Gazdaság

Botrányba fulladhat a nemzeti mobilparkolás

Kaotikus viszonyokra és akár magasabb díjakra is fel kell készülniük az autósoknak, ha júliustól mobilfizetéssel szeretnének parkolni országszerte.

Bő egy hét múlva, július elsején startol a nemzeti mobilfizetési rendszer, amelyen keresztül fizetni lehet majd a parkolásért és az autópálya-használatért. Miközben az autósok által a mobiltelefonjaikba lementett régi telefonszámok már nem fognak működni – a jelenlegi állapotok szerint –, az új állami rendszerben is sok még a bizonytalanság. Az FN24 utánajárt, hogyan áll a helyzet.

Nemzeti gyorsteszt

A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. (NMF) nagy optimizmussal jelentette be kedden, hogy a rendszer informatikai fejlesztése két hete eredményesen lezárult. Jelenleg az éles üzemi tesztelés folyik a parkolási közszolgáltatók és a rendszert működtető zrt. leendő viszonteladói, a mobilszolgáltatók, illetve mobilfizetési piaci szereplők bevonásával. A tesztelésre láthatóan nem hagytak túl sok időt.

Az FN24 úgy tudja, hogy a piaci szereplők, így például az önkormányzatok és a mobilszolgáltatók közül többen aggódnak emiatt és fennakadásoktól tartanak. Az egyik nagy telekommunikációs cégnél például azt mondták, hogy ők minimum két hónapig tesztelnek hasonló alkalmazásokat, több ezer felhasználó bevonásával. A tesztelés időtartamára és a bevont felhasználók számára vonatkozó kérdésünkre az NMF Zrt. csupán ennyit válaszolt: „Az éles teszt a parkolási közszolgáltatók, a viszonteladók és a leendő viszonteladók bevonásával zajlik.”

Mire figyeljenek az autósok?

Az NMF Zrt. tájékoztatása szerint az autósok első és legfontosabb teendője az új rendszerben az lesz, hogy válasszanak mobilparkolási partnert a hat viszonteladó közül. „Ugyanis az eddigi rendszertől eltérően hat viszonteladó partnerünk az ország valamennyi mobilparkolással igénybe vehető parkolási övezetében szolgáltatást nyújt július elsejétől, így az autósoknak mostantól választási lehetőségük van. Az autosók hasonlítsák össze a szolgáltatásokat, nézzék meg, melyik áll hozzájuk legközelebb és melyikkel járnak a legjobban.”

A második legfontosabb teendő – az NMF Zrt. szerint – azokra vár, akik a hagyományos, sms- és telefonhívás alapú, a három mobilszolgáltatón keresztül elérhető mobilparkolási szolgáltatást veszik igénybe, mert az eddigi, sokak által már megszokott 810-es behívószám 763-ra változik. További információk az NMF (www.nemzetimobilfizetes.hu) honlapján érhetők el.

Félelmek jobbra-balra

Aggódik a VI. kerület fideszes vezetésű önkormányzata is, amelynek képviselőtestülete május végén – önkományzati érdekre hivatkozva – sürgősséggel tárgyalta az ügyet és el is határozta, hogy a törvény módosítását kéri. A terézvárosi önkormányzat – az interneten is elérhető – jegyzőkönyve szerint május végén azon aggodalmaskodott, hogy az új rendszer bevezetéséig – akkor még – hátralévő egy hónap túl rövid idő ahhoz, hogy az üzemeltetők megfelelően leteszteljék a „nagy komplexitású” rendszert.

De végül még ennyi idejük sem maradt, hiszen az önkormányzat az FN24-et arról tájékoztatta, hogy a nemzeti mobilfizetési rendszer szervezett tesztje június 18-án kezdődött és várhatóan június 25-ig tart, vagyis egy hétig. Pedig nem kicsi a tét, hiszen az önkormányzatnak az elmúlt években folyamatosan sikerült növelni a parkolásból származó bevételeit, amely tavaly 919 millió forintra rúgott.

Kitolnák a határidőt

Terézvárosban azt is problémásnak látják, hogy a jelenlegi, jól működő fizetési rendszereket július 1-je után már nem lehet alkalmazni, még átmenetileg sem, ha netán baj lesz az új rendszerrel. „Ezért az önkormányzat szeretné elérni, hogy 2015. január 1-jéig párhuzamosan lehessen alkalmazni a már meglévő és az új rendszert, hogy kiküszöböljék a nagy komplexitású rendszerek installálása során rendszerint előforduló szolgáltatási hiányosságokat” – hangsúlyozták az önkormányzatnál.

