Gazdaság

Egyirányú behajtás

Hét fővárosi kerületben „nagy-koalíciós” hátszéllel szerzett hét éve megingathatatlan pozíciót a parkolóhelyek üzemeltetésében a Centrum Parkoló Kft. A társaság a közterületek hasznosításából származó bevétel nagy részét egy sokat támadott szerződés alapján elnyeli. Mindeközben az általa létrehozott Első Mobilfizetés Elszámoló Zrt. monopolizálta Budapesten a parkolási mobilfizetést, ráadásul negyedmilliárdos állami tőkeinjekciót is kapott.

Tízezres tételekben összesen mintegy 5 milliárd forint értékben postázott parkolási bírságról szóló értesítést az év elején a Centrum Parkoló Kft. A tavaly decemberben életbe lépett szabályozás alapján immár nem lehet évekig késleltetni a felszólítást, és az eredeti bírságot többszörösére duzzasztó késedelmi kamatokat sem számolhat fel a parkolási társaság. A fellebbezés és panaszáradat mégsem maradt el: ismét tömegével kerültek elő olyan esetek, amikor az autós nem ismerte el a büntetés jogosságát. Fürst György, a Centrum Parkoló ügyvezető igazgatója március közepén úgy kalkulált: a bírság összegének 5-10 százalékát biztosan befizetik maguktól a járműtulajdonosok, a többit pedig behajtja majd egy követeléskezelő cég. A társaság így is több százmilliós bevételre számíthat. Csakhogy az önkormányzatokkal kötött szerződések alapján a kerületek ebből szinte semmit nem látnak.


Egyirányú behajtás 1

A fotókat Hartyányi Norbert készítette.

A KEZDETEK. A fővárosi parkolás „újkori” története 1999 szeptemberében indult. Három pesti kerület, a VI., a VII., és a VIII. összefogott, lényegében azzal a céllal, hogy kikerüljék a fővárosi önkormányzatot. Egy szindikátusi szerződéssel létrehozták a Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulását (FÖPT) „a tulajdonukban álló közterületek parkolási rendszerének és a parkolás szabályozásának az összehangolására, a közterületi parkolóhelyeik üzemeltetőjének kiválasztására, a parkolók üzemeltetőjével való elszámolás és az üzemeltetés ellenőrzésére”. Tehát a fővárosi kezelésben lévő főutakon, valamint az V. kerületben alkalmazott gyakorlattal szemben – ahol önkormányzati tulajdonban álló cég végzi e feladatot, amelynek munkatársai közalkalmazottak – már a kezdet kezdetén arra szövetkeztek, hogy külső vállalkozót bíznak meg a feladatra, pályázat útján. A határozatlan időre szóló megállapodásban a kerületek rögzítették: a társulás nem jogi személy, de a tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy cégszerűen működő társaságot hoznak létre. Még a keresztelőt is megejtették; arra jutottak, hogy Fővárosi Önkormányzatok Parkolás-szervező Kft. legyen a társaság neve.

Egyirányú behajtás 2


Egyirányú behajtás 3

Egyirányú behajtás 4

Parkolás mobillal. Ha Budapesten az autósok telefonjukkal akarják rendezni a számlát, ezreket kell elõre befizetniük az EME Zrt.-nek.

Egyirányú behajtás 5

Csakhogy a szóban forgó kft. a megállapodás ellenére a mai napig nem jött létre, megalakításáról a kerületek valahogy elfeledkeztek. A FÖPT – amelyre tehát átruházták a parkolás működtetőjének kiválasztásáról szóló döntést, ami egyébként a képviselőtestületek hatáskörébe tartozik, és közbeszerzési eljárás hatálya alá esik – tagjai képviseletében a kerületek delegáltjai szerepelnek, általában a vagyongazdálkodásért felelős alpolgármester, közülük választják az elnököt és az alelnököt, s e posztokat az egyezség szerint meghatározott rendszerben évente rotálnák. A megállapodás utóbbi pontját később szintén lazán kezelték a felek. Annak ellenére, hogy 2001-ben négy budai kerület, az I., a II., a XI., és a XII. is csatlakozott a társuláshoz, Fürst György, a VI. kerület alpolgármestere 2002 és 2006 között mégis négy éven keresztül töltötte be a FÖPT elnöki posztját.

