HOZAMOK. Nehéz ma már olyan alapkezelőt találni a magyar piacon, amely ne indított volna garantált alapot. Ezek a befektetési konstrukciók jellemzően tőke- vagy hozamgarancia mellett, egy nemzetközi indexhez kötődően, egy kockázatosabb eszköz hozamának elérését is lehetővé teszik. A befektető ilyenkor biztosan visszakapja a pénzét, esetleg még egy garantált hozamot is, ugyanakkor, ha jól teljesít a részvénypiac, akkor annak extra hozamából is részesülhet.
ELMARADÁS. Ha létezik garantált hozam, az jellemzően igen alacsony, az állampapírok hozamától elmaradó. Az alap eszközei többségükben állampapír, illetve lekötött betét jellegű eszközökből, illetve bizonyos derivatív termékekből állnak, amelyek a befektetéshez kapcsolódó részvényindex teljesítményét csatornázzák át a befektetők számára. Ilyenkor a jegyek vásárlói nem kapják meg a részvénybefektetésen önmagában elérhető teljes hozamot. Gyakorlatilag ez az ára annak, hogy tőke-, illetve hozamgarancia mellett nem veszíthetnek pénzükből.
VERSENYBEN. Ha összevetünk egy ilyen alapot más konstrukciókkal, akkor általánosan az mondható, hogy részvénypiaci boom esetén egy nemzetközi részvényalap feltehetően jobb teljesítményt nyújt, egy pénzpiaci alap viszont kedvezőtlenebbet. Besszben a pénzpiaci alap jobb lehet, míg a részvényalap a garantálthoz képest alulteljesít. A garancia mértékétől, illetve az alap politikájától függően elképzelhető, hogy boom idején a garantált alap a nemzetközi részvényalapokat is „megverje”.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
