A válság és az ennek következtében életbe lépett megszorítások a gyerekeket különösen súlyosan érintették – derül ki az Oxford University Press és az UNICEF kiadásában április 13-án megjelenő, Children of Austerity (A válság gyermekei) című tanulmánykötetből.
A könyv 41 OECD és EU országban vizsgálja a gyermekszegénységet és a gyermekek anyagi jóllétének alakulását, valamint az ezekre adott kormányzati válaszokat a 2007 és 2014 közötti időszakban. A kötet 11 olyan országot – köztük Magyarországot – vizsgál bővebben, amelyeket eltérően érintett a válság és ezért másképpen is reagáltak rá.
Erős területi egyenlőtlenségek
A tanulmánykötetből kiderül, hogy a gyermekszegénység az európai országok kétharmadában növekedett ebben az időszakban. A vizsgált országok többségében csökkentek a családi és gyermekeknek szóló támogatások is, az európai országok többségében reálértéken csökkentek az egy főre jutó családtámogatások, míg a nyugdíjaké nőttek.
A válság következtében csökkentett egészségügyi, oktatási és más jóléti kiadások is negatívan érintették a gyermekes családokat. A válság és a megszorító intézkedések is rávilágítottak az egyes országokon belüli erős területi egyenlőtlenségekre.
Ezt azUNICEF adatai is alátámasztják: az EU és az OECD tagállamainak többségében 2008 és 2012 között 2,6 millió fővel nőtt a gyermekszegénység.
Magyar helyzet
A gyermekszegénység magyarországi helyzetével foglalkozó tanulmányt Gábos András és Tóth István György, a TÁRKI kutatói készítették. A kutatásból kiderül, hogy A gyermekszegénység mértéke ekkor jobban nőtt, mint a társadalom egészében mért szegénységé vagy az uniós országokban mért gyermekszegénységé.
A legveszélyeztetettebb helyzetben az alacsony iskolai végzettségű szülők, alacsony vagy nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásaiban élő, egyszülős vagy több gyermekes családokban nevelkedő gyermekek voltak és vannak.
Magas támogatások
A gyermekeket érintő állami támogatások GDP-hez viszonyított aránya hagyományosan magasak Magyarországon: az Eurostat adatai szerint a családokkal vagy a gyermekekkel kapcsolatos kiadások 2009-ben a GDP 3 százalékát tették ki, ami meghaladja az unió 27 tagországának átlagát (a GDP 2,3 százaléka átlagosan). Ez még 2012-ben is meghaladta az uniós átlagos (a GDP2,7 százaléka, szemben a 2,2 százalékos uniós átlaggal). Ezt csak Dánia, Finnország, Svédország, Ausztria, Németország és Luxemburg lépték túl.
A kutatásból kiderül, annak ellenére, hogy Magyarország nemzetközi összehasonlításban is relatíve „nagyvonalúan költ” a sokféle eszközt felvonultató családtámogatásokra, és a pénzbeli támogatások szegénységcsökkentő hatása is jelentős, mégis az 1990-es évek óta a gyermekszegénység kockázata magasabb, mint az Európai Unió tagállamainak átlaga – kommentált az UNICEF Magyarország gyermekjogi igazgatója, Tausz Katalin.
A szakember kiemelte, hogy válság idején ez a helyzet rosszabbodott: a gyermekszegénység mértéke erősebben nőtt, mint a népesség egészéé vagy az Európai Unió tagállaminak gyermekeié.
Fontosak a megfelelő készségek
Tausz Katalin kiemelte, hogy a gyermekes családok jövedelmi biztonságát az értékálló szociális transzferek mellett a szülők munkaerő-piaci integrációját és megfelelő bérezését elősegítő intézkedésekkel kell megalapozni. A szűken vett jövedelmi szegénység mellett figyelmet kell fordítani a legrosszabb helyzetben lévő gyermekek oktatására és egészségügyi szolgáltatásaira, valamint lakhatási viszonyaira is.
Fontos, hogy a fiatalok olyan készségekhez jussanak, amik lehetővé teszik számukra a munka-erőpiacra lépést és az önálló élet megkezdését.