Az alapító önkormányzatok politikai hovatartozás tekintetében egyáltalán nem álltak egy oldalon. Terézváros, azaz a VI. kerület képviseletében Farkas György polgármester (Fidesz), Erzsébetváros, vagyis a VII. kerület nevében Szabó Zoltán polgármester (MSZP), míg Józsefváros, azaz a VIII. kerület részéről Gotthard Gábor alpolgármester (Fidesz) szignálta a FÖPT alapító dokumentumot. A később csatlakozott budai önkormányzatok képviselőtestületeiben – ugyanúgy, ahogyan az az alapító kerületekben is történt – egyetértésben szavazott a társulásra a Fidesz és az MSZP.


Egyirányú behajtás 6

Tavaly a főpolgármesteri kampányban Demszky Gábor előállt azzal az ötlettel, hogy fővárosi tulajdonba venné az összes budapesti utcát, így egységesítené a parkolást. Ötödszöri megválasztása után viszont e téma lekerült a napirendről. A Főpolgármesteri Hivatal tájékoztatása szerint elsősorban azért, mert az ötlet megvalósításához az önkormányzati törvényt kellene módosítani, csakhogy az kétharmados parlamenti többséget igényel, annak elérésére pedig nincs esély. Mindenesetre mindeddig nem készült törvénymódosító javaslat, és a városháza a témában pártközi tárgyalást sem kezdeményezett.

ELŐNYTELEN SZERZŐDÉS. A FÖPT megalakulása után azonnal munkához látott: 2000 elején megkezdte a pályázat lebonyolítását. Csakhogy már ebben a körben probléma adódott. Először ugyanis a társulás koncessziós pályázatot írt ki, amelyen négy cég vett részt. Közülük a Centrum Parkoló Kft. ajánlatát tartották a legjobbnak, és alá is írták vele a szerződést. Ám menet közben kiderült a FÖPT Társulási Tanácsának a tagjai számára, hogy koncessziós szerződést a törvény szerint kizárólag képviselőtestület köthet – miközben a társulás létrejöttével éppen a testületeket kívánták kiiktatni a döntéshozatalból. A FÖPT emiatt új, tartós üzemeltetési jogról szóló, zárt pályázatot hirdetett, amelyre immár kizárólag az első pályázat résztvevőit hívta meg. A Centrum Parkoló győzelme így nem volt meglepetés.


Egyirányú behajtás 7

A FÖPT végül 2000 márciusában tíz évre szóló, 2009 szeptemberéig érvényes üzemeltetési szerződést kötött a Centrummal. Az egyezségben rögzítették: az üzemeltető szedi be a bevételeket a parkolásból, a díjakból a kerületek előre meghatározott bonyolult számítási mód szerint kapnak forgalomarányos összeget, éves elszámolásban. A bevételek megoszlása mintha csak az alapító kerületek vezetőinek nyilatkozatát igazolná, miszerint a társulás célja nem a kerületek meggazdagodása, hanem a közterületi parkolás szabályozása. A szerződést a FÖPT Társulási Tanácsának alpolgármester tagjai írták alá: a VI. kerület részéről a fideszes Zettner-Kovács Krisztián, a VII. kerülettől a szocialista Hunvald György, a VIII. kerület képviseletében pedig a szintén fideszes Gotthard Gábor.
A bevételből valóban nem gazdagodtak meg a kerületek. A szerződés alapján háromféle díjcsomag közül választhatnak, ettől függően garantált alapdíjként évi 40-70 millió forintot kapnak, s erre jön a parkolóhelyek tényleges kihasználtsága után fizetett többletdíj – példaképpen a Józsefvárosban 2005 júliusától számított egy évben 323 millió forintos bevételből 84 milliót adtak át a kerületnek. Összehasonlításul: az V. kerületben 6200 parkolóhelyet üzemeltető Fővárosi Kerületi Parkolási Társulás Kft. tavaly 1,43 milliárdos bevételéből 450 milliót adott át az önkormányzatnak. Ráadásul ebből az összegből a szerződés alapján mindig le kell vonni a kerületi lakosoknak járó ingyenes vagy kedvezményes parkolásból eredő díjkülönbözetet. Sőt, ha rendezvény miatt vagy egyéb okból egy területet lezárnak, s emiatt parkolóhelyek is kiesnek a forgalomból, akkor arra az időszakra az önkormányzat – saját területének használatáért – kártérítést fizet a Centrumnak. A kerületeknek járó üzemeltetési díj befizetéséért a Siemens Rt. vállalt kötelezettséget, amely 10 százalékos tulajdonrésszel betársult a Centrumba. A Siemens szerepeltetésére elsősorban azért volt szükség, mert a szerződés a parkolóórák beszerzésére és üzemeltetésére kötelezte a kft.-t.

