Bármihez nyúlok, mindenütt van fogás – jellemezte Katona Kálmán, az MDF főpolgármester-jelöltje tömören, milyen módszerrel keres kampánytémákat magának az elkövetkező időszakban. Magyarázatképpen azt is hozzátette: „Budapest működtetésére tízmilliók surrannak ki úgy a városkasszából, hogy kevesek láthatják, vajon mennyire hatékonyan használják a pénzt.” Katona négy éve éppen azért ült a fővárosi közgyűlésbe – ahol az informatikai bizottságot vezeti -, hogy saját szemével lássa a városvezetés munkáját, mert „képtelenség, hogy így működjön a város”.
KÉNYSZERPÁLYÁN. Demszky Gábor főpolgármesteri tevékenységének megítélése az elmúlt tizenhat év alatt, amióta Budapestet kormányozza, lényegesen megváltozott. Egy éve cikkeznek már a lapok arról, hogy városvezetőként elfáradt. Ám a liberális pártban nem nőtt ki olyan személy, aki átvehetné tőle a stafétabotot. A koalíciós kormány tavaszi újraválasztása után Demszky újbóli jelölése kényszerpályán mozgott – de a választói hangulat és a politikai közeg a négy évvel ezelőtti szituációhoz képest is gyökeresen új. Ám Molnár Gyula – az MSZP fővárosi szervezetének elnöke, XI. kerületi polgármester – visszalépése erősíti Demszky esélyét arra, hogy a budapestiek többsége ősszel ötödszörre is újraválassza. Kampányában viszont csak a jövőre koncentrálhat: a második Nemzeti Fejlesztési Terv részévé tett Podmaniczky-terv keretében eddig soha nem látott mértékű fejlesztést ígér 2007-től a fővárosban. A „kátyúk városa” stigmát nagyarányú útfelújításokkal igyekszik feledtetni, ám a „kutyagumi városa” jelző, a közterületeken felgyűlt kosz nem vezette rá egy köztisztasági program kidolgozására Demszkyt és stábját.
A Fidesz és a KDNP (azaz az Összefogás) közös kiszemeltje, Tarlós István független jelölt, Demszkyhez hasonlóan tizenhat éve áll egy önkormányzat – a fővárosi III. kerület – élén. A főpolgármester liberalizmusával gyakran nyílt vitában álló, rendpárti megnyilatkozásairól ismert Tarlós a kampányában minden lehetséges ponton támadja majd a jelenlegi városvezetést. A fejlesztési tervekkel kapcsolatban viszont óvatos. Távolságtartóan fogalmaz a Fidesz szakpolitikusa, Cselovszki Zoltán által készített Új Budapest Programról: „Ha alapkőnek nem is tekintem, támogathatónak látom, és figyelembe fogom venni.” Ugyanaz a gondja a fideszes fejlesztési programmal, mint a kormánypártiéval: a Podmaniczky-terv nagyszabású beruházási ígéreteit a következő fővárosi ciklusra vonatkozóan egyenesen blöffnek nevezi, mivel azok „sokkal komolyabb forrásokat igényelnek, mint amelyekhez reálisan hozzájuthatunk”. Tarlós szerint – aki a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács alelnökeként négy éven keresztül tanulmányozhatta az unió működését – „félrevezeti az embereket, aki azt sugallja, hogy minden Budapesten jelentkező fejlesztési igény uniós támogatásban fog részesülni”. Ami az ő „szívügyeit” illeti: a 4-es metró és az északi Duna-hidak megépítését tekinti a legfontosabb feladatnak.
A Fidesz elnökével, Orbán Viktorral öt feltételét elfogadtató Tarlós viszont kénytelen lesz új elemmel gazdagítani a kampányát: Szijjártó Péter külön sajtótájékoztatón jelentette be múlt pénteken, elvárják Tarlóstól, hogy tegye korrupciómentessé Budapest önkormányzatát. „A legsúlyosabb probléma ma a városban és a városvezetésben elhatalmasodott korrupció” – adta meg az alaphangot a Fidesz főkommunikátora. Csakhogy ez Óbuda polgármesterének a jelek szerint kellemetlen. Bár „bizonyos ügyek” várható tisztázásáról beszélt a minap egy interjúban, konkrétumokra vonatkozó kérdésünkre a következő felvetéssel reagált: „Kíváncsi vagyok, hová lett az a 70 milliárd, amelyet a főváros vezetése az Orbán-kormány idején metróépítésre félretett”. További példaként említi, hogy „bizonyos fővárosi közbeszerzéseket, mint a villamos-tendert is homály lengett körül”. De a Fidesz főpolgármester-jelöltje határozottan tartózkodna annak látszatától is, hogy boszorkány-üldözést kezdeményez. „Végignéztem, mi történt Keller László egykori közpénzügyi államtitkár feljelentései nyomán. Láttam például, miként alázták meg a Millenáris Központ volt igazgatóját. Úgy látom, amilyen mértékben fennáll a korrupció veszélye, olyan mértékben létezik annak a fenyegetése is, hogy a korrupcióellenes hangulatot bizonyos emberek zsarolására és meghurcolására is fel lehet használni” – fogalmaz Óbuda-Békásmegyer polgármestere, aki szorgalmazza a közbeszerzési törvény módosítását is.
Tarlós István szívesen kampányol az embereket naponta bosszantó jelenségekre adott gyors, rendpárti megoldásokkal. Így rendeletileg tiltaná be, hogy a koldusok és hajléktalanok „főközlekedési utakon az autók között szlalomozzanak és kolduljanak, illetve bekvártélyozzák magukat közterületekre, templomok mellé, közhivatalok, közintézmények közvetlen környékére, ahol az emberek a mindennapi ügyeiket intézik”. Arra nem kaptunk választ, hogy milyen forrásból, hol és hogyan helyezné el a több ezer hajléktalant. Óbuda első embere viszont, ha a főváros vezetőjének székét elfoglalná, kemény pénzbírságot szabna ki mindenkire, aki Budapesten közterületen szemetel, vagy a kutyapiszkot maga mögött hagyja.
ZÖLDEBB BUDAPESTET! A városkép problémáit állítja a kampánya középpontjába Katona Kálmán is, de ő már időben „lefoglalta magának” a „Zöldebb Budapestet!” szlogent és az ökopolitikát, illetve a városi közlekedés rendbetételét célzó „tömegközlekedés helyett közösségi közlekedést” jelszót, valamint a kerékpárosok képviseletét. Az egykori közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a kampányában a szakember imázsával megszorongathatja ellenfeleit. Ő maga lapunknak így latolgatta esélyét: az erőteljesen jobbos programmal fellépő Tarlós és a puha vezetőnek tartott Demszky elől centrumpolitizálással számos balközép szavazatot is elhozhat.
