Az Európai Bizottság 2015 novemberében indított vizsgálatot abban a kérdésben, hogy a paksi projekt tartalmaz-e állami támogatást.
Álláspontunk szerint Paks II gazdasági értelemben életképtelen, kizárólag állami támogatással tudna megvalósulni. Azt várjuk a Bizottságtól, hogy kötelezze a magyar államot a projekt leállítására – mondta Perger András, a szervezet energetikai szakértője.
A Greenpeace véleménye szerint Az atomerőmű-bővítéssel a magyar állam részesedése jelentősen megnőne a hazai villamosenergia-piacon, mely lehetővé tenné a kormány számára, hogy visszaéljen domináns piaci pozíciójával, és korlátozza az uniós villamosenergia-kereskedelmet.
A Paks II projekt továbbá több uniós irányelvet is sért. Ezek egyike az Unió villamos energiáról szóló irányelve, amelynek értelmében a magyar államnak kapacitástendert kellett volna kiírnia, még jóval azelőtt, hogy leszerződött volna az orosz féllel a paksi atomerőmű bővítésére. A tenderen derülhetett volna ki, mely energiaforrások alkalmazása a legelőnyösebb Magyarország számára.
A paksi atomerőmű-bővítés sérti továbbá az Európai Unió közbeszerzésről szóló irányelveit is – hívta fel a figyelmet a szervezet. Ennek uniós szintű vizsgálata már megindult, folyamatban van az uniós kötelezettségszegési eljárás elrendelése Paks II ügyében. Ennek oka, hogy a magyar állam versenyeztetés nélkül ítélte oda a projektet az orosz Roszatom állami vállalatnak.
A Greenpeace Magyarország azt várja a magyar kormánytól, hogy a drága, felesleges és veszélyes atomerőmű-bővítés helyett a klímaváltozást megfékező energiahatékonysági beruházásokra, és az országnak valódi energiafüggetlenséget biztosító megújuló energiaforrások fejlesztésére fordítsa a magyar adófizetők pénzét.