Egyirányú behajtás 2


Egyirányú behajtás 3

Egyirányú behajtás 4

A Centrum Parkoló Kft.-hez befutó parkolási díjakból az önkormányzatokhoz a milliárdos összegû bevétel alig egynegyede jut, a többivel senkinek nem kell az önkormányzat felé elszámolnia.

Egyirányú behajtás 5

ÜGYÉSZSÉGI FELJELENTÉS. A Centrum és a FÖPT között létrejött szerződést 2001 szeptemberében Bajor Zoltán, a VI. kerületi képviselőtestület szabad demokrata tagja a Fővárosi Főügyészségen megtámadta. Szerinte ugyanis valójában koncessziós szerződés jött létre, amelyet a jogszabályok szerint csak a képviselőtestületek jóváhagyásával lehetett volna megkötni, ám a társulásban szereplő polgármesterek és alpolgármesterek közgyűlési felhatalmazás nélkül jártak el. Kifogásolta azt is, hogy a FÖPT nem jegyeztette be magát kft.-ként, holott ezt a kerületek között létrejött megállapodásban rögzítették, így szerződést sem köthetett volna. (A kft. bejegyzése a mai napig nem történt meg.) Bajor Zoltán azt is jelezte: a közterület hasznosításából származó bevételnek csak töredékét látják a kerületek, a díjak többi része nem az önkormányzatokat gazdagítja, hanem az üzemeltetőnél marad. Az üzemeltetési szerződés ugyanis – amelyben a FÖPT több ponton eltért attól, amit a kerületek előírtak számára – nem rendelkezik arról, hogy a Centrum Kft.-t a szolgáltatásért milyen összeg illeti meg. (A történethez tartozik, hogy a kerületek törvényes működésének őre, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal semmiféle kifogásolni valót nem talált a FÖPT és a Centrum szerződésében, mindössze a társulás létrejöttével és jogképességével kapcsolatban tett törvényességi észrevételt.) A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) 2002 áprilisában bűncselekmény hiányában megtagadta a nyomozást a hűtlen kezelés tárgyában. A határozat indoklásában egyebek mellett ez is olvasható: „a szerződő felek az esetlegesen szabálytalanul kötött szerződéseket magukra nézve kötelezőnek ismerték el”, tehát – az érvelés szerint – az önkormányzatokat emiatt nem érhette, és nem is érte kár.