A terézvárosiak azt is nehezményezték, hogy május végén még csak a szükséges szerződés megkötésének előkészületeinél tartottak az NFM Zrt.-vel. A nemzeti szolgáltatónak valóban rá kell kapcsolnia a szükséges megállapodásokra és szerződékötésekre, hiszen június végéig az országosan egységes mobilparkolás elindulásához 70 önkormányzati tulajdonú parkolási társasággal kell szerződnie országszerte, továbbá a mobilszolgáltatókkal és a többi partnerrel.

„Két mobilszolgáltatóval már sikeresen lezárult a megállapodásunk és szerződtünk, a harmadikkal várhatóan még ezen a héten megállapodunk. A Nemzeti Mobilfizetési Rendszerhez csatlakozó 70 parkolási közszolgáltató társaság közül 41 már visszaküldte aláírt szerződését, a szerződések folyamatosan érkeznek tásaságunkhoz” – foglalta össze kérdésünkre a helyzetet az NMF Zrt.

Drágább vagy olcsóbb?

Valószínűleg nem csak a technikai bonyodalmaktól és a belőlük fakadó anyagi károktól, illetve a parkolási nehézségek miatt dühös autósoktól félnek az önkormányzatok. Az FN24 úgy tudja, hogy több kerület is nehezen nyeli le azt a békát, hogy az új, állami rendszer várhatóan néhány százmillió forinttal többet kihúz a parkolási szempontból frekventált önkormányzatok zsebéből, mint a jelenlegi rendszerek. A megkerülhetetlen állami közvetítő ugyanis az eddigi átlag 3 helyett 10 százalékos jutalékot szed az önkormányzatoktól, illetve a parkolási rendszerek üzemeltetőjétől.

„A nagyságrendi változás jól érzékeltetethető a XIII. kerület esetében, ahol a régi és egyébként egyre népszerűbb parkolási rendszerre évente 5 millió forintot költött az önkormányzat, míg az új rendszer számításaik szerint 87 millióba fog kerülni” – mondta az FN24-nek Hiszékeny Dezső, a kerület volt szocialista alpolgármestere, aki az új ciklusban parlamenti képviselői székre cseréli le önkormányzati hivatalát.

Zűrös paragrafusok

Ahogy a VI. kerületi önkormányzat – a már idézett dokumentumban – számos alapvető jogértelmezési problémát is felvet a nemzeti mobilfizetési rendszerről szóló törvénnyel kapcsolatban, Hiszékeny Dezső számára sem tűnik elég átgondoltnak a jogszabály. Ám a törvény nem hagyott más választást az önkományzatnak, mint szerződést kötni a NMF Zrt.-vel. Az autósok számára legfontosabb kérdés, hogy a tetemes pluszköltségből az önkormányzat mennyit „nyel le” és mennyit hárít át az autósokra, még nem dőlt el a XIII. kerületben – mondja a szocialista politikus.

Mindenesetre az állami közvetítői jutalék parkolásonként átlagosan 45 forint lesz. Ugyanakkor csökkenti az árat, hogy a felszámítható kényelmi díjat 50 forintban maximálják, miközben ennek eddig nem szabtak plafont. Ám az összesen 95 forintos díj így is több annál, mint amit ma fizetnek a parkolási cégek a rendszerüzemeltetőknek. A pluszköltségeket pedig valakinek ki kell fizetnie: vagy az önkormányzat nyeli le, vagy az autósokra hárítják át.

Szerepzavarban

Érdekes csavar a történetben, hogy az állam – az MFB-n keresztül – már egyszer befektetett egy mobilfizetést megvalósító cégbe, amelyből aztán szép profittal kiszállt. Ez a cég az Első Mobilfizetés Elszámoló Zrt. (EME), amely 2006-ban indította útjára a mobilszolgáltatók közreműködésével a mobilparkolási és az autópályadíj-fizetési szolgáltatást és hamar piacvezetővé vált. Nem sokkal azután hogy az állam 2011 júniusában kiszállt az EME tulajdonosi köréből, a Fidesz képviselői nyújtották be az első törvényjavaslatot a „Nemzeti mobilfizetési szervezet” létrehozásáról, ami a mobilos parkolás, autópályadíj-, majd később tömegközlekedésijegy-vásárlás – teljes állami kontrollját kezdeményezte.

