Gazdaság

Maguk állják nyugdíjaikat a gyermektelenek?

Nagyobb nyugdíjra számíthatnak azok, akiknek a karrierjét nem töri meg a gyermekvállalás. A kutatók azt javasolják: össze kell kapcsolni a családpolitikát és a nyugellátást.

Felháborodott nők százai kommentálják Boross Péter ex-kormányfő felvetését, miszerint a gyermektelenek fizessenek adót. A volt MDF-es politikus úgy véli, nem kell érzelmi kérdést kreálni az ügyből, s még egy meddő nő se háborodjon fel, ha részt kell vállalnia a jövő társadalmának építésében.

Ellenpont

A Központi Statisztikai Hivatal számításai szerint néhány héten belül 10 millió alá csökken Magyarország lélekszáma, ezért is kerülhetett a gyermekvállalás ösztönzése ismét napirendre.
Tóth Olga szociológus szerint ugyanakkor egy ilyen intézkedés a magánéletbe való olyan jellegű beavatkozás, ami a diktatúrák eszköze. Súlyosan diszkriminatív, hiszen a gyerekvállalást kizárólag a nők felelősségévé tenné. Az adó azokat is sújtaná, akik maguk akár nem is tehetnek a gyermektelenségről. Ide tartoznak a már gyerek nélkül is szegénységben élők is. A szociológus ráadásul úgy látja, hogy elenyésző Magyarországon a gyermeket tudatosan nem vállalók aránya, habár a számuk valóban növekszik. (A kutatók ennek arányát 10 százalékra teszik.)

„Magyarországon a nevelés költségeinek nagy részét a háztartások állják” – mutatott rá ugyanakkor Gál Róbert Iván, a TÁRKI programvezető kutatója. Azok a háztartások hoznak aránytalanul nagyobb áldozatot, amelyek gyermeket nevelnek, s minél többet, annál nagyobbat. (A TÁRKI egy korábbi kutatása szerint egy két gyermeket nevelő kétszülős család az első gyermek születésétől az egyetemi diplomáig több, mint 52 millió forintnyi munkát, energiát és pénzt fektet a gyermeknevelésbe.) Ezt az áldozatvállalást ellenpontozná a gyermektelenek adóztatása, Boross szerint.

Az ötlet egyébként Németországban is felmerült, ám később lekerült a napirendről. Nyugaton jellemzően a családi adózás bevezetésével igyekeznek faragni a családi terheken. A Figyelő fideszes forrásból úgy értesült, hogy a kabinet itthon is dolgozik a családi adózás bevezetésén: az fokozatosan, több év alatt lépne hatályba – a gyermektelenségi adó szóba sem jöhet. A hazai rendszer kidolgozásának mintája a francia szisztéma: ott egy átlagos jövedelemmel rendelkező házaspár adója 60 százalékkal csökken a második gyermek után, a harmadik világra jövetelével pedig 25 százalékra apad.(Kevesebben, öregebben. Figyelő, 2009/43.szám).

Írországban is másként adóznak a gyermekesek és másként a gyermektelenek, minél több a gyerek, annál kevesebb adót kell fizetniük. Németországban szintén érvényesül a családi adózás, a gyermekeiket otthon nevelő nők családi pótlékot, szülői és gyermeknevelési támogatást kapnak. A gyermekteleneknek a bruttó bér után 0,25 százalékkal magasabb társadalombiztosítási járulékot kell fizetniük.
Az adókedvezmény azoknak a családoknak kedvező, akik az átlagnál jobb keresettel rendelkeznek, míg a gyerekek után kapott nagyobb összegű családi pótlék az alacsonyabb jövedelműek gyermekvállalási kedvét ösztönözheti. „Bármilyen intézkedést is hoz egy kormány, fontosnak tartom, hogy találja meg minden társadalmi réteg számára a megfelelő ösztönzést a gyerekvállaláshoz, magyarán ne legyen az országban „értékes” és „kevésbé értékes” gyerek”– húzta alá Tóth Olga.

Mozgástér

Az adókönnyítés mellett a politikai gondolkodásba jó pár éve bekerült a gyermeknevelési aktivitás és a nyugdíjrendszer összekapcsolása is, amely akadémiai folyóiratokban már jó húsz esztendeje jelen van. Ez a gondolatmenet azon alapul, hogy a gyermektelenek nem esnek ki a munkából, meredekebb karrierutat járnak be, így nagyobb átlagkereset után magasabb nyugdíjat kapnak, vagyis idős korukban előnyöket élveznek. „Ha a család nélkülieknek teljesen meg kellene takarítaniuk saját jövendő nyugdíjukat, miközben fizetik a mai nyugellátásban részesülők terheit is, radikálisan átalakulna a közgondolkodás, nem mutatkozna fogyasztási előny” – mondja Gál Róbert Iván.

A kutatók egy része szerint megoldás lehetne az is, ha a gyermekteleneknek nem járna nyugdíj a mostani felosztó-kirovó rendszerből, hanem saját maguknak kellene takarékoskodniuk idős éveikre. Rögtön változnának a termékenységi mutatók, mondják, hiszen nem „érné meg” gyermektelennek maradni. Gál Róbert Iván megítélése szerint a gyermekvállalási döntés valóban szigorúan magánügy, a következményeket viszont szintén viselni kell.

Fogy Európa

2100-ra a 82 milliós Németország lakossága 32 millió lesz, a ma 57 milliós Itália 15 millió, a 40 milliós lélekszámú Spanyolország pedig 11,9 millióra apad. Az évszázad közepére a demográfusok 17-18 százalék népességcsökkenéssel számolnak Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon. Ukrajnában és Bulgáriában a legriasztóbb a helyzet, 43 illetve 34 százalékkal élnek kevesebben, mint most. A balti államok lélekszáma pedig 25 százalékkal lesz kevesebb. (Forrás: Eurostat 2006 márciusi demográfiai prognózis)

Címkék: makro

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Hooded computer hacker hacking network. Male with black hoodie using computer for identity theft or other criminal online activity.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.