Bajor Zoltán a Fővárosi Főügyészség magánjogi osztályának azon korábbi megállapítására hivatkozva fellebbezett, amely szerint az ominózus szerződés miatt az önkormányzatokat évi 500 millió forint kár érte. Az ügyészség hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt 2002 szeptemberében ismét nyomozásra utasította a BRFK illetékes osztályát. Arra a következtetésre jutott ugyanis, hogy a Társulási Tanács megtévesztette az önkormányzatokat, hatáskörét túllépve az üzemeltetővel több ponton jogszabálysértő, az érintett kerületek számára hátrányos szerződést kötött. A vádhatóság szerint a közterület hasznosításából származó bevétel jogszerűen a kerületeket illeti, s ebből kellene fizetni a Centrumnak az üzemeltetés költségeit egy szerződésben rögzített díjszabás alapján, tételes elszámolás szerint. Küszöbön állt a FÖPT Társulási Tanácsába delegált, szerződéskötő alpolgármesterek gyanúsítottként való kihallgatása, ám előbb szakértők meghallgatását rendelte el a nyomozóhatóság.

Egyirányú behajtás 2


Egyirányú behajtás 3

Egyirányú behajtás 4

Bírságolás közben. A Centrum Parkoló Rendszer Kft. 4,4 milliárdos bevétel mellett 31 millió forintos üzemi eredményt mutatott ki 2005-ben.

Egyirányú behajtás 5

Mindössze egy év leforgása alatt azonban 180 fokos fordulatot vett az ügyészség álláspontja: 2003 szeptemberében törvénysértés hiányában lezárták a nyomozást, elismerve, hogy „kisebb szabálytalanságokat” feltártak. Annak ellenére, hogy a szakértőként kirendelt Budapesti Igazságügyi Műszaki, Könyv- és Árszakértői Intézet kerületekre lebontva megállapította a lehetséges kárösszeget, a BRFK nyomozást megtagadó határozata leszögezte: „Ezen szakvéleményben írt kár azonban kétséget kizáróan nem következett be.” Különös érveléssel élt a rendőrség a Társulási Tanács tagjainak felelősségével kapcsolatban is. Megállapította: „A szerződés megkötésében részt vett személyek nem jártak el kellő gondossággal és körültekintéssel, a gondatlan magatartási forma azonban a hűtlen kezelés esetében nem tényállási elem.” Tehát szándékosság nem történt, s így bűncselekmény sem. A rendőrség „a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés vétségét” pedig azért zárta ki, mert annak feltétele felfogásuk szerint az lenne, hogy törvény rögzítse az önkormányzatok vagyonkezelési, illetve felügyeleti kötelezettségét. Márpedig ilyen törvény nincsen.

Állami tőkeinjekció

Miután Budapesten a parkolási mobilfizetésben monopóliumot szerzett, az EME Zrt. tavaly ősszel hatalmas tőkeinjekciót kapott az államtól. A Magyar Fejlesztési Bankhoz tartozó Regionális Fejlesztési Holding Zrt. az Informatikai Kockázati Tőkealapkezelő (IKTA) Zrt.-n keresztül novemberben tulajdonosként lépett be a cégbe, amely 2006 szeptemberében még mindössze 20 millió forint jegyzett tőkével bírt. Éppen a kockázati alap vezetőségének kérésére emelte törzstőkéjét októberben 60 millió forintra, amelyet az állami forrásból november végén 100 milliósra növeltek, egyidejűleg az IKTA 40 százalékos tulajdonrészt szerzett a cégben.

Az EME Zrt. pénzügyi helyzetét megerősítő tranzakció érdekessége, hogy a 2005 nyarán bejegyzett vállalkozás – amint azt Fürst György lapunknak elárulta – 2006-ban veszteséggel zárta az évet, azzal együtt, hogy a három fővárosi parkolótársaságon kívül már 17 vidéki városban működő céggel is sikerült szerződést kötnie. (Az EME Zrt.-nek, bemutatkozó honlapja szerint, jelenleg 30 ezer ügyfele van. Ha mindannyian csak a minimális 5 ezer forintos keretet fizették be, az elszámoló cég akkor is 150 millió forinttal gazdálkodhat.) Goszták Árpád, az IKTA vezérigazgatója nem lepődött meg a tavalyi eredményen. Mint a Figyelőnek elmondta, 2006-ra veszteséget terveztek, ám 2007-ben az EME Zrt.-nek már nyereséget kell felmutatnia.

