A magyar gazdaság az átlagosnál sokkal rosszabb teljesítményt nyújt, ami a kiszámíthatatlan – a befektetői biztonságot, belföldi keresletet és hitelezési tevékenységet egyaránt súlyosan rontó – gazdaságpolitika következménye – állapítja meg legfrissebb jelentésében a GKI Gazdaságkutató Zrt., csatlakozva az IMF és az Európai Bizottság aggodalmaihoz.
Az elemzők szerint az exportálók kicsit jobb helyzetbe kerülnek majd, ám a belföldi piac egyre kevesebbet és kevesebbet fogyaszt. Szerintük idén 1,5%-os recesszió lesz, jövőre pedig stagfláció várható. (Ez alacsony növekedés melletti nagy infláció, egyike a legrosszabb dolgoknak, ami egy gazdasággal történhet, mert nehéz belőle kikeveredni.)
Egyre kevesebb adófizető
A GKI szerint a foglalkoztatottak számának nyár végi növekedése mellett valójában csökken az adózó, üzleti jellegű munkahelyek száma. Ugyanis a közmunka növekedése mellett terjed a fekete foglalkoztatás és a külföldi munkavállalás. Ezt támasztja szerintük alá, hogy a legalább öt főt foglalkoztató cégeknél idén ekkor csaknem 2%-kal, 35 ezer fővel kevesebben dolgoztak, mint egy éve. „Bár a kormányzat egyes munkavállalói csoportok olcsóbbá tett foglalkoztatásától bővülő munkaerő-keresletet remél, ez a piac szűkülése mellett alighanem csak illúzió marad” – állapítja meg az elemzőintézet.
Jövőre még kevesebb pénzünk lesz
A reálkeresetek idén az első háromnegyed évben 3,7%-kal csökkentek, s jövőre a GKI szerint 1,5 százalékkal kevesebbet fogunk keresni még annál is, mint amennyit az idén. Az infláció ráadásul az újabb adóemelések miatt – a csökkenő vásárlóerő ellenére – alig lassul szerintük (az idei 5,9%-ról 5,5% körülire), és a gyorsulást sem zárják ki. A pénztárcánk zsugorodására utal az is, hogy a kiskereskedelmi forgalom is gyorsulva zuhan (szeptemberben már több mint 3%-kal).
A befektetői bizalom hiánya és a korábban elkezdett nagy projektek kifutása következtében a beruházások visszaesése a GKI szerint folytatódik, az idei 4% után 2%-os lesz.
Nem fog beválni a kamatcsökkentés
A GKI-nak az alapkamat csökkentéséhez is van pár rossz szava. A monetáris politikának az a logikája, hogy az alapkamat csökkentése olcsóbbá teszi a hiteleket, s így növeli a beruházást és a fogyasztást, amelyek pedig pörgetik a növekedést.
Csakhogy a GKI szerint a jegybanki alapkamat folyamatos csökkentése nem fogja ezt a várt eredményt hozni. Ez ugyan hozzájárult az állampapír-hozamok csökkenéséhez, ám a belföldi piac és a hitelezés befagyása miatt ez nem segíti a növekedést, s erodálja a jegybank iránti bizalmat.
Félelmek a forint körül
A kormány láthatóan nem akarja az IMF-EU megállapodást, ennek híján viszont a finanszírozás drága és kockázatos marad – állapítja meg a GKI. Fennáll a veszélye a forint gyengülésének és a kamatok emelkedésének – teszik hozzá. Az előrejelzés szerint jövőre az euró átlagos ára 285 forint környékén lehet.
A forint árfolyamára akár az államadósság alakulásának is hatása lehet. A GKI szerint az államháztartás hiánya a tavalyi 1700 milliárdról idén 700 milliárdra csökken, ám jövőre újra 800 milliárd forint lesz.
