Bár eddig jó trükk volt cég mögé bújva fialtatni a feketejövedelmet egy egzotikus országban, hamarosan könnyen lelepleződhetnek a zavarosban halászók a nemzeti adóhatóságuk előtt. Az OECD automatikus adatcsere kezdeményezése 2017-től globálisan csukhatja be a kiskaput a nem átlátható szerkezetű offshore társaságok előtt. Utóbbiak azok a magyar sajtóhírekből is jól ismert cégek, amelyek tulajdonosi háttere átláthatatlan, valós tevékenységük nincsen a bejegyzésük országában, így fiktív ügyletekre használják őket, tulajdonosaik pedig nem vallják be e cégeikből felvett jövedelmeiket.
Az OECD programja szerint 2017-től nemcsak a magánemberek jövedelme, hanem alapítványok és cégek mindennemű kamatjövedelme és számlaegyenlege, valamint a valódi tulajdonosok (haszonhúzók) kiléte is automatikusan hozzáférhetővé válik az adóhatóságok előtt – Magyarországon is. Például, ha egy hazai élelmiszerlánc egyik tulajdonosának karibi offshore cége bankszámlát nyit Londonban, akkor a számlavezető banknak automatikusan értesítenie kell a nemzeti adóhatóságot a cég mögötti valódi számlatulajdonos kilétéről és a számlaegyenlegről is.
Minden fontosabb állam, illetve népszerű offshore helyszín jelezte már részvételi szándékát a globális adatcserében. Köztük az Európai Unió 28 tagállama, Svájc, Liechtenstein, San Marino, Seychelle-szigetek, Virgin-szigetek, Kajmán-szigetek, Mexikó, Dél-Afrika, Korea írta alá, és további 29 állam. A népszerű adóparadicsomok azért írták alá az egyezményt, mert nem akarnak felkerülni az OECD feketelistájára, amely az „együtt nem működő adóparadicsomokat” tartja nyilván, hiszen ebből számos hátrányuk származhatna. Itt megtekintheti, hogy eddig kik írták alá az egyezményt (pdf).
Mi a helyzet a világban?
A világban pénzügyi forradalom zajlik, aminek része az offshore újraszabályozása is, ám sok a kérdőjel ezzel kapcsolatban – mondta a Hír24-nek Váradi László, a kelet-közép-európai ügyfelekre specializált, offshore cégalapítással foglalkozó Laveco ügyvezetője. Váradi szerint a jövedelemeltitkolásra alapított offshore világprobléma, ám ezzel nem nagyon lehet mit kezdeni. Szerinte, amíg az amerikai Apple a Bermudákon parkoltatja 100 milliárd dollárnyi készpénzét, csak hogy ne kelljen az USA-ban adóznia, addig nemzetközi egyezményekkel ezt nem nagyon lehet megoldani – mondta.
A szakember azt is hangsúlyozza, hogy az OECD automatikus adatcsere egyezménye komoly felkészültséget kíván meg a nemzeti adóhatóságoktól, és szerinte nagy kérdés, hogy ez Magyarországon hogyan valósulhat meg. Az adóhatóság a vagyonosodási vizsgálatokra sem lett felkészítve, ezért egy-egy bonyolult cégjogi, pénzügyi adat értelmezése is nagy nehézséget okozott számukra, ami az ilyen perek elhúzódásához vezetett.
Mi a helyzet Magyarországon?
Jelenleg több tízezer hazai vállalkozás érdekelt valamilyen külföldi cégstruktúrákban – mondta a Hír 24-nek Csővári István, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Van, aki az adóoptimalizálás miatt megy külföldre, van, aki egyfajta ország kockázattól tartva tartja a pénzét külföldi cége bankszámláján, és persze van, aki kifejezetten a feketejövedelmének eltitkolása miatt alapít offshore-t – mondta.
Egy neve elhallgatását kérő kereskedelmi jogász szerint ugyanakkor a magyar üzleti életet teljesen átszövi az offshore cégháló. Azt mondta, hogy a magyar vállalkozók offshore cégeinek többsége nem-transzparens módon működik, sőt, éppen a feketejövedelem és a tulajdonosok eltitkolása a fő indokuk, amiért létrejöttek. Meg lennénk lepve, ha tudnák, ki mindenki offshorozik – mondta.
Váradi László szerint tulajdonosi oldalon nagyon sokan vannak Magyarországon, akik nem-transzparens offshore-t működtetnek. Az OECD egyezmény elfogadása elsősorban nekik jelent majd komoly kihívást, ám a tisztességes társaságok működését nem befolyásolja, hiszen azoknak nincs mit eltitkolniuk. Utóbbiak számára megnő a vagyontervezés szempontja, azaz azt kell mérlegelniük, hogy az offshore évi 2500-3200 dolláros fenntartási költsége hogyan aránylik az adóoptimalizálással megtakarítható jövedelmükhöz képest.
Már nem is éri meg annyira offshore-ozni
Csővári István szerint most már kevésbé gondolják úgy a cégtulajdonosok, hogy adózási szempontból annyira megérné külföldre vinni egy céget, mint korábban. Amíg 2010 előtt a cégek nyereségét 20 százalék körüli társasági adó terhelte, az adózott eredményből fizetett osztalékot pedig további 35 százalék személyi jövedelemadó, sokan úgy gondolták, hogy megéri az offshore cégalapítás, még a jelentős fenntartási költségek ellenére is.
Ma azonban ezek a cégtulajdonosok jellemzőbben úgy gondolkodnak, jobban járnak, ha tisztán működnek, hiszen a társasági adó alacsonyabb kulcsa már csak 10 százalék és mindössze 16 százalékos osztalékadóval felvehetik a nyereségüket – mondta Csővári, aki azt tapasztalja, hogy a magyar vállalkozók közül egyre többen telepítik haza offshore struktúráikat. Ebben az is szerepet játszik, hogy az EU és az Egyesült Államok nyomásgyakorlásának eredményeként néhány országban szigorítottak a szabályokon. Szerinte ezt a folyamatot még jobban felgyorsíthatja az OECD által szorgalmazott automatikus információcsere is.
A lassú, de folyamatos offshore csökkenést alátámasztja a Bisnode felmérése is. E szerint 2013-ban kismértékben csökkent az olyan cégek száma Magyarországon, amelynek offshore országbeli tulajdonosa van – de még mindig nagyon sok van belőlük. A felmérés szerint a jövőben is virágozni fog az offshore cégalapítás, legfeljebb a törvényi változásokat szigorító országokról más területekre helyeződik a hangsúly. Igaz, Magyarországon sokan maradnak a korábban népszerű adóparadicsomoknál.