A közpénzből viszont nem pusztán a 40 százalékos tulajdonrészhez szükséges 40 millióval szállt be a tőkealap, hanem összesen 250 millióval – az EME Zrt. felemelt alaptőkéjének több mint négyszeresével. Ebből csupán a 40 millió növeli a alaptőkét, 90 millió tőketartalék lett. Az állam további 120 milliós tagi kölcsönt nyújtott a cégnek. A tőkeemelésből származó 130 milliót 11,06 százalékos kamatos kamattal öt év múlva kell visszafizetnie a mobilfizetést lebonyolító cégnek, de a futamidőn belül bármikor kiszállhat, ha kifizeti az állami tulajdonrészt, arányos kamattal. „A tőlünk kapott pénzt a rendszer működtetéséhez szükséges beruházásra fordították” – mondja Goszták Árpád, aki a cég üzleti tervét úgy jellemzi: „Nem volt fantasztikus, csak jó”. Az IKTA – amely a befektetett állami pénz megtérülését biztosítva akarja látni – a tőkeinjekció feltételeként a cég teljes vagyonaként szereplő szoftverre közjegyzői jelzálogjogot jegyeztetett, de a bevétel biztosítására is garanciát kért. A szerződésben a felek kikötötték, hogy az EME Zrt.-ben még mindig 42 százalékos tulajdonnal bíró Centrum ameddig létezik, addig a mobilfizetés elszámolására más céget nem alkalmaz. „Mi nem dolgozunk a piaci verseny ellen, ez nem történt meg most sem” – állítja ugyanakkor Bori István, az IKTA vezérigazgató-helyettese, aki az állam mint tulajdonos képviseletében foglal helyet az EME Zrt. igazgatóságában. Továbbra is 18 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik egyébként az EME Zrt.-ben az IntENgine Holding Projektfejlesztő és Befektetési Kft., amely mögött egy magyar és egy amerikai kft. mellett egy Seychelle-szigeteken bejegyzett off-shore cég is található.

BŰNCSELEKMÉNY HIÁNYÁBAN. Végül az alpolgármesterek kihallgatása nélkül, bűncselekmény hiányában zárták le a nyomozást, s e lépést ezúttal az ügyészség is megerősítette. Ezt követően pedig a FÖPT-ben szereplő kerületek közvetlenül is kötöttek szerződést a Centrummal, úgy, hogy – ezúttal már közgyűlési jóváhagyással, a szocialista és fideszes képviselők együttes szavazataival – változtatás nélkül rögzítették az eredeti, sokat támadott szerződés feltételeit.

A FÖPT illetékességébe tartozó hét fővárosi kerületben a parkolásból befolyó összegek tehát – 2003 óta az ügyészség által, ha nem is helyesnek, de törvénybe nem ütközőnek ítélt gyakorlat szerint – a Centrum Parkoló Kft.-hez futnak be. Az Emberibb Parkolásért Mozgalom vezetői és az SZDSZ-es Bajor Zoltán egyaránt úgy számolnak, hogy az önkormányzatokhoz a bevételnek mindössze nagyjából 25 százaléka jut. A fennmaradó résszel a Centrum az önkormányzat felé semmiféle elszámolással nem tartozik – ebben a szerződéses konstrukcióban válik a köztulajdonban lévő parkolóhelyek hasznosításából befolyó, milliárdos díjtétel pontos összege és annak felhasználása egy magáncég magánügyévé.

