Gazdaság

14 ezer cég dőlt be

Idén az első negyedévben összességében majdnem 25 százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma a tavalyi év első negyedéves, már amúgy sem alacsony bázisához képest.

Minden bizonnyal az elkövetkező időszakba is marad a küszködés a magyar gazdaságban, s együttvéve nem várható a fizetésképtelenségi eljárások számában radikális változás – vélekedik a Coface Hungary nemzetközi hitelbiztosító a legfrissebb elemzésében.

A kormányzati intézkedések sem segítettek

A magyarországi fizetésképtelenségi eljárások számának felgyorsult növekedési üteme visszaigazolja a tavaly nyár óta – mind makro-, mind mikroszinten – a Coface által is képviselt pesszimista várakozásokat – összegzi a helyzetet Kárpáti Gábor, a cég magyarországi ügyvezető igazgatója. Ebben nem kis szerepet játszik a külföldi befektetők bizonytalansága és bizalmának hiánya. A már megvalósult, illetve bejelentett kormányzati intézkedések – mint például a járulékok növelése vagy az áfaemelés – a cégek számára jelentős problémákat okoztak, s rombolták a befektetők bizalmát.

Kárpáti szerint nem megfelelő a kormányzati intézkedéscsomag iránya, nem szólva arról, hogy Magyarország kénytelen külföldi forrásokra támaszkodni (és ebben gyors és gyökeres változtatás nem lehetséges), a belső kereslet növekedését pedig csak hosszútávon lehet megteremteni. Addig is a gazdálkodóknak kiszámítható környezetre van szükségük – nem lehet tehát úgy tervezni, hogy állandóan változnak a gazdálkodás feltételei, amelyek befolyásolják az eredményességet – vélekedett a szakember.

25 százalékkal több cég dőlt be

Az év első negyedében összességében közel 25 százalékkal nőtt ezek száma a tavalyi év hasonló időszakához képest. Az esetek 58 százaléka végelszámolás, az ügyek másik nagy hányadát a felszámolások teszik ki, a legkisebb részét, az összes eljárás alig egy százalékát pedig a csődeljárások alkotják.


Különféle fizetésképtelenségi eljárások száma (Forrás: Coface)

Az egyes eljárások növekedési ütemét vizsgálva az látszik, hogy a végelszámolás volt a legjellemzőbb, ezen belül pedig kiugróan megnőtt – közel megtriplázódott – az elrendelt egyszerűsített végelszámolások száma. Dr. Czibor Zsolt, a Coface Hungary jogásza a csődök viszonylag ritka előfordulását azzal magyarázza, hogy továbbra sem nagyon ismerik a cégek az eljárást, amitől félnek is, s a rossz anyagi helyzetben lévő adósok ellen inkább felszámolást indítanak. Van, amikor nem akarnak alkudozni, s ha a tulajdonosok úgy érzik, hogy nem tudják a céget normálisan vinni tovább, akkor inkább hagyják elúszni. Egy másik típust jelent az, amikor megpróbálják megúszni a dolgot, ahelyett, hogy számot adnának a helyzetről. Sajnos a csőd még nem elég jelentős intézmény, s a csődtörvény tavalyi módosítása sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket – vázolja a trendeket a szakértő.

Hosszú az adósok listája

Többféle motiváció vezet tehát a különféle típusú végelszámolási eljárás elindításához. A kényszer-végelszámolások száma gyakorlatilag stagnál, amit a jogász azzal magyaráz, hogy vége van az adóhatóság által tavaly indított hullámnak. Bár lehet, hogy az adóhatóság szempontjából kitisztult a piac, de az adósok listája még mindig nagyon hosszú – figyelmeztet a jogász.

A sima végelszámolások száma közel 3 százalékkal nőtt, ugyanakkor szembetűnő az egyszerűsített végelszámolások számának a megugrása, aminek egyik oka lehet a kötelező kamarai regisztráció bevezetése. A szakértő szerint ugyanis ennek nyomán elkezdték kivezetni az évek óta „alvó”, tevékenységet nem végző cégeket azok a tulajdonosok, akik egyre nagyobb számban veszítik el hitüket abban, hogy a jövőben meglesznek a feltételei egy sikeres vállalkozásnak. Ez a fizetési morált nem befolyásolja, ugyanakkor lehet egy olyan következménye is, hogy ismét egyre több tevékenységet visznek el a feketegazdaságba.

Új kockázati elem

Czibor szerint lennének jogszabályi eszközök arra, hogy tisztuljon a kép. Egyrészt úgy kellene módosítani a felszámolási eljárásról szóló törvényt, hogy nőjön az ügyvezetők büntetőjogi és polgári jogi felelőssége. El kellene érni, baj esetén ők is jelezzenek és keressék megoldást. Emellett be kellene zárni a még mindig szép számmal meglévő kiskapukat az említett jogszabályban. Gátat kellene annak vetni, hogy pár sikertelen próbálkozás után a tulajdonos újabb és újabb vállalkozást indíthasson. Persze a legideálisabb az lenne, ha – miként nyugaton – nálunk is kialakulna egy olyan önszabályozó rendszer, amely ki tudná szűrni az ilyen személyeket, ám erre a kamarai regisztráció nem alkalmas.

Nagy kérdés, hogy mi következik: folyamatosan gyorsuló ütemben nő tovább az eljárások száma, majd ismét enyhül a növekedés üteme, ahogy pozitív irányt vesz a gazdaság; esetleg törés következik be és nagyon felgyorsul az eljárások számának növekedése. Biztos válasz nincs – véli Kárpáti Gábor –, aki szerint az tűnik valószínűnek, hogy az elkövetkező időszakban is megmarad az effajta küszködés a gazdaságban.

A piaci szereplők, a szállítók számára fokozódik a kockázat: már olyan adósok is fizetésképtelenségi helyzetbe kerülhetnek, amelyeknek a gazdálkodása – kifejezetten az adóhatóság szempontjából – gyanús, s egy adóellenőrzés során első fokon kiszabott büntetés után a cégnek esélye sem marad a túlélésre. Arra sincs esélyük, hogy a büntetés jogosságát cáfolja az adóhatóság végrehajtási intézkedése, illetve az ideiglenes fizetésképtelenségi helyzet miatt elrendelt felszámolás megindítása előtt. Ez új kockázati elemnek számít, amit pusztán a vevők minősítésével önmagában nem lehet kivédeni. Megfelelő monitorozással viszont jól ki lehet szűrni ezeket a cégeket, illetve az általuk okozott kockázatokat le lehet fedni követelésbiztosítással – tette hozzá az ügyvezető.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik