Az angol nyelvű budapesti oktatás kiváló, de nincs világszínvonalú angol nyelvű business school Magyarországon, pedig ez komoly külföldi beruházóknak is igénye lenne az itteni beruházásukhoz – mondta ma a Hankook együttműködési szerződésének aláírásáról tartott sajtótájékoztatóján Orbán Viktor miniszterelnök.
Ez szerinte a Hankook dolgozóinak gyermekei számára is versenyképes felsőoktatási ajánlat lenne. “Ezen már korábban is gondolkodtunk, de ez most egy lökés ahhoz, hogy minél gyorsabban létrehozzuk” – fogalmazott.
A “világszintű”, angol nyelven oktató business school állami és magántőke bevonásával, Budapesten létesülne.
Orbán a tőke egy részét már szereti
A kormány különbséget tesz a külföldi befektetők között: vannak akik idejönnek, felmarkolják a támogatást, aztán elhagyják az országot, „velük sok dolgunk nincs” – mondta a miniszterelnök. Szerinte a másik csoport az, aki hosszabb távú hídfőállásként tekint Magyarországra, s ha szükségessé válik a termelése fejlesztése, azt is itt végzi el. Ilyennek tekinti a Hankook dél-koreai gumiabroncs-gyártó céget, s a többi gyártót, amellyel eddig a kormány stratégiai partnerségi megállapodást írt alá.
Eddig több nagy gyártóval írtak alá – jogi elkötelezettséget nem jelentő – megállapodást: a Richter gyógyszergyár, az Alcoa-Köfém fémipari cég, a Coca-Cola üdítőgyártó, a Mercedest gyártó Daimler és a Magyar Suzuki is írt már alá ilyet a kormánnyal. A szerződések általában rögzítik, hogy a cég beruház, ha úgy dönt, s felméri a kutatás-fejlesztési lehetőségeket, a képzésben való részvétel lehetőségeit és jó hírét viszi az országnak. A kormány pedig egyedi kormánydöntések és pályázati pénzek keretében ígér támogatást – ha a cég teljesíti a feltételeket.
Újabb bővítésben gondolkodnak
Mint Lee Sang Il, a Hankook Tire Kft. ügyvezető igazgatója mondta, a cég „rövid távon” – ez általában néhány hónapos, vagy maximum éves időszakot jelent a vállalatoknál – vizsgálja a kapacitásbővítés lehetőségét a dunaújvárosi-rácalmási gyártásban.
Fotó: MTI / Beliczay László
A vállalat ma 2200 embert foglalkoztat, s sikeresen lezárta a bővítése második ütemét, s ezzel teljes kapacitással gyárt, évi több millió gumiabroncsot az európai piacra. Ma 550 féle abroncsot gyártanak, s egyebek között a Hyundai, a Kia, a Volkswagen és a Skoda számára gyártanak itt gumikat. A Hankook tavaly 118 milliárd forintnyi abroncsot adott el, amelyből 106 milliárd forintnyi külföldre ment.
A kutatás-fejlesztésről szólva Lee Sang Il azt mondta: jövőre a prémium kategóriára is szeretnének abroncsot gyártani, s szeretnének egy tesztüzemet is létesíteni itt.
Munkanélküliekből sztármunkások
„Nagy tervekkel érkeztünk, s a magyar üzem eddig minden elvárásnak megfelelt” – összegezte tapasztalataikat. Ezt részben a magyar munkaerő rugalmasságának tulajdonította. A gyártás megkezdése előtt ugyanis 300 műszaki szakembert és gépkezelőt vittek Dél-Koreába, ahol betanították őket és bevezették őket a vállalat kultúrájába, hogy aztán az itteni gyár kulcsembereivé válhassanak.
Ez a jelek szerint sikerült is, hiszen évi 5-10 százalékkal csökken a koreai szakemberek száma a magyar gyárban, s helyüket az időközben kiképzett magyarok veszik át. A munkaerőt majdnem fele részben munkanélküliek átképzésével tanította be a cég, s szerintük az OKJ-s képzési rendszer is jó eredményeket produkált, a duális képzéssel összhangban.
Az ipar mellett voksolt a kormány
Orbán Viktor szerint ma már nem kérdés az, hogy Magyarországnak termelőközponttá kell válnia Európában, „mert így tud felkészülni a válság után érkező új világra”. A kilencvenes évek elején még azon ment a vita, hogy elsősorban pénzügyi és szolgáltatóközponttá kell-e válnia az országnak vagy ipari központtá, de kormánya álláspontja ebben egyértelmű: az ipart választották.
Szerinte az ország gazdaságának stratégiáját a kormány alkotja meg, még ha a cégek végzik is el a beruházást. A stratégia sikere azonban azon múlik, hogy a munkások hogy dolgoznak – tette hozzá. „Fejleszteni ott szoktak, ahol az ipari termelésnek megvan a kultúrája, ahol biztonságban érzi magát a tőke” – magyarázta.
Ezért kérdezte meg a Hankook-vezértől is, hogy mi tenné a szemében még versenyképesebbé az országot. Lee Sang Il az angol nyelvű üzleti felsőoktatás hiányát emelte ki.