A Centrum tulajdonosi hátterét a média eddig csak részben tárta fel (lásd az ábrát). Lapunk egyik korábbi cikke kapcsán (Politikai parkolópályák – Figyelő, 2004/50. szám) a sajtó részletesen tárgyalta a Kupper-család kapcsolatait annak nyomán, hogy Kupper Andrásnak – akkor a Fidesz fővárosi frakcióvezetőjének – azonos nevű nagybátyja 75 százalék fölötti tulajdont szerzett a Centrum Parkoló Rendszer Kft.-ben. Akkor az is ismertté vált, hogy a Kupper-családnak nem csak a legnagyobb jobboldali párthoz vannak kapcsolatai, de erős szálak kötik a szocialistákhoz is. Kupper V. Béla, a politikus másik nagybátyja, a Centrum-tulajdonos testvére ugyanis 1990-ben Horn Gyula külügyminiszter kabinetfőnöke volt, majd a Horn-kormány idején a BÁV Rt. elnöki posztját töltötte be.

A cégadatokban egy másik politikai kapcsolat is felbukkan. Somlyódy Csaba szocialista politikus 1998 márciusa és 1999 augusztusa között a Holly-Top Kft.-n keresztül a Centrum tulajdonosai között szerepelt. Somlyódy 2006-ig a budapesti MSZP gazdasági alelnöke, azaz a párt fővárosi pénztárnoka volt. Ma a fővárosi MSZP-frakcióban Hagyó Miklós frakcióvezető mellett talán ő a legbefolyásosabb szocialista párti politikus. Két kulcsfontosságú bizottság elnöki posztját kapta meg idén januárban: ő áll az év elején szupertestületté fejlesztett gazdasági bizottság élén, és ő vezeti a kiemelt fejlesztések bizottságát is. Somlyódy egyébként „civilben” sikeres üzletember, egyebek mellett 1996 és 1999 között a Leisztinger Tamás érdekeltségű Arago Holdingban is felügyelőbizottsági tagként szerepelt.

Talán ennél is beszédesebb Fürst Györgynek, Terézváros korábbi, vagyongazdálkodásért felelős szocialista alpolgármesterének a pályafutása – az ifjúsági mozgalomtól az önkormányzaton keresztül a Centrum Kft.-ig. A BIT-es gyökerű, azaz a szocialisták ifjúsági szervezetéből indult politikus 1994-ben tűnt fel a terézvárosi önkormányzatnál. Az akkor még csak érettségivel rendelkező fiatalember attól az évtől Borsány György szocialista polgármester titkáraként, szakértőjeként tevékenykedett. Négy évvel később, 1998-ban VI. kerületi képviselővé választották az MSZP tagjaként, s a ciklusban a testület közbiztonsági bizottságát vezette. Majd 2002-től 2006-ig Verók István szocialista polgármester mellett a vagyongazdálkodásért felelős terézvárosi alpolgármesteri posztot töltötte be. A kerületi ingatlanok értékesítését ebben az időszakban ő készítette elő, így több Andrássy úti palota eladását is. Ez utóbbi ügyletek kapcsán hét szerződést az ügyészség jelenleg is vizsgál, egyet pedig már szeptemberben érvénytelennek mondott ki a bíróság. A bérpaloták eladásánál felmerült, hogy gyorsított eljárásban, verseny nélkül, súlyosan áron alul értékesítette az önkormányzat Fürst György javaslatára a világörökség részének tekintett értékes ingatlanokat (Paloták szenespince áron – Figyelő, 2006/45. szám).

Fürst alpolgármestersége idején mindvégig a FÖPT élén állt. Az ő időszakában elfelejtődött ugyanis a társulás létrehozásakor rögzített rendszer, miszerint az elnök személye évente cserélődik, s mindig más alpolgármester tölti be a posztot. Tavaly ősszel viszont Fürst nem jelöltette magát az önkormányzati választásokon, és októberben már a Centrum Parkoló Kft. vezérigazgatói székében landolt, miután már májusban a Centrum által létrehozott Első Mobilfizetés Elszámoló (EME) Zrt.-ben is az igazgatóság elnöke lett. (Az EME Zrt. tulajdonosi hátterét lásd külön.) Információnk szerint a Centrum abban a reményben alkalmazta az egykori alpolgármestert, hogy a 2009 végén lejáró parkolási szerződések meghosszabbításában hatékonyan fogja képviselni a céget. A szerződéshosszabbítás előkészítését lapunk értesülése szerint már megkezdték.

