Nyilván a panamai botrány betett az offshore világnak, amelynek csillaga amúgy is leáldozóban volt. Sokat szigorodott a szabályzás a világban, a banktitkok feloldása elterjedt – még Svájc is csatlakozott. Emiatt is, egyre kevesebb offshore céget üzemelnek be, sőt, a számuk lecsökkent. Miközben az offshore egyszerű adótervezési kategória – önmagában nem illegális. Nem bűncselekmény, de természetesen káros, hiszen a transzparencia hiányát, és az átláthatatlanságot segíti. Néhány országban kvázi “csak” offshore céget lehet alapítani. Egy panamai cég létrehozása önmagában nem bűncselekmény. Ha ez az offshore nem holding tevékenységet végez, hanem aktív szolgáltatást nyújt máshol, akkor viszont nyilvánvalóan törvénybe ütköző a tevékenysége – hívják fel a figyelmet a Winkler, Barna és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédei, dr. Winkler Gábor és dr. Réczei Géza.
Mint sajtóeseményükön elmondták, Magyarországon ezeket a cégeket korábban sokan arra használták, hogy különféle offshore-számlák bekerülhessenek a könyvelésekbe, tehát egyértelműen adóelkerülés céljából. Ahol holdingra használják, ott a különböző kedvezmények, pl. osztalékadó elkerülése miatt óriási is lehet a vagyoni előny. Ma már nem jellemző, hogy offshore-tól vegyen valaki szolgáltatást, ez nem nagyon elképzelhető. Pl. 10 éve még relatív sok embernek volt offshore cége, és sokuknak több – mondhatni, sok offshore-ja volt. Ma 5 ezernél nem lehet több embernek ilyen cége, persze nehéz becsülni, de nagyon sok offshore céget felszámoltak az elmúlt években. Amikor elindult itthon az offshore-ellenes hangulat az előző érában, ez nagyon sokakat arra késztetett, (főleg azokat, akik az állammal szerződtek), hogy a rossz üzenet miatt elkezdjék fehéríteni a vagyonukat, és kivették azt a holding-struktúrából. 10-ből 9-en inkább az adóelkerülésre használták ezt a formulát – emlékeztetett dr. Winkler Gábor.
Az ügyvédek szerint a tőke roppant érzékeny valami, de meg fogja találni az útját. Kérdés, persze, hogy ezek után merre? Mint elmondták, olyan vagyonvándorlás jelenik meg most a világban, ahol bizonyos országok azt hirdetik meg, hogy “gyere hozzánk”. A cégek cserébe kapnak egy kedvező adóügyi illetőséget és utána ott, abban a – gyakran tényleg igencsak kedvező adórendszerrel bíró – országban jelennek meg az ezen cégek adókötelezettségei. És itt jön be egy fontos pont, az adórezidens kérdésköre. Ezt érdemes megérteni, mert a cégeknek ebből szintén adóelőnye származhat, csak a dolog egy kicsit körülményesebb, mint bejegyezni egy lakcímet és nyitni egy bankszámlát a Seychelle-szigeteken.
Bizonyos államoknak szükségük van arra, hogy oda üzlet menjen. Ezek az államok megkezdték az üzeneteiket elküldeni az éterbe, hogy ők “üzleti vízumot” kínálnak. A legtöbb ország gazdasági problémával küzd, és a vagyonok vonzásában ez fontos bevételi eszköz. Szinte minden országban van ilyen, úgynevezett adórezidens megoldás, Kanadától Bulgárián át Ausztráliáig. Még az USA-ban is van ilyen program, igaz, ez inkább a letelepedésre vonatkozik – 500 ezer dollár ellenében (annyira népszerű ez a program, hogy az alap ügyintézés minimum 14 hónap, de ez rendszeresen csúszik. A népszerűség miatt várhatóan akár 1 millió dollárra is fog emelkedni a befizetendő összeg.) Ezek az adórezidensi programok pedig elkezdtek keményen versenyezni egymással, a roppant érzékeny és rugalmas tőke eközben folyamatosan keresni fogja a helyét.
– fejtette ki a szakember.
