A kormány a korábban kiszivárogtatottnál is gálánsabb ajánlattal állt elő a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) pénteken.
Javaslatuk szerint a minimálbért jövőre 15, utána 8 százalékkal emelnék. Ami, mint a táblázatból is látszik, bruttóban kevés híján 27 ezer forintos béremelést jelent, de nettóban is érezhető, majdnem 18 ezer forintos növekedésről van szó két év alatt.
A bérminimumnál jövőre 25 százalékos, 2018-ban pedig további 12 százalékos emelést szeretne a kormány. Ebben a bérkategóriában még látványosabb a bérnövekedés: két év alatt bruttóban majdnem 52 ezer forint, nettóban is több mint 34 ezer forint lehet a plusz.
Ezzel a tervével a kormány a szakszervezetek ajánlatát is felüllicitálta (a szakszervezetek idénre csak 10 százalékos minimálbér és 16 százalékos bérminimum-emelést kértek).
Ezen kívül a korábban már beígért „járulékcsökkentés” (valójában szociális hozzájárulási adó = szocho) mértékére is elhangzott a javaslat: jövőre 4 százalékpontos, aztán még 5 éven keresztül 2-2 százalékpontos, azaz összesen 14 százalékpontos köztehermérséklés.
A kormány ezzel tulajdonképpen a munkáltatók igényét is túlszárnyalta (ők összességében csak 10 százalékpontos köztehercsökkentést kértek). Igaz, ha csak a jövő évet nézzük, akkor az derül ki, hogy 1 százalékponttal kevesebb lesz a munkáltatói tehercsökkenés, mint amennyit (5 százalékpont) 2017-re szeretnének a munkaadók.
Megkérdeztük, mit szólnak a kormány nagyvonalú ajánlatához.
Meglepődtek a szakszervezetek
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) elnöke a 24.hu-nak azt mondta, meglepődtek. De ha azt nézzük, hogy ők 2017-re 10,4 százalékos, 2018-ra pedig 11,9 százalékos emelést vártak, és a kormány ehhez képest 15+8 százalékot mondott, akkor kétéves szinten nem olyan nagy a különbség – kommentált.
Fotó: MTI / Kovács Tamás
Viszont úgy véli, a munkáltatók is jobban jártak volna azzal, ha a szakszervezet 2014-es 4*9-es terve valósul meg (3*9 százalékos minimálbér-emelés, és az alacsony keresetűeknél 15 helyett 9 százalékos szja bevezetése, vagyis a 4. kilencest a kormány vállalta volna) – az ugyanis kisebb tehernövekedést eredményezett volna, három évre elosztva.
Minden problémára nem lesz gyógyír
Kordás László összefoglalva így fogalmazott:
Úgy látom, hogy csatát nyertünk, de a bérharc még folytatódik.
Azaz végre teljesülhet, amiért két éve küzdöttek, vagyis hogy a nettó minimálbér utolérje a létminimum szintjét, és ezzel elejét vegyék a dolgozói szegénységnek. A jelenlegi alacsony minimálbér ugyanis meglátásuk szerint a versenyképesség-növekedés, a gazdasági növekedés és az életszínvonal-növekedés gátja is. A kormány javaslata ezeket a problémákat feloldhatja.
Viszont De első lépésként ezt mindenképpen meg kell tenni, hogy a munkahelyeken lendületet kapjon a két számjegyű béremelés gondolata – jegyezte meg.
A bérharc folytatódik
Hogy a minimálbér és bérminimum felett keresőknél mekkora emelés lesz, azt még nem tudni. Mert mint a szakszervezet elnökétől megtudtuk, a kormány bérajánlást nem fog tenni – legalábbis Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ezt válaszolta Kordás László vonatkozó kérdésére a VKF pénteki ülésén. Így most a szakszervezet azon dolgozik, hogy elkészítse bérajánlását a munkáltatók felé. Nem szeretnék ugyanis, ha bértorlódás lenne. Ezért is mondta, hogy a bérharc folytatódik. A szakszervezet kb. 7-10 nap múlva készül el a bérajánlással – ígérte.
Kérdeztük azt is, mit szól hozzá, hogy a kormány kisebb szochocsökkentést ajánlott idénre (4 százalék), mint amennyit a munkáltatók kértek (5 százalék). Azt válaszolta, hogy amennyiben a nyugdíj és egészségkassza egyensúlya tartható és a beígért minimálbér- és bérminimum-emelés is marad, a szakszervezetek támogatnák a nagyobb szochocsökkentést.
