Március 9-én, pont a Quaestor-balhé kirobbanásának napján a külügyben egy háttérbeszélgetésen magyarázták el, hogyan áll össze a kereskedőházak rendszere – írja a 444. Erről azt kell tudni, hogy itthon működik egy 100 százalékos állami tulajdonban lévő cég, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH), a célországokban pedig egy-egy másik cég, például a Kazahsztáni Magyar Kereskedőház Kft. A kazah cég kint potenciális vevőket, megrendelőket gyűjt, akiket az MNKH segítségével hoznak össze a magyar eladókkal. A külföldi kuncsaftok felkutatásához helyismeret kell, ezért a kinti cégeket magántársaságokkal közösen üzemeltetik. A külsősök fix havi díjat, valamint a behozott üzletek után jutalékot kapnak.
A háttérbeszélgetés másnapján a külügy már azt állította, hogy az orosz és török piacok megszerzésében segítő Quaestor nem jutott egy fillér állami pénzhez sem úgy, ahogy azt előző nap elmagyarázták. Ilyen előzmények után felébredt a kíváncsiság, hogy a 25 országban működő kereskedőházakat pontosan kik üzemeltetik és mennyi pénzt kapnak ezért a magyar államtól.
Nem érkezett válasz
A 444 március 13-án küldött közérdekű adatigénylést a külügyminisztériumnak és az MNKH-nak. Ebben arra voltak kíváncsiak, hogy kik üzemeltetik a magyar kereskedőházakat és kinek, mire, mennyi pénzt fizettek ki ezek működésével összefüggésben. A külügy csaknem két hét után, március 25-én reagált, azt írták, ebben nem ők az illetékesek, hanem az MNKH. Ennek tulajdonosi jogait viszont konkrétan Szijjártó Péter külügyminiszter gyakorolja.
Az MNKH nem is válaszolt az adatkérésre, telefonon azt mondták, észre se vették, hogy ilyesmi érkezett volna. A HVG hasonló megkeresését viszont üzleti titokra hivatkozva elhárították, így valószínűleg perelni kell majd az adatokért.
A 444 így maga volt kénytelen utánanézni, kik és mennyiért segítenek a kétes sikerű keleti nyitásban. 13 kereskedőház adatait sikerült megtalálni, ezek több mint felében az MNKH az egyedüli tulajdonos.
Lovasok tüntettek a nagykunkapitányért
A Kazahsztáni-Magyar Kereskedőház Kft-t viszont például egy ideig egy bizonyos LAC Holding üzemeltette. Ennek tulajdonosa, Horváth László határőrnek tanult Moszkvában, a ’80-as években a belügynek dolgozott. Tiszteletbeli kazah konzul és tiszteletbeli nagykunkapitány is. Amikor 2006-ban Göncz Kinga elvette tőle a tiszteletbeli konzuli címet, a Kazah-Magyar Baráti Társaság és a Kunszövetség ötven lovasa tüntetett érte a Külügyminisztérium épülete előtt. 2014-ben akkora bulit rendeztek az 50. születésnapjára a Várban, hogy az ijesztő hangerejű tűzijáték miatt MTI-közleményben kértek bocsánatot.
Horváth László. Fotó: MTI
Az Első Magyar-Kínai Kereskedőház Kft. főnöke Bercsényi László, aki már Torgyán József minisztersége idején is keletre nyitott, ő volt az Agrármarketing Centrum vezetője. Ez a szervezet 2001-ben Bangkokban nyitott közpénzből éttermet, hogy ezzel pörgessék a gazdasági kapcsolatokat. Korábban a 444 készített riportot a China Martban, ahol számla nélkül, nagyon olcsón lehetett zugárusoktól vásárolni. A kínai kereskedőházban Bercsényi cége mellett a China Mart üzemeltetője is tulajdonos.
A Magyar-Iráni Kereskedőház Kft. egyik tulajdonosa egy kft-n keresztül Mohammed Fadhil Basheer. Az ő kézbesítési megbízottja egy olyan budapesti férfi, akit 2019-ig eltiltottak a cégvezetéstől.
A Magyar-Etióp Kereskedőház Kft. egyik tulajdonosa a Dunai Repülőgépgyár, ott azt ígérték a 444-nek, hogy ha emailben kérdezik őket, a vezetés „majd válaszol, ha akar”. Nem akart. A másik tulajdonos egy dán-magyar befektetési cég, az Ayudate Holding, ami 2013-ban vette meg a Juventus Rádiót. Őket sem sikerült utolérni.
