1. Vasárnap van, mégis ostrom alatt állnak az üzletek. Különösen torlódik az emberáradat itt, a Kossuth Lajos utca 2. alatti nagy KERAVILL-bolt bejáratánál, amelynek egyik kirakata fölött két bűvös szót hirdetnek a neonbetűk: háztartási készülékek. (Ígéretek helyett – több háztartási gépet! -1957.)
2. A Figyelő kereteihez képest sem veti fel aktuális gazdaságpolitikai problémáink elvi kérdéseit. A lap nem elég következetes a viták lefolytatásában sem; a viták ellaposodnak, a hozzászólások nagy része mellékvágányra tereli a felvetett kérdést, s az végeredményben megoldhatatlan marad. Pedig a Figyelő igen alkalmas fóruma lehetne a még teljesen ki nem forrott, teljes egészében ki nem dolgozott közgazdasági gondolatok, elvi kérdések megvitatásának. (Bátor, alkotó közgazdasági vitákat – 1958.)
3. Az érvényben levő rendelet szerint a lakás alapterületének minden négyzetmétere után havonként – Budapesten 2,70 forintot (nem összkomfortos lakás esetén 2,40 forintot), vidéken 2,10 forintot kell bérösszeg fejében fizetni. (Hogyan állapítják meg az új lakások árát? – 1959.)
4. 170 új kávéfőzőgéppel, 500 infrasütő berendezéssel, 150 hűtővitrinnel, valamint 90 elektromos hűtőszekrénnyel látják el az idén a szövetkezeti vendéglátóipart. (Hírek – 1960.)
5. Hollandiában kísérleti kipróbálásra 50 „előfizetőnek” hordozható telefont adtak át, amellyel menet közben bárhol lehet telefonbeszélgetéseket folytatni. A kapcsolás az ország három különböző pontján elhelyezett rádióadó segítségével jön létre. Hívás esetén az 5 kg-nál kisebb súlyú berendezésen lámpa gyullad ki és a beszélgetés alatti további hívást is újabb lámpagyulladás jelzi, hat egyidejű hívásig. A Simoofon nevű új rádiótelefonból ez év végéig 50 000 db-ot terveznek üzembe helyezni. (Újdonságok a nagyvilágból – Hordozható telefon – 1963.)
6. Harmincegy országban közlekednek a Csepel Autógyár gyártmányai. A vállalat 1951-ben három népi demokratikus ország kívánságára exportált teherautókat és azóta csaknem 24 000 különféle jármű indult el Csepelről külföldre. (Magyar áruk a nagyvilágban – 1965.)
7. Autószalon az az üzlet, ahol kulturált körülmények között lehet megtekinteni és kiválasztani azt a tetszés szerinti gépkocsit, amely nincs. (Kaleidoszkóp rovat – Közgazdasági tűnődések – 1966.)
8. Az új mechanizmusban a vállalati gazdálkodás eredményessége közvetlenül hat majd a vállalatok jövedelemalakulására. Sőt, személy szerint minden vállalati vezető egyéni jövedelmére. Megnő tehát a vállalati döntések jelentősége. A vállalati eredmény javításához, a termelés növeléséhez sokoldalú információkon alapuló, átgondolt vezetői döntések szükségesek. (Jobb tájékozottság – kisebb kockázat – 1967.)
9 Közismert a jelentős változás, amelyet az új gazdasági mechanizmus az ármegállapítás terén is hozott. Korábban valamennyi árucikknek hatóságilag előírt ára volt, viszont ez év január 1-től a különböző vállalatok vezetői jogosultak az árak megállapítására. (Árpolitika a gyakorlatban – 1968.)
10. Az úgynevezett mennyiségi szemlélet idején jócskán gyártottak a vállalatok olyan termékeket is, amelyeket nem lehetett eladni, s amelyek – minthogy nem elégítettek ki valós társadalmi szükségletet – elfekvő készletté váltak. Az ilyen öncélú termelés pedig semmiképpen nem kívánatos a szocialista rendszerben. Éppen ezért szakított a reform a „termelés minden áron” gyakorlatával, és léptetett életbe olyan nyereségérdekeltségi rendszert, amely csak azt a munkát honorálja, amely hasznos nemcsak a vállalatnak, hanem a népgazdaságnak is. (A termelékenység -1969.)
11. Egy kilométer bekötőút építése 1,7-1,8 millió forint. Ha ez a bekötőút közművesített településen, városon halad keresztül, a költségek tízszeresére emelkednek, s elérhetik a kilométerenkénti 20 millió forintot is. Hasonló költségigénye van egy M7-es típusú autóút (de nem a jelenleg mindössze 11 kilométernyi, négynyomtávú autópálya) építésének is. (Az útépítés rögös útja – 1970.)
