2017. februárban a bruttó átlagkereset 274 800 forint volt, 10,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2017. január–februárban a bruttó átlagkereset 274 300 forint volt, 10,3 százalékkal több az előző év azonos időszakához viszonyítva. Mindezt a teljes munkaidőben alkalmazásban állókra kell érteni, akik a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél dolgoznak.
A közfoglalkoztatottak bére ezzel szemben az átlagtól mélyen leszakadva mindössze 1,5 százalékkal emelkedett, így ők átlagban bruttó 80 400 forintot kerestek.
A KSH az adatokhoz hozzátette: a növekedésre elsődlegesen a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, továbbá a költségvetési szféra újabb területeit – többek között az egészségügyi és a kulturális munkakörökben dolgozókat – érintő keresetrendezés volt hatással. A nettó keresetek emelkedése a bruttó bér átlagával megegyező mértékű volt.
Februárban nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 182 700 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 190 500 forintra becsülhető.
Január–februárban
A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 102 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 9400, illetve 8600 forint.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 182 400 forint volt. 2017-ben a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében emelkedett, befolyásolva a nettó keresetek nagyságát és változását. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 190 200 forintra becsülhető.
A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 286 100 forint, a munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,1% volt.
A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,6 százalékos növekedése mellett a reálkereset 7,5 százalékkal emelkedett.
A rendszeres bruttó (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli)keresetek a bruttó átlagkereseteknél nagyobb mértékben, 10,7 százalékkal nőttek. A munkajövedelem 10,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
Elemző: gyorsult februárban a bérnövekedés üteme
Az Erste vezető makrogazdasági elemzője, Ürmössy Gergely így kommentálta a számokat: a februári éves ütem enyhén gyorsabb volt a januárban látottnál, és jelentős gyorsulást jelent a 2016-ban látott 6,2 százalékos átlagos tempóhoz képest. A nettó bérek is azonos lendülettel, azaz 10,7 százalékkal nőttek (év/év) februárban, ami reálértelemben 7,6 százalékos emelkedést jelent. A bruttó, illetve a nettó átlagkereseteknél jobban megragadja a bérdinamika alapvető trendjét a bruttó rendszeres bérek változása, ami elérte a 11,2 százalékos éves növekedési ütemet, tehát gyorsult januárhoz képest.
Az átlagkeresetek lendületes bővülése több tényezőnek is köszönhető. Az egyik ilyen tényező a feszes munkaerőpiac bérfelhajtó ereje, amelyet a történelmi mélypontra esett, 4,4 százalékos munkanélküliségi ráta is jelez. Emellett a 15 százalékkal megemelt minimálbért, illetve a 25 százalékkal megnövelt garantált bérminimumot említette ő is, mondván, e két tényező jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy ilyen bérdinamikának legyünk tanúi.
Összességében úgy látja, hogy idén kitarthat a bérnövekedési ütem tempója, éves átlagban 10% körül, míg az átlagos infláció elérheti a 2,5 százalékot, így reálértelemben 7-8% közötti keresetnövekedést láthatunk idén. A feszes munkaerőpiac, a stabilan növekvő bérek és a fokozatosan javuló fogyasztói bizalom abba az irányba mutatnak, hogy idén a GDP-növekedés gerincét a háztartások fogyasztása adhatja. Becslésük szerint idén elérheti a 3,4 százalékot a GDP növekedési üteme.
