Omladozó örmény templommal szemben magasodik a román fővárosban a helyi értéktőzsde, a Bursa de Valori Bucuresti (BVB) toronyépülete. A tőzsdeszékház környezete tehát „fényévekre van” a Wall Streettől, az épületen belül hagyománnyá tett helyi szokások ellenben már-már New Yorkot idézik. Egy ideje ugyanis hétfőnként mind a BVB, mind a bukaresti elektronikus tőzsde, a Rasdaq kereskedését valamely közismert személyiség – Ion Iliescu államfő, Adrian Nastase miniszterelnök, Traian Basescu bukaresti főpolgármester, esetleg Quinton Quayle, Nagy-Britannia romániai nagykövete (képünkön) – nyitja meg; július 12-én például Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke volt soron. 
A román főváros a húszas években. Visszatér a nyüzsgés?
FELKAPASZKODÓBAN. Az ünnepélyesnek szánt külsőségek is azt hivatottak jelezni, hogy az egykor félénken induló bukaresti értéktőzsde mára egy mind kiforrottabb részvénypiacot képvisel. Ráadásul hamarosan még rangosabb intézménnyé válik, ugyanis a tervek szerint rövidesen bekebelezi a Rasdaqot. Az utóbbi 1995-ben a brókerek magánvállalkozásaként indult – máig ők a tulajdonosok -, struktúráját tekintve pedig az értéktőzsdével ellentétben nem integrált tőzsde, hanem független egységekből áll.
A BVB az utóbbi pár évben rohamos növekedésnek indult. Ez főleg a külföldi befektetők mind erőteljesebb érdeklődésének köszönhető: csupán ez év eleje óta több mint 30 százalékkal nőtt a tranzakciók volumene. A külföldi tőke legnagyobb része az Egyesült Államokból áramlik be. Ez különösen az elmúlt két évben vált szembetűnővé, amikor is néhány olyan nagy romániai cég, mint a Petrom és Rompetrol olajtársaság, vagy a fejlesztési bank, a Banca Romana pentru Dezvoltare papírjait vezették be a piacra, vagyis megjelentek az alacsony kockázatú részvénycsomagok. Ehhez hozzájött a már három éve 4 százalékot meghaladó gazdasági növekedés, valamint az, hogy Románia átvette az Európai Uniónak a tőzsde és általában az értékpapírpiac működésére vonatkozó törvényi előírásait.
UGRÁSOK. Ami a részvények vételárának a megtérülési idejét illeti, a romániai papírok P/E-rátája (egy részvényre jutó nyereség) ma már szintén felveszi a versenyt a külföldi cégek részvényeiével. Ezek után nem csoda, hogy 2004 első felében a belföldi tőke havi mintegy 80 millió dollár összértékű tranzakciói mellett immár a külföldi befektetők is havi 20 millió dollár értékben kötöttek üzleteket a bukaresti börzén, szemben az egy évvel korábbi 10 millió dolláros nagyságrenddel. Ráadásul a tavalyi első félévben a romániai invesztorok tranzakcióinak összvolumene sem haladta még meg a havi 30 millió dollárt. Mindezek nyomán a BVB három tőzsdemutatója az idei első hat hónapban igencsak látványosan teljesített: a BET 27,07 százalékot javult, a BET-C 41,28 százalékkal kúszott följebb, míg a BET-FI egyenesen 52,90 százalékkal áll ma magasabban, mint az év elején.
Az összképhez hozzátartozik, hogy időközben a román állam is piacra dobta 7 nagy állami vállalat részvénycsomagjának egy-egy részét, emellett a tőzsdén állampapírok is gazdát cserélhetnek. A következő esztendők tőzsdei növekedésének pedig a banki kamatlábak folyamatos csökkenése, az életbiztosítási piac lendületes felfutása, valamint a magánnyugdíjalapok piacra lépését 2005-2006-tól lehetővé tevő (a fiatalok számára az új rendszerre való áttérést kötelezően előíró) kormányzati nyugdíjreform teremtheti meg a feltételeit. 
BEZÁRT KISKAPUK. Ám mindezeknél sokkal fontosabb fejlemény, hogy július 29-én Romániában érvénybe lépett a tőkepiacot szabályozó új törvény, amely bezárja a régi által nyitva hagyott kiskapukat. Mindenekelőtt vége annak az időszaknak, amikor a Rasdaqon jegyzett cégek – a világ tőzsdéin bevett szokásokra fittyet hányva – megőrizhették „átláthatatlanságukat”. Transzparencia híján a Rasdaqon forgó társaságok nem egyszer keveredtek pénzmosás gyanújába, így a részvényeik szinte folyamatosan alulértékeltek voltak. A helyzet rendezése tehát mindenkinek érdekében állt, annál is inkább, mivel e nélkül a két börze fúziója sem történhetne meg. Az összevont tőzsde már nem szenved majd effajta „gyermekbetegségekben”.
Az új tőzsdetörvény emellett az értékpapír-felügyeleti bizottságot (Comisia Nationala a Valorilor Mobiliare – CNVM) is számos pótlólagos jogosítvánnyal ruházza föl, jócskán megnövelve annak hatékonyságát. „Ez a jogszabály négy korábbi helyett teremt egy leegyszerűsített és átláthatóbb törvényi keretet. Így elkerülhetőek lesznek majd a Banca Turco-Romana-féle spekulációs botrányok” – hangsúlyozta az új jogszabály jelentőségét annak múlt csütörtöki életbe lépésekor Gabriela Anghelache, a CNVM elnöke. Az általa említett török-román bank működési engedélyét a román jegybank 2002 májusában vonta vissza, miután a pénzintézet már 2000 vége óta anyagi gondokkal küszködött, a 2001. évet 1100 milliárd lej veszteséggel zárta, és a bezárásakor 40 millió dollárra rúgott az adóssága.
A BVB és a Rasdaq frigyéből születő állami tulajdonú tőzsde még az idén részvénytársasággá alakul. Ez pedig – mint arra Erős Viktor, a felügyeleti bizottság tagja rámutatott – „lehetőséget ad egy külföldi befektető bevonására, ami az értékpiacra kétségtelenül pozitívan hat majd”.
