A háztartások fogyasztása 2002 és 2016 között összességében 14 százalékkal nőtt Magyarországon, amely a V4 országok közül a leglassúbb növekedés – olvasható a GKI Gazdaságkutató tanulmányában.
A lengyel háztartások 54 százalékkal, a szlovákok 42 százalékkal, míg a csehek 36 százalékkal tudták növelni fogyasztásukat.
A vásárlóerő-paritáson számolt fogyasztásban is le vagyunk maradva a régiótól. A magyar háztartások egy főre jutó fogyasztása euróban és vásárlóerő-paritáson (PPS) mindössze 4 százalékponttal közelített az EU28 országok átlagához 2002 és 2016 között. Eközben a másik három országban ennél jelentősebb növekedés mérhető: a szlovákok euróban számolva 28, PPS-ben 23, a lengyelek 11, illetve 18, míg a csehek 14, illetve 11 százalékponttal közelítettek az EU28 átlagához, írták.
Az Európai Bizottság előrejelzése alapján 2018-ra a magyar háztartások növekedési hátránya a lengyelekhez képest tovább növekszik, a szlovákokhoz képest stagnál, míg a csehekhez képest valamelyest csökken.
A GKI szerint a leszakadásunkért elsősorban a 2006-ig tartó költekezést követően elkerülhetetlenné vált kiigazítás, a Magyarországot különösen erősen érintő 2008-2009-es világgazdasági válság, majd a 2010-11. évi élénkítési kísérletet követő újabb kiigazítás (Széll Kálmán terv) a felelős.
Ráadásul a magyarok fogyasztása jelentősen eltér az egyes jövedelmi csoportokban. A KSH Háztartásstatisztika adatbázisa alapján (melynek adatai 2003 és 2016 közötti időszakra állnak rendelkezésre) a fogyasztás bővülésének üteme jelentős eltérést mutat.
Az alsó három jövedelmi tizedbe tartozó háztartások egy főre jutó nominális fogyasztása 52-61 százalék között nőtt a vizsgált 13 év során, míg a 6-10. decilis reprezentánsai 83 százalék feletti bővülésre voltak képesek.
Kiemelt kép: MTI/Balázs Attila
