A kormány szerdai ülésén fogadta el a Széll Kálmán Terv 2.0-ban szereplő új adóintézkedéseket, így a távközlési adót, a pénzügyi tranzakciós illetéket és az egységes biztosítási adót, illetve az energiaellátók jövedelemadójának 11 százalékra emelését, és az adó fizetésére kötelezettek körének bővítését. A tervek szerint az elfogadott intézkedésekkel az államháztartás hiánya a következő években 3 százalék alatt marad.
“Most … olyan helyzetben vagyunk, hogy befejezhetjük az államháztartás konszolidációját és stabillá alakíthatjuk a bevételi és kiadási szerkezetet” – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az intézkedésekről tartott kormányszóvivői tájékoztatón.
Ennek fontos része az adómértékek csökkentése, egyes adótételek kivezetése is. Elmondta: 2010 júniusában még 58 féle adónem volt, amit 48-ra csökkentettek, majd a múlt év őszi törvénykezési hajrájában 54-re nőtt az adónemek száma. A mostani döntések nyomán jövő év elejére 51-re csökken az adónemek száma. Kiemelte, hogy további emelés a jövedelem típusú adóknál nem várható, mert “elértük azt a szintet, ahonnan csak csökkennek az adók”.
Matolcsy György tájékoztatása szerint 2012-2013-ban évente 500-600 milliárd forinttal nő a költségvetés adóbevétele. Elmondta, hogy a tranzakciós illeték bevezetéséből a kormányzat 130 milliárd forint bevételre számít jövőre, a távközlési adó az idén várhatóan 30 milliárd forint bevételt jelent a költségvetésnek, jövőre pedig 52 milliárd forintot. A biztosítási szférában jelenleg érvényes szektorális, baleseti és tűzvédelmi adót kiváltó biztosítási adóból a várakozások szerint plusz 15 milliárd forint éves bevétel lesz.
A tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslat szerint egy ezrelékes illetékfizetési kötelezettség terheli egyebek mellett az átutalást, beszedést, készpénz be-, és kifizetést, a készpénzátutalást, okmányos meghitelezést és a készpénzfizetésre szóló csekk beváltását.
Nem kell illetéket fizetni az állampolgár egy bankban vezetett saját, eltérő számlák közötti pénzmozgása, az értékpapírszámlával kapcsolatos fizetési számlán végrehajtott fizetési művelet, és a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény hatálya alá tartozó fizetési műveletek után.
A törvényjavaslat értelmében az illeték hatálya nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra, továbbá a kincstári körben végzett pénzforgalmi szolgáltatásoka, illetve a bankközi műveletekre.
Az illetékfizetési kötelezettséget a pénzforgalmi szolgáltató állapítja és fizeti meg havonta, azt állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vallja be. A törvény 2013 január 1-jén lép hatályba.
A biztosítási adóról szóló törvényjavaslatorögzíti, hogy az adó mértéke a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtásánál a biztosítási díj 30 százaléka, cascónál 15 százaléka, vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatás nyújtásánál 10 százaléka.
A biztosítási adó három közterhet vált ki: a biztosítókat terheli a pénzügyi intézmények különadóját, a baleseti adót és a tűzvédelmi hozzájárulást. Az adó nem terheli az életbiztosításokat, továbbá a betegségbiztosítást.
A távközlési adóról szóló törvényjavaslatbanaz áll: a 2012 július 1-jétől hatályos törvény szerint az indított hívások havonta 10 perc adómentességet élveznek. Az ezen felüli időtartamra hívásonként és megkezdett percenként 2 forintot, illetve minden küldött üzenet után is 2 forintot kell fizetnie a szolgáltatónak.
Az adó összege havonta a magánszemélyek hívószámáról indított hívások, küldött üzenetek után legfeljebb 700 forint lehet, a nem magánszemély előfizetőhöz, és a szolgáltatóhoz tartozó hívószám esetén pedig maximum 2500 forint. Mentes az adó alól a segélyhívás, az adománygyűjtő szám hívása, üzenetküldés adománygyűjtő számra, és a teszthívás.
A szolgáltató az adót havonta a hívást, üzenetküldést követő hónap 20. napjáig állapítja meg, az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallja és megfizeti. A szolgáltató a 2012 júliusában indított hívások, küldött üzenetek tekintetében adókötelezettségét 2012. szeptember 20-ig teljesítheti.