„Miért baj az, hogy azzal foglalkozom, amihez értek?” – kérdez vissza Fürst György, amikor a politikusi pályafutása és az önkormányzatokkal szerződésben álló Centrumban betöltött mai szerepe közötti összeférhetetlenséget firtatjuk. A parkolási piac szereplőit alaposan ismerő fideszes forrásunk sem furcsállja ezt a fordulatot a volt alpolgármester karrierjében. „Bonyolult a parkolási jogszabályok rendszere, sehol nem tanítják. Magyarországon talán tíz olyan ember lehet, aki átlátja ezt. Ha valaki szakembert keres, közülük kell választania. Fürst György, miközben négy évig vezette a Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulását, szakemberré vált” – állítja a jobboldali politikus. Az alpolgármesteri időszak tehát megalapozta Fürst újsütetű üzleti karrierjét.

Csakhogy minden jel szerint az ex-alpolgármesternek meghatározó szerepe van abban, hogy a Centrum által alapított EME Zrt. mára Budapesten monopolhelyzetben van: ha valaki mobilon szeretné fizetni a parkolódíjat, csak ezen a cégen keresztül teheti. Érdekes előzménynek tűnhet, hogy 2003 novemberében Fürst – még mint a FÖPT elnöke – a sajtóban már határozottan egy mobilfizető „rendszer” bevezetésének szükségességét hangoztatta, nem pedig pusztán szolgáltatásról beszélt.

TRANZAKCIÓS DÍJ. Az EME Zrt. által bevezetett szisztéma lényege, hogy az autósok szerződést kötnek a társasággal, amely nyilvántartásba veszi őket. A cég számlájára befizetnek minimum 5 ezer forintot, amelyet a későbbiek folyamán „leparkolhatnak”. Az elszámoló társaság minden parkolás után még 45 forint tranzakciós díjat számít fel, ez a cég haszna. S természetesen a befizetett összeggel is kedve szerint gazdálkodhat, akár befektetéseket is eszközölhet a pénzpiacon. (A fizetés konkrét menete egyébként az, hogy az autós a parkolás kezdetekor, illetve távozáskor sms-t küld egy magadott számra – így oldható meg a perc alapú fizetés -, mely mobilüzenet szokásos díját a mobilszolgáltatójának fizeti.) Lapunk információi szerint Szegeden az EME Zrt.-hez hasonló cég közbeiktatása nélkül a mobilcégeknél, a mobil-vásárlás nevű szolgáltatás igénybevételével parkolást is lehet fizetni, Siófokon és Zalaegerszegen pedig most vezetik be ezt a szolgáltatást.

Budapesten viszont az EME mellett senki nem rúg labdába – ugyanis tavaly nyáron és ősszel a Centrum mellett a másik két fővárosi parkoló cég, a Budapesti Önkormányzati Parkolási (BÖP) Kft., és a Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás (FKPT) is megállapodott az EME Zrt.-vel abban, hogy az autósok a cégen keresztül fizethetnek maroktelefonnal. A Figyelő megkereste a legnagyobb mobiltársaságok képviselőit, akik elmondták: tavaly nyár óta hosszú tárgyalássorozatot folytattak az EME Zrt.-vel annak érdekében, hogy előfizetőik Budapesten közvetlenül használhassák a távközlő cégek által kifejlesztett mobil-vásárlás szolgáltatást, amikor parkolni szeretnének. A képviselőik Fürst György elnökkel tárgyalnak, de valahogy több mint fél éve nem sikerült közelebb kerülni a megállapodáshoz.

