felületes szemlélő számára működik.
Nem tett semmit a devizahitelezés elterjedése és más hajmeresztő gazdaságpolitikai lépések, törvények ellen,
viszont megtorpedózta – és torpedózza a mai napig – az egészségügy rendbetételét, az oktatás korszerű fejlesztését. A környező országok – talán Romániát leszámítva – nem bénultak le ennyire a válság hatására, így nem is támadt olyan igény náluk, hogy jöjjön bárki és csináljon akármit, csak legyen végre rend.
Ő nem a mindenható államban, hanem az éjjeliőr állam XXI. századi változatában hisz, amelyben a politika hagyja működni a gazdaságot. A gazdaság a természeti rendszerekhez hasonló konstrukcióban, önszabályozó törvényszerűségekkel működik, a piac nem hoz létre mesterséges monopóliumokat.
Szerinte a politika és a társadalom viszonyát a pénztárca, a vágyak és a félelmek is befolyásolják. Az Orbán-kormány képes kielégíteni a társadalom jelentős részének igényeit, ha pedig mást igényelne, akkor ahhoz idomulna.
Csakhogy senki sem mindenható, pláne nem egy olyan országban, amelynek sorsát jobban meghatározza a körülötte lévő világ, mint akárki belülről.
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
