Magyarországon az adóék, amely azt mutatja meg, hogy 100 egységnyi jövedelem juttatása esetén mennyi az adó, illetve a járulékteher, igen magas az OECD országok tekintetében. Ebben a rangsorban a nem túl előkelő negyedik helyet foglaljuk el. Ha a környező országokkal hasonlítjuk ezt össze, akkor is magas ez a százalékos érték.
A magyarországi átlagbérek jelentősen alacsonyabbak, mint más országokban. Ezek az együtthatók azt mutatják, hogy a magyarországi nettó fizetések lényegesen alacsonyabbak más európai országokénál, beleértve a régiós országokat is. Ebben lenne szükséges lépéseket tenni, hogy a magyar munkaerő ne vándoroljon külföldre, illetve, hogy minél több maradhasson az emberek zsebében. Erre három megoldás ígérkezik: vagy a személyi jövedelemadó, vagy a szociális hozzájárulás, vagy az egyéni járulékoknak a csökkentése. Mindegyiknek megvannak a sajátosságai.
- A legnagyobb költségvetési hatása az SZJA csökkentésnek lenne. Ebben az esetben 1 százalékpontos csökkenés 110-115 milliárd forint bevétel kiesést jelentene a költségvetésnek. Ez nem kizárólagosan a munkabérre és a munkajövedelmekre lenne hatással, hiszen a kamat, a tőzsdei jövedelmek vagy egyéb jövedelmek vonatkozásában is csökkentené az adóterhelést, ezért nem koncentráltan jelenne meg a munkavállalóknál.
- A szociális hozzájárulás csökkentésénél kérdés, hogy a vállalatoknál megjelenő költségcsökkenést a munkavállalók megkapnák-e. A másik probléma, hogy jelenleg 900 000 munkavállaló kap szociális hozzájárulási kedvezményt, az ő esetükben így a jövedelemváltozás jóval kisebb lenne.
- A harmadik lehetőség az egyéni járulékok csökkentése. Ebben az esetben lenne a legkisebb állami bevétel kiesés mellett a legjelentősebb nettó pozíció javulás, ami munkavállalókat érintené.
