Idén tavasszal született egy videó, ami néhány nap alatt megváltoztatta egy kicsit a világot. Lesley Chilcott dokumentumfilm-rendező meginterjúvolt néhány embert egy tízperces kisfilmhez, s pár nappal később több tízezer önkéntes jelentkezett, hogy gyerekeket tanítson programozni több ezer amerikai iskola részvételével.
A videót több mint 700 ezren látták, ami azért még a Gangnam Style korában sem kutya. Ehhez persze valószínűleg hozzátesz az is, hogy Bill Gates elárulja, miként csajozott az iskolában a programozással, s Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója és más techguruk is kifejtik, miért is annyira nagy szám a kódolás.
Nézze meg Ön is (angolul), érdemes!
Az amerikai álom
Az Egyesült Államokban amúgy az iskolák tizedében tanítanak csak programozást, ami miatt már sok neves szakember kifejtette aggodalmát. Az előrejelzések szerint 6 éven belül 1,4 millió programozóra lesz szükség az USA-ban, s csak körülbelül 400 ezer embernek lesz megfelelő végzettsége. Ez azt jelenti, hogy 500 milliárd dollárnyi állás keres majd gazdát. A természettudományos végzettséget igénylő összes állás kétharmada lesz informatikai. További statisztikák a Code.org-on.
Az észt ész
S nem csak az amerikaik kaptak észbe: az észtek is. A másfélmilliós lakosságú ország – amely technológiai berkekben egyebek közt a Skype és az e-kormányzat szülőhazájaként híres – arra készül, hogy 550 iskolájában a programozás kötelező tantárgy lesz az elsőtől a gimnázium végéig. Nem azért, hogy mindenki programozó legyen, hanem azért, hogy valamilyen alapvető szinten mindenki értse, hogy is működik a számítástechnika.
A legfiatalabbaknak persze nem rögtön a programozási nyelveket tanítják, hanem fokozatosan vezetik be őket a programozáshoz szükséges logikai ismeretek világába. Ez persze jól jön majd a matematika, a fizika vagy épp a robotok megértéséhez is.
“Azt szeretnénk, ha megváltozna az a gondolkodás, hogy a programok és a számítógépek érinthetetlenek. Lehetőségünk van arra, hogy teremtsünk és arra, hogy okosabb felhasználók legyünk” – mondta a Forbes amerikai lapnak Ave Lauringson, az ötletgazda.
És a magyar valóság
Miközben a világ előrelátóbb fele azon aggodalmaskodik, hogyan fognak tudni megfelelni a digitális kor új kihívásainak a gyermekeik, nálunk a kerettantervekben nem több, hanem kevesebb óraszámot írnak elő, igaz, azért, mert elvben más órákon is kellene a tanároknak a vonatkozó számítástechnikai ismereteket használni, elvárni.
Ám, mint ebből is kiderül, nálunk az informatikai oktatás elsősorban a számítógép használatára készít fel, nem a programozására.
