Az előző, 139 országot rangsoroló felméréshez képest Magyarország hat hellyel lépett előre, a két évvel korábbi vizsgálathoz viszonyítva pedig tíz hellyel ugrott feljebb a listán, a közép-kelet-európai térséget tekintve azonban továbbra is a középmezőnyhöz tartozik.
A régió éllovasa Észtország, amely a 33. helyet foglalja el, utána Csehország következik a 36. helyen, és Magyarország előtt végzett Lengyelország, Szlovénia és Litvánia is.
A 12 szempont alapján összeállított globális versenyképességi index (GCI) szerint Magyarország leggyengébb pontja az innováció, erőssége pedig az egészségügy és az általános iskolai oktatás.
A több mint 13 ezer gazdasági vezető megkérdezésével készült felmérés szerint a magyar üzleti élet leggyakrabban említett problémája az adók szintje, ezt követi az adózási szabályozás, majd a finanszírozás kérdése és a korrupció.
A WEF vizsgálata szerint az üzleti erkölcsöt tekintve a lista utolsó ötödéhez tartozik Magyarország, a politikusokba vetett bizalom pedig rendkívül alacsony – ebből a szempontból Magyarország a 128. a 139-es listán. További jelentős gond az államadósság – Magyarország ebben a metszetben 123. -, nagy terhet jelent az állami szabályozás és viszonylag gyenge a befektetők védelme.
Ugyanakkor a lista első harmadába tartozik Magyarország egyebek között a közlekedési és a telekommunikációs infrastruktúra minőségét, a tőkeáramlás szabadságát és az exportpiacok kiterjedtségét tekintve.
