A gazdaság nem talál magára, ezt jelzi a KSH legújabb beruházási statisztikája. Az év első kilenc hónapjában 5,2 százalékkal csökkentek értékben a beruházások, míg a harmadik negyedévben az előzőhöz képest „csak” 2,1 százalékos volt a visszaesés. Vagyis az elmúlt negyedévben mérséklődött a visszaesés üteme. Ami a Takarékbank elemzője, Suppan Gergely szerint egyébként várható volt. Az ágazatok többségében továbbra is csökkenés volt jellemző, de volt négy olyan ágazat is, ahol növekedést regisztráltak.
Lejtmenetben
A humán-egészségügyi, szociális ellátás beruházásainak volumene közel négytizedére esett vissza az előző év harmadik negyedévéhez képest. Ennek oka a KSH szerint az, hogy lezárultak az EU-s forrásból finanszírozott egészségügyi intézményfejlesztések. Szintén nagymértékű visszaesés volt az oktatási beruházásoknál, amelyek mintegy hattizedére estek vissza. Befejeződtek ugyanis az uniós társfinanszírozással megvalósuló felsőoktatási beruházások.
A kisebb súlyú nemzetgazdasági ágak közé tartozó bányászat, kőfejtés ág beruházási volumene is közel kétharmadára csökkent, mivel a földgázkitermelés alág nagyberuházásai mérséklődtek. A nagyobb súlyt képviselő nemzetgazdasági ágak közül említést érdemel a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése ág beruházásainak mintegy 20 százalékos visszaesése, melyet a közmű-rekonstrukciós munkák csökkenése és egy nagy projekt lezárása idézett elő.
Felfutóban
A feldolgozóipar beruházásai az előző negyedévi csökkenés után a tárgynegyedévben 3,8 százalékkal bővültek, és itt az alágak több mint felénél tapasztalt a KSH növekedést. A nagyobb súllyal részesedő alágak közül kiemelkedő bővülés volt a járműgyártásban, valamint a gép-, gépiberendezés-gyártásban és a villamosberendezés-gyártásban. A kisebb súlyú alágak közül pedig az egyéb feldolgozóipar beruházási teljesítménye nőtt a legdinamikusabban.
A második legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágban, a szállítás, raktározás területén a beruházások volumene 9,0 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy az Új Széchenyi Terv regionális programjai által támogatott átfogó útfejlesztési és útfelújítási projektek megvalósultak. Szintén jelentősen, 12,2 százalékkal emelkedtek az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység beruházásai, mivel élénkült az operatív lízingtevékenységet folytató cégek beruházási aktivitása. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítási ágban is számottevő, 7,2 százalékos bővülés volt a jellemző, főként az árvízvédekezéssel kapcsolatos nagyberuházások miatt.
A jövő sem túl rózsás
Fordulatra továbbra sem lehet számítani, bár a visszaesés mértéke az igen alacsony bázis miatt tovább mérséklődhet – véli Suppan Gergely. A továbbra is bizonytalan nemzetközi és hazai gazdasági kilátások nem indokolnak jelentősebb bővítéseket. A bankok pedig a vállalkozási hitelezés további szigorítását tervezik. Ezen hatásokat csupán némileg tompítja az, hogy a vállalkozások beruházásait EU-forrásokból támogatják.
A támogatott lakáshitelek megjelenése megállíthatja a lakásépítések visszaesését, azonban fordulatra itt sem lehet számítani. Az EU által finanszírozott közlekedésfejlesztési projektek, különösen a vasútfejlesztések azonban a közeljövőben felfuthatnak, amit az ágazat rendelésállománya is jelez. A negyedik negyedévben a csillebérci CERN központ átadása javíthatja a beruházási statisztikákat.
Összességében a beruházások az idén 4,5-5 százalékkal csökkenhetnek Suppan szerint. A jövő évi kilátásokat pedig nem javítja a továbbra is kiszámíthatatlan a gazdaságpolitika, valamint az egyes ágazatokat sújtó, torzító hatású intézkedések. Ezzel szemben egyes uniós projektek felfutása, a Mol, a Déli Áramlat és a szegedi lézerkutató központ tervezett nagyberuházásai a következő években támaszt adhatnak a beruházások alakulásának – valószínűsíti.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője az MTI-nek kiemelte: kedvező, hogy a feldolgozóipar beruházásai növekedni tudtak a harmadik negyedévben, illetve jelentősebb növekedés volt útfejlesztési és útfelújítási projekteknek köszönhetően. A legtöbb területen azonban továbbra is visszaesőben vannak a beruházások, így összességében folytatódott a csökkenés – mondta.
A tendencia azért is kedvezőtlen, mert így a jövőbeli növekedés alapja hiányzik a magyar gazdaságból – fogalmazott a szakember.
Török Zoltán szerint még a következő évben is visszaeső beruházásokkal kell számolni Magyarországon. A gazdasági környezet kedvezőtlen, a belső kereslet évek óta zsugorodik, hosszabb ideje csak a feldolgozóipari export húzza a gazdaságot – mutatott rá.
Az elemző szerint sem látszik jel arra, hogy fordulat következne be. A KSH által közzétett adatok alapvetően azokat a tendenciákat támasztják alá, amelyek már hosszabb ideje megfigyelhetők a magyar gazdaságban – közölte Török Zoltán.