12. Ármechanizmusunkban csak viszonylagos stabilitás biztosítható. Ezért tervezzük meg az árszínvonal évi 1-2 százalékos emelkedését. Az árak emelkedése nagyobb lenne, ha a kormány nem korlátozná a vállalatokat, nem alkalmazna fékeket és hatékonyabb árellenőrzést. Egyebek mellett például a kapitalista országokban éleződő infláció, a világpiacon emelkedő nyersanyagárak hatását a kormány különböző módon, részben költségvetési támogatás útján, általában meggátolja. (A kormány munkaprogramja – 1971.)
13. Bagdadban hivatalosan bejelentették, hogy – a genfi olajtermelési egyezmények aláírása, június elseje óta – az ország déli részén levő Basrában kitermelt kőolaj ára barellenkint 2,865 dollár. Az új ár a dollár leértékelése előtti árhoz képest 11,82 százalékkal magasabb. (Hét nap a világgazdaságban – Iraki kőolajár – 1973.)
14. Nem kell kereskedelmi szakértőnek lenni ahhoz, hogy belépve a néhány napja felavatott Domus lakberendezési áruházba, rövid szemlélődés után észrevegyük: itt valami egészen új kezdődött el. A vásárló először csak ámul az otthonteremtés hangulatához végre méltó környezeten. Ámulata aztán tartós varázslattá válik, ahogy megismerkedik a Róbert Károly körút Lehel út sarkán emelkedő impozáns épület „titkaival”. (Persze, nem az első napok ostromállapotának, tömegpszichózisának pillanataiban!) (A Domus-lecke – 1974.)
15. Néhány hete olcsóbb volt narancssalátát készíteni, mint paprikás krumplit főzni. Nem csoda. Az eddigi legolcsóbb ételt az importált olasz burgonya és a holland hagyma emelte delikátesz rangra. Kifogyott a magyar nyersanyag. (Miért drága a zöldség? – 1976.)
16. MZT árokásó gép emelőgémjéhez eredeti, 7524/32224 típusú csapágy kapható a Magév Észak-Dunántúli Alközpontjában. Cím: 9027 Győr, Puskás Tivadar u. 19. (Hirdetés – 1978.)
17. Az 1980-ban bevezetett új ár- és szabályozórendszer előrelépést jelent, önmagában azonban a legjobb szabályozórendszer sem képes elérni, hogy a vállalatok valóban a lakosság keresletének megfelelő kínálatot alakítsanak ki, s hatékonyan működjenek. Ehhez elengedhetetlenek olyan pótlólagos eszközök is: mint például a verseny. (Belkereskedelem – Versenyt az ellátásért – 1981.)
18. A Csavaripari Vállalat 1982 januárjától – mert az import elhúzódása miatt készáru készletei radikálisan megcsappantak – áttért a korábbi negyedéves szállítási határidőkről a féléves rendelés-visszaigazolásokra. (Egy vállalat – két funkció -1982.)
19. Lengyelországban és Magyarországon a politikai vezetés a mostani szovjet irányvonalat megelőzően kezdett társadalmi-gazdasági reformba, és ezért az elmúlt évek szovjet fejleményei megerősítették a reformkurzust. A reformfolyamat és a gazdaság teljesítménye azonban mindkét országban gyenge, eredménye nem képes „visszacsatolásként” muníciót adni a gorbacsovi politikának. (Utak és útelágazások Kelet-Európában – 1988.)
20. Itt az ideje, hogy belássuk, a politikai demokrácia tartósan csak gazdasági demokrácián alapulhat, a gazdasági demokrácia pedig azt jelenti, hogy a gazdaság legfontosabb „láncszeme” a motivált egyén, az erős család, a gazdaságilag autonóm helyi közigazgatás és a sok kisvállalkozás. (Reform – alulról építkezve – 1989.)
21. A jövedelemkiáramlás és a restriktív pénzpolitika bizonytalansága, főként az élelmiszerárak alakulása és a féloldalas piaci viszonyok együttesen valószínűsítik az év végére különösebb kockázat nélkül prognosztizálható 25-30 százalékos inflációt. (Fogyasztási szerkezet – Harmincszázalékos infláció – 1990.)
22. Kísértet járja be Európát. A nyugdíjas tömegek kísértete. (Nyugdíjreform – A jövő évezred regénye – 1995.)
23. A bővítés néha végtelennek tűnő története akkor gazdagodhat lényegileg új epizóddal, ha az európai politikusok ráébrednek, hogy a folyamat elhúzódása olyan válságjelenségeket produkálhat, aminek kezelése többe kerül, mint a csatlakozás cechje. (Az EU-bővítés üzlete – Tétek nélkül – 2000.)
24. A pénzügyi szuperfelügyelet elnöke állítja, a Pannonplast-felvásárlás körül tartott vizsgálat miatt érte brutális támadás. (Felügyeleti botrány – Rejtett dimenziók – 2003.)
25. A kormányfő bejelentette: akinek még van valamilyen adóötlete, az emelt díjas sms-ben beküldheti a Miniszterelnöki Hivatalba. (Légből kapott – 2005.)
