A becslések szerint Magyarországon jelenleg működő mintegy ötezer, kínai hátterű vállalkozás által 2010-ig befektetett 600-800 millió dollár jelentősen és gyorsan növekedésnek indult az utóbbi időben és további növekedés várható – írja a Gazdasag.hu. „E becslés erősen hozzávetőleges, mert nem jelenik meg benne a közvetítő cégeken keresztül érkező befektetések értéke, valamint nem tartalmazza még azt sem, hogy a Wanhua a kazincbarcikai BorsodChem 96 százalékos tulajdonosává vált, miután megszerezte a Permira és a VCP valamennyi részvényét, és átvállalta a cég adósságát” – véli Molontay Tamás, a kínai kapcsolatokat figyelemmel kísérő Crédit Agricole Corporate and Investment Bank vezérigazgatója.
Molontay szerint az adat ugyancsak nem tartalmazhatja a Wanhua által a BorsodChemnek juttatott mintegy 140 millió eurót, amelyből felépült a cég második TDI üzeme, amit a közelmúltban adtak át. „Mindent egybevetve úgy gondolom, hogy a magyarországi kínai befektetések értéke mára meghaladhatja a másfél milliárd dollárt, ha pedig az eddig megismert kínai befektetési szándékok csak egy részéből valós beruházás lesz, az további számottevő bővülést eredményezhet” – prognosztizál Molontay.
Kínai befektetési iroda Budapesten
Vélhetően jelentősen megdobja a kínai tőke érdeklődését, sőt, valószínűleg a tőkeimportot is, hogy a kínai befektetési ügynökség (China Investment Promostion Agency, CIPA) 2010 elején Budapesten hozta létre – regionális hatáskörrel – első külföldi befektetési irodáját. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NEFMI) a gépjárműipart, a környezetvédelmet, a vízgazdálkodást és a víztisztítást, az elektronikát, az energetikát és a megújuló energiák területét, a logisztikát és az infrastruktúra-fejlesztést, az építőipart, az összeszerelést, a vegyipart, a bányászatot, az élelmiszergazdaságot és a turizmust tartja leginkább perspektivikus területeknek. Emellett nemrégiben Fellegi Tamás fejlesztési miniszter a kétoldalú kínai gazdasági együttműködés kiemelt területének nevezte az innovációt.
„A magyar kormány minden olyan kínai tőkebefektetést üdvözöl és szívesen lát, mely új magyarországi munkahelyek létesüléséhez járul hozzá. A jövőben számítunk a feldolgozóipari beruházásokra, infrastruktúrafejlesztésekre és fejlett technológiákat alkalmazó kínai cégek megtelepedésére, expanziójára is” – tájékoztatta a Gazdaság.hu-t a fejlesztési tárca. Kínai cégek főként az informatika, az információs és kommunikációs technológia, az elektronika, a telekommunikáció, a vegyipar és a kutatás-fejlesztés területére léptek be. Magyarországon mintegy tucatnyi nagyobb kínai vállalat van jelen, elsősorban a legjelentősebb elektronikai és hírközlési vállalatok érdekeltek magyarországi bérgyártatásban, így termékeiket közvetlenül az EU piacán tudják értékesíteni.
A Huawei elfordult az Elcoteqtől
Az eddig Kínából érkezett tőke jelentős része magas hozzáadott érték előállítására alkalmas technológia. Ilyen gyártóbázist hozott a telekommunikációs berendezéseket és megoldásokat előállító mamutcég, a Huawei, amely Magyarországot választotta európai ellátási központjának. A vevői igényeket Komáromból és Pécsről teljesíti a társaság úgy, hogy Komáromban a Foxconn, Pécsen pedig mostanáig az Elcoteq adta az épületet és a munkaerőt a termeléshez, a Huawei a marketinget, az értékesítést, és a kutatás-fejlesztési feladatokat látta el. (A Huawei Technologies Hungary Kft. nettó árbevétele az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint 2010-ben több mint 10 milliárd forintot tett ki, adózás előtti eredménye 106,85 millió forintra rúgott, és 77,4 milliós adózott nyereséggel zárta az évet.)
A Huawei két éve vált ismertté Pécsett, a kínai óriás az Elcoteq gyártókapacitására alapozva tervezte magyarországi jövőjét. Képviselői idén júniusban jelentették be terjeszkedési, növekedési szándékukat Baranyában, aminek a termelés felfuttatása mellett egy új logisztikai bázis létrehozása is a részét képezte. A Huawei és az Elcoteq együttműködését – az Elcoteq bérgyártásban alkatrészeket állított elő Pécsen a Huawei termékeihez – azonban megtörte az Elcoteq Luxemburgban bejegyzett anyacégének „ellenőrzött igazgatás” alá vonása, ami gyakorlatilag csődöt jelent. Az Elcoteq eredeti otthonában, Finnországban be is jelentette a csődöt. Mindez azzal is járt, hogy a luxemburgi anyacég nem tudta finanszírozni a pécsi gyárat, ez a termelés csökkentéséhez, leállításához és elbocsátásokhoz vezetett. A pécsi üzem nehézségeiről – a hitelek késedelmes törlesztéséről, illetve legnagyobb megrendelőjük, a Nokia szerződésből való kilépéséről – már nyár elején megjelentek a hírek, mostanra pedig a Huawei is elfordult az Elcoteqtől és a Flextronicsszal tervez új gyártóbázist. Bár az első hírek arról szóltak, hogy ezt Zalaegerszegen indítják be, a napokban a pécsi gyártóbázis felélesztéséről és fejlesztéséről kötött stratégiai szövetséget a két vállalat.
A legalitás határán egyensúlyoznak a kínai boltok
A magyarországi kínai gazdasági kolónia derékhadát azonban a minimális jegyzett tőkével alapított, egy-két személyes, alapvetően kereskedőcégek tömege alkotja, amelyek időnként a legalitás határán egyensúlyozva „fogyóeszközként” működnek. E vállalkozói kör reális fogyasztói keresletre épít, így kiemelkedő mobilitási képessége ellenére is várhatóan stabil marad a következő években.
A kínai pénzügyi szektor megjelenése egyelőre nagyon szerény, a Bank of China ugyan 2003 óta működtet fiókot Magyarországon, a bank által ajánlott pénzügyi szolgáltatások köre azonban még bővíthető. Ennek ellenére a pénzügyi befektetések kétségtelenül küszöbön állnak, így az ország vonzerejének bemutatása fontos kormányzati prioritás.
A magyar befektetők is rámozdultak a kínai piacra, a tőkeexport állománya az MNB hivatalos adatai szerint 2008 végén 7,3 millió euró volt, de számos projekt jelenleg is folyik, amelyek összértéke a 30 millió eurót is elérheti. A kínai piacon azon magyar termékek lehetnek sikeresek, amelyek valamilyen “magyaros” összetevővel bírnak, ami egyaránt jelenthet magas szintű magyar szaktudást, innovációt vagy Magyarországra jellemző mezőgazdasági, élelmiszeripari terméket.
