2016. június 23-án (csütörtökön) szavaznak Nagy-Britanniában az EU-ban maradásról. A Dun & Bradstreet szakemberei gyorselemzésben foglalták össze a szavazás várható kimenetelét.
Növekvő EU-ellenesség
Az elmúlt években az brit közvélemény egyre jobban kiábrándult az Unióból, amit tovább súlyosbított, hogy az eurózóna egyik válságból a másikba süllyedt. A 2014-es európai parlamenti választásokat az a Brit Függetlenségi Párt nyerte, akik az ország EU-s távozásáért kampányoltak. Az események hatására David Cameron miniszterelnök megígérte, hogy népszavazást fognak kezdeményezni az EU tagságról.
A több hónapos EU és Nagy-Britannia közötti egyeztetés eredményeként az angol kormánynak sikerült felmutatnia néhány kisebb javulást tagsági feltételeikben, amelyet már elegendőnek éreztek ahhoz, hogy a „megreformált EU” és az unióban maradás mellett korteskedjenek. Ám a változások ellenére néhányan még Cameron Konzervatív Pártjából is – többek között a londoni polgármester – a távozás mellé álltak.
A Brexit valószínűsége
A közelmúltban készített közvélemény-kutatások vegyes képet mutatnak. Néhány kutatás szerint a kilépők, mások szerint a maradók tábora örvend nagyobb népszerűségnek. Ez azt prognosztizálja, hogy Egy hete még a Brexitet támogatók vezettek 3 százalékkal, így ez az eredmény a támogatók táborának erősödését mutatja. Az erősödés hátterében két esemény állhat. Az egyik a londoni tőzsdeindex (FTSE 100) múlt heti jelentős romlása, ami zavarodottságot keltett gazdasági körökben, továbbá rávilágított arra, milyen következményei lehetnek egy esetleges kilépésnek. A másik sajnálatos esemény, Jo Cox, az Uniós tagságot támogató munkáspárti képviselő múlt heti meggyilkolása volt, ami ugyancsak a maradást támogatók táborát erősítette.
Nagy-Britannia kilépésének üzleti hatásai
A legoptimistább szcenárió szerint, a brit kormány és az EU a népszavazást követően gyorsan meg tud majd állapodni és Nagy-Britannia továbbra is közös piac része maradhat. Eszerint a verzió szerint London továbbra is az európai pénzügyi piac központja maradna, és a többségében EU-párti Skócia sem tenne újabb függetlenedési kísérletet. Ez a megoldás akár még a brit gazdaság növekedését is elősegíthetné.
Noha mindkét félnek komoly érdekei fűződnek a szabad kereskedelem fenntartásához, az Unió minden bizonnyal ragaszkodni fog ahhoz, hogy Nagy-Britannia fenntartson számos EU-s szabályozást ugyanúgy, mint a nem EU-tag Norvégia esetében is elvárta ezt.
Ebbe a körbe a munkaerő szabad áramlása is bekerülhet, ami a legtöbb kilépést támogató számára az egyik legkomolyabb probléma. Szélsőséges esetben a brit kormánynak választania kellene az uniós közös piac és a határok feletti kontroll visszaszerzése között.
Bár a brit közvélemény rendkívül megosztott a Brexit kérdésében, a Dun & Bradstreet elemzői úgy vélik, hogy a jelenleg még „bizonytalan” választók többsége a status quo fenntartását fogja választani, ezzel a maradás felé billentve a mérleg nyelvét.
