Az elmúlt két és fél évben több mint kétezerszer ellenőriztek cégcsoportokat, amelyeknél százmilliárd forintot meghaladó hiányzó adóra bukkantak. A vizsgálatok tíz ügyből legalább nyolcnál tártak fel szabálytalanságot. Legtöbbször kereskedelmi társaságok és idehaza gyártást végző vállalatok ügyeit tekintették át a revizorok. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerint a legtöbbször valamely nemzetközi vállalatlánc magyar tagját ellenőrizték. Ezek a külföldi cégközpont elveit, stratégiáját követték, a magyar szereplőket is többször más országból irányították, így a hazai eredetű pénzek másutt köthettek ki, ott is adóztak utánuk.
Békés Balázs, az amerikai székhelyű adótanácsadó cég, a Ryan regionális vezetője a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy a vállalatcsoport résztvevői közötti ügyleteknél számos kérdést vet fel az úgynevezett transzferárak témaköre. Egy példán keresztül bemutatva az adóhivatal által is rendszeresen vizsgált folyamatot úgy vélte, egy alkatrészgyártó társaság a kutatást, a gyártást, a reklámozást, a pénzügyeket akár négy országban is intézheti. “Az egyes egységek különféle szolgáltatásokat nyújtanak egymásnak, mégpedig ellenérték fejében.” Mindenhol ellenőrzik, hogy az egymás közötti ügyleteiknél a piacon kialakult árakat alkalmazzák-e a cégcsoport vállalkozásai.
Békés Balázs szerint az alacsony vagy a magas árak jelentősen befolyásolhatják az egyes országokban keletkező adófizetési kötelezettséget. Az árak alátámasztására többnyire dokumentáció készül – az ellenőrzések alkalmával az adóhatóság is az ebben foglaltakat veszi kiindulási alapul. A cégek számos módszerrel számíthatják ki az árakat, és az adóhivatal sokszor mondhatja, a választott mód nem megfelelő, a cég hibát követett el, helytelen számítási megoldást választott. A nézetkülönbségek miatt a vállalatcsoportok sokszor bíróság elé vihetik az adóhatóság érintett döntéseit.
A perek kapcsán a NAV csak annyit közölt, az utóbbi időszak eseteinek döntő többségében a bíróság úgy foglalt állást, hogy az adóhivatal eljárása helytálló volt. Bár a szigorodó jogszabályok és keményebb uniós fellépés hozzájárulhatnak jövőre az áfabevételek hatékonyabb behajtásához, a magas áfakulcs miatt várhatóan Magyarország továbbra is kedvelt célpontja marad a szervezett bűnözői csoportok által elkövetett áfacsalásoknak – tudatta néhány napja a Ryan.
Az amerikai adótanácsadó cég szerint az Európai Bizottság legfrissebb tanulmánya szerint Magyarországon a lehetséges áfabevétel egynegyedét, 2,971 milliárd eurót, nagyjából 920 milliárd forintot nem lehetett behajtani 2012-ben. Ez több mint másfélszerese az uniós átlagnak, évente közel 1000 milliárd forintos kárt okoz a költségvetésnek. Az áfacsalások az egész unióban komoly gondot okoznak.
A magyar hatóságok működési korlátait kijelöli a közösségi áfaszabályozás. Van olyan terület, ahol enyhült a NAV-szigor: az elmúlt időben az EU Bíróság ítéleteinek megfelelően elmozdult attól a gyakorlattól, hogy minden esetben megtagadja az áfa levonását, ha egy cég olyan láncolatban vett részt, amelynek valamely pontján áfacsalást követtek el. Ehelyett azt vizsgálja, hogy az elvárt gondosság mellett tudhatta-e az adózó, hogy csalás történt az értékesítési láncolatban.
A Ryan szerint az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer bevezetése is segítheti a visszaélések által okozott kár csökkentését, de a kiemelkedően magas áfakulcs miatt kedvelt célpont marad az áfacsalóknak. Az adótanácsadó cég szerint sok esetben csak a hierarchia alján lévő kisebb cégek ügyvezetőit sikerül eljárás alá vonni, míg a szervezők rejtve maradnak a hatóságok elől. E bűnözői csoportok ellen elsősorban a mélyebb és átfogóbb bűnügyi felderítés lehet a hatékony, de javítana a helyzeten, ha a büntetőeljárások nem húzódhatnának el akár 4-5 évig is.
