A Reuters hírügynkökség összegyűjtötte az okokat, miért Magyarország az európai régió egyik legkockázatosabb országa gazdasági szempontból. A portfolio.hu által közölt anyagból kiderül, az egyik gondot a három legnagyobb hitelminősítő intézettől várható leminősítések jelentik. A Standard&Poors szombaton már negatív figyelőlistára helyezte Magyarországot, és szinte biztos, hogy hamarosan a bóvli kategóriába helyezi a magyar adóbesorolást. Ez jócskán megnehezíti majd a forrásbevonást, pedig jövőre 5 milliárd eurónyi forrásmegújításra lesz szükség.
A másik tényező a lassuló gazdaság. Nemcsak az elemzők, de az Európai Bizottság is kétségesnek látja a kormány 2012-re vonatkozó 1,5%-os növekedési feltételezését. A belső kereslet jövőre gyenge maradhat, miután a munkanélküliségi ráta magas, és a forint nagyon gyenge a frankkal szemben. A növekedés egyik lehetséges motorja, a hitelezés pedig hiányozni fog, miután a kormány bünteti a szektort – írja a Reuters.
A harmadik tényező az adósság és költségvetés tárgya. Júliusban 77 százalékra csökkent az államadósság GDP-arányos értéke a korábbi 81-ről a nyugdíjpénztári vagyonnak köszönhetően. A kormány céljai szerint 2014-re 70 százalékra esik az adósságráta. Annak érdekében, hogy fennmaradjon a csökkenő adósságpálya, a kormánynak ragaszkodnia kell az eredeti hiánycéljaihoz. A piaci konszenzus és az Európai Bizottság előrejelzése viszont azt mutatja, hogy a jelenlegi információk szerint minimális csúszást szenvedhet el a kormány, vagyis év közben újabb lépésekre lesz szükség (a már betervezett 1400 milliárd forintos kiigazítás mellett).
A svájcifrank-alapú hitelek is a kockázatnövelő faktorok közé tartoznak. Az egyik legérzékenyebb pontját képezik a magyar gazdaságnak, éppen ezért került az elmúlt hetekben a nemzetközi figyelem középpontjába is többször. A háztartások 4800 milliárd forintnyi devizaadóssággal rendelkeznek, ami eléri a GDP 17 százalékát. Emellett számos vállalat és önkormányzat szintén devizában adósodott el. A kormány devizahiteleseket megsegítő törekvései már többször rengették meg a Magyarországgal kapcsolatos piaci bizalmat, ezt követően jelentette be a kormány, hogy közös megoldásra törekszik a bankokkal. A végtörlesztés lehetősége százmilliárdos veszteségeket okozhat a magyar bankoknak és növeli a deviza iránti keresletet – írja a portfolio.hu.
A külföldi befektetők magas aránya az állampapírpiacon is gondot okoz: az elmúlt hónapokban látványosan megnövekedett a külföldi befektetők állampapírpiaci állománya. Az elmúlt napokban viszont látványosan emelkedtek az állampapírhozamok.
Hiányzik továbbá a pénzügyi háló, aminek oka többek között, hogy a jelenlegi kormány 2010 júliusában megszakította a kapcsolatokat az IMF-fel, és jelenleg is határozottan elzárkózik egy új hitelcsomagtól. A portfolio.hu friss piaci felmérése azt mutatja, hogy a forint- és állampapírpiaci nyomás enyhítését az elemzők többsége nem a jegybanktól, hanem a kormányzattól várja, az IMF bevonását hatékony, sőt a többség szükséges eszköznek tartja, akár “személyi konzekvenciákkal” együtt is.
Utolsóként a Reuters a kockázatnövekedés fontos tényezőjének tartja, hogy a kormány és a jegybank nem működik együtt. Idén négy új monetáris tanácsi tag került a jegybankba. A későbbiekben még növekedhetnek a különbségek az új tagok, valamint a belső tagok között – véli a hírügynökség. Közben a kormány tovább támadja a jegybankelnököt a korábbi offshore ügyek miatt.
Közben a Bloomberg arról ír, hogy a magyar forint a világ legrosszabbul teljesítő devizája július óta. 16 százalékot romlott az euróhoz és 21 százalékot a dollárhoz képest, amikor hétfőn 317 forinton állt. Az amerikai gadzasági portál szerint a befektetők arra számítanak, hogy a jegybanki alapkamat a jelenlegi 6-ról 7 százalékra vagy a fölé növekszik. Hozzáteszik, a török példa alapján (Törökország, India, Brazília és Oroszország is dollárkészleteik eladásával igyekszik stabilizálni valutáikat) nem lenne hatékony és az állami beavatkozások csupán lassíthatják a lecsúszás folyamatait. A Bloomberg kiemeli, hogy a magyar miniszterelnök még a legalacsonyabb befektetési kedv és a kilátásban lévő leminősítések ellenére is visszautasítja az újabb IMF-hitel lehetőségét.