Bölcsek vagyunk, de 6 évre előre nem látunk
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára emlékeztetett, hogy ez még csak első körös tárgyalás volt. Dávid Ferenc elmondta: a munkaadói oldal egyébként 2017-re a 15 százalékos minimálbér- és 25 százalékos bérminimum-emeléssel szemben 5-5 százalékkal kevesebbre tett ajánlatot az előzetes kalkuláció alapján, azaz 10 illetve 20 százalékos bérnövelésre.
A szochonál a kormány ajánlata 4 százalékpontos csökkentés 2017-re, majd további 5 évre évente 2 százalékpontos mérséklés. A munkáltatók ezzel szemben azt mondták, bár rendkívül bölcsek, de 6 évre nem látnak előre. Ezért rövidebb távú, de ütemesebb tehercsökkenést várnak: jövőre 5 százalékpontost, és aztán még 2,5 – 2,5 százalékpontost 2018-ban és 2019-ben. Vagyis 3 év alatt 10 százalékpontos mérséklést szeretnének, így a mai 27 százalékról 17 százalékra csökkenne a szociális hozzájárulási adó.
A kormány 6 éves terve ugye ennél nagyobb, összességében 14 százalékpontos csökkenést jelentene, tehát 13 százalékra menne le a közteher. Amivel teljesülne az a cél is, amit Varga Mihály tűzött ki, hogy 50 százalék alatt legyen a jelenleg 62 százalékos foglalkoztatást terhelő közteher.
Van még nyomulási lehetőség
A munkáltatók változatlanul úgy gondolják, hogy beleférhet az általuk ajánlott ütemesebb szochocsökkentés is a keretbe. Hiszen a béremelések révén nő majd az szja, és áfabevétel, stb., vagyis amit szochocsökkentésben elenged a kormány bevételi oldalon, az máshol bejöhet – érvelt a főtitkát. (Az RSM kalkulációja szerint 4 százalékos szochocsökkentés és átlagos 7 százalékos béremelés mellett ez a cél már teljesül is.)
Ahogy Dávid Ferenc fogalmazott:
Határozottan van „nyomulási lehetőség” a szochocsökkentésnél.
Azért tartanák ezt fontosnak, mert ha jobban megindul a tehercsökkenés, azt a vállalkozások is jobban érzékelik. A magasabb járulékcsökkentésben pedig a szakszervezet is partner lehet, amennyiben a béremelés kormány által bejelentett mértéke marad – valószínűsítette.
Vannak kockázatok
Sőt, a szakszervezeteknek ez kifejezetten érdekük is – folytatta. Hiszen a magasabb bérkategóriákban akkor lehet (magasabb) emelés (ami a munkavállalók és a szakszervezetek érdeke), ha nagyobb a munkáltatók közteher-kedvezménye. Ha ez nem lesz, akkor az emelésben néhány vállalkozás tönkre mehet – borítékolta. Vagy nem emelnek a legkisebbnél magasabb fizetéseknél, és a minimálbér „rátapadhat” az átlagbérre. Egyik sem lenne jó.
Máshonnan közelítve a dolgot: nagy az öröm a kormány ajánlata kapcsán. De ez a javaslat tolhat a feketemunka irányába is. Mert élni kell. És ha a vállalkozás nem tudja kitermelni a béremelést, akkor két választása van. Vagy bezár. Vagy dolgozik tovább, de valahonnan lecsípi, amit a béremelés elvisz – mondjuk ezután szürkén vagy feketén foglalkoztat. Ez sem lenne kívánatos – jegyezte meg Dávid.
Lehet, hogy lefeküdnének
Rákérdeztünk, ha 4 helyett 5 százalékpontos lenne a szochocsökkentés, meg lennének-e elégedve. Dávid válasza igen volt, hiszen mint jelezte, ez az 1 százalékpont 100 milliárd forintos tehercsökkenést jelent, amit már megérez az üzleti szféra. És a másik két évre a 2,5-2,5 százalékpont is 50-50 milliárdosat. A kormány javaslatára célozva megjegyezte: hat év beláthatatlan, még akkor is ha összességében nagyobb tehercsökkenést jelent.
Azt is firtattuk, a magasabb szochocsökkentés mellett elfogadnák-e a kormány minimálbér- és bérminimum-emelési javaslatát is. Ami 5-5 százalékkal több, mint amit a munkáltatók jövőre szeretnének.
Nem mondanám, hogy rögtön lefeküdnénk
– reagált Dávid.
De talán meggyőzhetőbbek leszünk
– tette hozzá. Ha így lesz, akkor a következő helyzet állhat elő:
Jelezte, ahogy Varga Mihálynak is, hogy ebben a kérdésben nem ő dönt, hanem a munkáltatói érdekképviseletek.
Lesz megállapodás, az biztos, de van még rajta egyengetni való
– mondta végül.