A mobilszolgáltatók szerint az ő megoldásuknak a fogyasztókra nézve csak előnye lett volna. A mobilos fizetéshez nem kellene e célra külön szerződést kötni, és nem kell előre egy fillért sem fizetni, ráadásul az sms-díjon kívül tranzakció-díjat sem számolnak fel. Semmi nem indokolja tehát egy közbeiktatott cég szereplését ezen a piacon – legalább is a fogyasztó szemszögéből. A fővárosban viszont az EME Zrt. olyan szerződési feltételeket szabott, amelyeket a fogyasztóik érdekében nem vállalhattak a mobilcégek. Budapesten tehát az autósoknak nincs választásuk: ha mobillal akarnak fizetni, akkor ezreket fizetnek előre az EME Zrt.-nek.


Parkolóból a rendelőkbe

Húszmillió forintos törzstőkével 2005 júliusában jegyezte be a cégbíróság az Első Mobilfizetés Elszámoló (EME) Zrt.-t, amely a parkolási díjak mobiltelefonon történő kiegyenlítése terén ma monopolhelyzetet élvez a fővárosban. Alapításkor nagyobb részben a Centrum Parkoló Kft., kisebb részt az IntENgine Holding Projektfejlesztő és Befektetési Kft. tulajdonolta a céget. Ez utóbbi egy 2004 óta működő, fő tevékenységként a gőz- és melegvízellátást, később az üzletviteli tanácsadást feltüntető, tízmilliós jegyzett tőkével létrejött társaság. Az IntENgine három tulajdonosa közül kettő külföldi cég; ezek közül a Starlight Trade Llc. székhelye New Yorkban található, a Son & Partner Limited pedig a Seychelle-szigeteken bejegyzett off-shore cég. Harmadik tulajdonosa az E-Milorg Kft., amely Emőri Csabának és feleségének családi vállalkozása. Az üzleti életben fiuk, Emőri Gábor ismertebb, mivel ő volt 1993 és 1996 között Dicső Gábor vállalkozó jobbkeze, és a Kontrax Rt.-ben Dicső mellett ügyvezető igazgatóként tevékenykedett. Emőri Gábor jelenleg az EME Zrt.-ben – Fürst György ex-alpolgármester mellett – az igazgatóság tagja.

Fürst 2006. május elejétől az EME Zrt. igazgatóságának tagjaként munkálkodik Ludmán Szabolcs vezérigazgató mellett, és még 2006 októberéig, az új önkormányzat megalakulásáig, Terézváros vagyongazdálkodásért felelős alpolgármestere volt – tehát öt hónapot „hivatalosan” is e kettős szerepben töltött.

Az EME Zrt. a jelek szerint meglehetősen rugalmasan reagál az új piaci lehetőségekre. Február közepén Fürst György ott állt Molnár Lajos, a vizitdíjat népszerűsítő – időközben lemondott – egészségügyi miniszter könyökénél a fővárosi Szent Imre Kórházban. A sajtótájékoztató elsődleges célja a vizitdíjfizetés lehetőségeinek beharangozása volt. Fürst pedig azért nyilatkozott a miniszterrel „egy műsorban”, mert a Szent Imre Kórház az EME Zrt.-vel kötött szerződést a vizitdíj mobiltelefonos befizetésének kezelésére.
A kórház a vizitdíj 10 százalékát engedi át az elszámoló cégnek, a betegek pedig minden alkalommal plusz 15 forint tranzakciós díjat fizetnek – természetesen ezúttal is abból a minimum
5 ezer forintból, amit, akár csak a mobiltelefonos parkolásidíj-fizetés esetében, előre befizetnek a cégnek. Az ex-miniszter tehát a saját területén megadta a kezdőlökést ahhoz, hogy az EME Zrt. betörjön egy újabb piacra. Egyelőre nem tudni, milyen üzleti távlatok rejlenek a cég számára az egészségügyben, az országban mindenesetre máig az említett egyetlen egészségügyi intézményben fizethetik a betegek maroktelefonnal a vizitdíjat. Fürst György viszont lapunknak elmondta: tárgyalásokat folytatnak az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral annak érdekében, hogy tevékenységüket más egészségügyi intézményekre is kiterjeszthessék.

Címkék: Hetilap: Gazdaság

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.