„Az a furcsa, hogy az új állami szervezetnek nagyjából ugyanaz lesz a szerepe, mint most az EME Zrt.-nek, semmi pluszt nem kínál, legfeljebb a későbbi fejlesztésekre hivatkozik. Vagyis az állam betolakodott egy már jól működő piacra, kiszorítja a többi szereplőt és megakadályozza, hogy újak lépjenek be” – magyarázta az FN24-nek az egyik piaci szereplő. Pedig a mobilparkolás terén Magyarország egész Európában kivételesen sikeresnek számít: itthon már az évi 12 millió parkolás 60 százalékát mobillal fizetik. A piacon az EME mellett még jó néhány kisebb szereplő is elfért.

Kezdetben a piac teljes lenyúlása volt a terv, hiszen csak az állami cég működtethetett volna mobilfizetési rendszert a közszolgáltatások terén, később már egy olyan állami közvetítőről szólt a törvény, amelyhez a piaci mobilfizetési szolgáltatók csatlakozhatnak, jutalék fejében. Elképzelhető azonban, hogy ez a változtatás nem lesz elég az ügyben komolyan kérdezősködő Európai Uniónak.

Brüsszelnek is szemet szúrt

Az Európai Bizottság ugyanis tavaly novemberben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a mobilfizetéssel kapcsolatban. A testület azt kifogásolta, hogy a magyar szabályozás szerint csak az állami Nemzeti Mobilfizetési Zrt. működtethet országos mobilfizetési szolgáltatást nyújtó rendszert, és a közszolgáltatások ellenértékének mobiltelefonnal történő kifizetése csak ezen a cégen, vagy csak a zrt. rendszerén keresztül lehetséges. Ezek az előírások a bizottság szerint indokolatlanul és aránytalan mértékben korlátozzák a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságát, és ezért indított ebben az ügyben kötelezettségszegési eljárást.

Kérdés, hogy a módosított magyar szabályozásra végül mit mond majd a Bizottság, ami a szakértők becslése szerint legkorábban őszre derülhet ki. Az Európai Bizottság – magyar képviseletén keresztül – csupán annyit mondott, hogy egyelőre nincs új fejlemény az ügyben, azóta, hogy tavaly novemberben a Bizottság felszólító levelet küldött Magyarországnak, hogy két hónapon belül tegye meg észrevételeit az uniós jog alkalmazásával kapcsolatos konkrét problémáról.

Így mire az EU dönt, a magyar autósoknak bőven lesz idejük a saját bőrükön megtapasztalni az új rendszer előnyeit vagy hátrányait.

Botránnyal kezdődött

Még el sem indult, az Első Mobilfizetés Elszámoló Szolgáltató (EME) Zrt. máris feljelentette az állami mobilfizetési rendszert – számolt be az idén márciusban a HVG. A cég állítása szerint az ő mobilparkolási rendszerét nyúlta le a Nemzeti Mobilfizetési (NMF) Zrt. Emiatt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó szerzői jogsértés kísérletének gyanúja miatt büntetőeljárást is kezdeményeztek az adóhatóságnál. Gyanújukat erősítette, hogy az állami cég az EME munkatársai közül többeket magához csábított, újabban pedig a cég rendszerének folyamatos üzemeltetését, karbantartását végző fejlesztők is állami tanácsadóként tartanak beszámolókat a készülő rendszerről. A cég szerint olyan szakértőkről van szó, akik az EME minden értékes és releváns információját ismerik. Az adóhatóság azonban azóta elutasította az EME kérelmét és nem indított eljárást.

A nemzeti mobilfizetési rendszert végül az elektronikus útdíjat kezelő Hu-Go rendszerrel kapcsolták össze, illetve annak továbbfejlesztésével alakították ki – állítólag azért, hogy pénzt és időt spóroljanak. Ez azért érdekes az EME szempontjából, mert a Hu-Go kialakítására – nemzetbiztonsági kockázatúvá minősített beruházásként – az állami megrendelő közbeszerzés nélkül választotta ki az i-Cell Informatikai Zrt.-t és egy másik céget. Az i-Cell részvényese és ügyvezetője Emőri Gábor, aki 2007-ig tulajdonosa és tisztségviselője volt az EME Zrt.-nek. Ráadásul – a HVG információi szerint – az EME fejlesztője, az Atlasz Informatika Kft. ügyvezetője, Mészáros Dezső is részt vett a nemzeti mobilfizetési rendszer kialakításában.

Szent-Györgyi és Neumann az emberiségnek ajándékozta találmányát, Bláthyéknak Tesla transzformátora tett keresztbe, Semmelweisről pedig nem is tudják, hogy magyar volt. Miért alakult ilyen méltatlanul a magyar tudomány külföldi megítélése?

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.