Gazdaság

Ezért lett 2,2 százalék a hiány

tozsde(210x140)(1).jpg (tőzsde, )
tozsde(210x140)(1).jpg (tőzsde, )

A 2012-esnél 0,2 százalékkal magasabb, 627 milliárd forintnyi lett tavaly a kormányzati szektor unió felé jelentett hiánya.

A túlzotthiány-eljárás (EDP) keretében az Európai Uniónak 2014. március 31-én jelentett adatok szerint a kormányzati szektor hiánya 2013-ban 627 milliárd forint volt, amely a GDP 2,2 százaléka. A kormányzati szektor ESA módszertan szerinti bevétele 13866,2 milliárd forintot, kiadása 14 547,2 milliárd forintot tett ki.

A 2013. IV. negyedévi hiány mindössze 89,2 milliárd forint volt, 124,5 milliárd forinttal alacsonyabb az előző év hasonló időszakánál. 2012-ben egyébként a hiány éves szinten a GDP 2 százalékát tette ki, vagyis ahhoz képest 0,2 százalékos romlás következett be.

A kormányzati szektor adóssága az MNB adatai alapján, 2013 végén 23 068 milliárd forint volt, ez a GDP 79,2 százalékának felel meg.

Bevételek

2012-höz képest 6,1 százalékkal növekedtek. Ezen belül az egyéb bevételek (17,1 százalék), a társadalombiztosítási hozzájárulások (4,6 százalék), a termelési és importadók (4,5 százalék) – amelyből az áfa 2,3 százalékkal – és a jövedelemadók (1,9 százalék) emelkedtek, a tőkeadóknál pedig csökkenés (3,6 százalék) mutatkozott. Az egyéb bevételek nagymértékű növekedését az elektronikus útdíjból származó bevétel, a nagyarányú uniós bevételek és az EU-s finanszírozás elszámolásának változása okozta.

Kiadások

2013-ban 6,4 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest. E növekedésben a felhalmozási kiadások 17,7 százalékos bővülése játszotta a legnagyobb szerepet, amelyhez továbbra is az árvízvédekezéssel kapcsolatos nagy projektek, az egyéb középületek, közterületek felújítása, valamint a katasztrófavédelmi és rendvédelmi fejlesztések járultak hozzá.
A felhalmozási kiadások mellett a folyó termelőfelhasználás (9,1 százalék), az egyéb kiadások (8,5 százalék), a munkavállalói jövedelem (5,8 százalék), a kamatok (4,8 százalék) és a pénzbeni társadalmi juttatások (2,4 százalék) egyaránt emelkedtek.

Az egyéb kiadásoknál az uniós többletbevételekből eredő kifizetések, valamint az EU-s pénzügyi korrekció, a pénzbeni társadalmi juttatásoknál a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások 7,4 százalékos bővülése játszotta a legnagyobb szerepet.

Varga elégedett volt

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfői budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta az adattal kapcsolatban: Magyarország az Európai Unió élmezőnyében szerepel, és a kormányzati prognózisnál – amely 2,3 és 2,7 százalék közé várta a deficitet – kedvezőbb hiányszám alakult ki.

Hangsúlyozta: tavaly Magyarország kikerült az európai uniós túlzottdeficit-eljárás alól, és a tavalyi hiányszámok tükrében “jó okunk van azt gondolni”, hogy ez az eljárás nem indul újra.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik