Szeptemberben a nyári hónapoknál kisebb mértékben ugyan, de folytatódott a hazai kínálatot uraló pénzpiaci és kötvényalapok június óta megszakítatlan csökkenése, miáltal vagyonuk az augusztus végi 1076 milliárdról 1072 milliárd forintra csökkent – derül ki a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) havi összesítéséből. Az év első kilenc hónapját tekintve ennél pozitívabb a kép, a május végéig tartó lendületnek köszönhetően azért szeptember végén még mindig 15 százalékkal több pénz feküdt az alapokban, mint a múlt év végén.
Szövetkezetből alap
Egyeseknél néhány éves virágzás szakadhat meg amiatt, hogy több szövetkezet is lelepleződött a nyáron, miután kiderült: képtelenek teljesíteni az ügyfeleknek korábban ígért 20 százalék körüli hozamot, vagy egyáltalán a tagi kölcsön formájában befizetett tőke visszafizetését. A legnagyobb port a KPHM és a Vertcial Invest esete verte fel, ám ezek a botrányok az egész ingatlanszövetkezeti szektort besározták. A pánikba esett tagok a többi szövetkezetből is elkezdték kivonni a pénzüket, márpedig pusztán egy nagyobb betétesi roham komoly likviditási gondokat idézhet elő a vagyont ingatlanokban vagy valamilyen beruházás beindításában lekötve tartó intézményeknek. A botránysorozat egyik nyertese a Pilis Invest lehet, amely már megkapta az ingatlanalappá alakulásához szükséges PSZÁF-engedélyt, így novembertől ekként működhet tovább. Ezzel átláthatóbbá válik és szabályozottabb keretek közé kerül a tevékenysége, illetv, nagyobb biztonságérzetet adhat a befektetőknek, már pusztán amiatt, hogy a felügyelet hatáskörébe kerül.
A értékpapíralapok fogyásával ellentétben az ingatlanalapok vagyona az év eleje óta csaknem a háromszorosára nőtt, és szeptemberben is további 14 százalékkal bővült, meghaladva a 60 milliárd forintot. Piaci részesedésük egy év alatt 1,8 százalékról 5,7-re emelkedett. Népszerűségük, a Bamosz értékelése szerint, azért töretlen, mert az elmúlt időszakban mentesek voltak a jelentősebb árfolyamcsökkenésektől, rezisztensek voltak a kedvezőtlen pénzpiaci eseményekkel szemben is, és láthatóan nem voltak rájuk hatással az elmúlt hetek ingatlanszövetkezetekkel kapcsolatos botrányai sem.
Pedig az ingatlanalapok valójában nem csak ingatlanba fektetnek, a tőke kisebb-nagyobb hányada (sok esetben 50-60 százaléka is) értékpapírokban, konkrétan államkötvényekben ölt testet. Ennek következtében az ingatlanalapok eszközértékeinek alakulása sem függetleníthető a pénz- és tőkepiaci tendenciáktól, és vélhetően csak hosszabb távon, a megfelelő feltöltöttségi szint elérése után tudják betölteni vállalt szerepüket.
Mellékes portfóliók
Az utóbbi hónapokban nem az alapokból, hanem az önkéntes pénztári, biztosítói, önkormányzati és egyéb portfóliókból gazdagíthatták állományukat az alapkezelők, hiszen ezek fejlődése nemhogy nem esett vissza, hanem még gyorsult is. E mellékes (egyébként 45 százalékot és közel 900 milliárd forintot kitevő) portfóliók folyamatos növekedése miatt a Bamosz-tagok által kezelt összvagyon hajszálnyival magasabb lett az augusztus véginél, és meghaladta az 1961 miliárd forintot. Az év eleji állapothoz képest a pénztárak vagyona csaknem 64 százalékkal, az egyéb portfólióké 27,5 százalékkal gyarapodott, ez lényegesen dinamikusabb fejlődést mutat, mint a klasszikus befektetési alapok piacán. A növekedés nagyrészt a bankok vagyonkezelési tevékenységének átszervezésével függ össze.
Szeptember végén az alapokban kezelt, 1071,8 milliárd forintos összes vagyonból 1013 milliárdot hazai, 58 milliárd forintot pedig nemzetközi alapokban tartottak a jegytulajdonosok. Az összes nettó eszközérték szinte mindegyik alaptípusnál csökkent augusztus óta, kivételt csak a vegyes (vagyonuk 1 százalékkal nőtt) és az ingatlanalapok jelentettek.
A hazai alappiac kétharmadát uraló kötvényalapok értékvesztése szeptemberben 0,3 százalékos volt, a hó végén vagyonuk 710 milliárd forint volt. A részvényes portfóliók ennél nagyobb, 3 százalékos visszaesést könyvelhettek el, vagyonuk 83 milliárd forintról 80-ra apadt egy hónap alatt. Ennek hátterében a külföldi tőzsdék jó eredményei, illetve a szeptemberben jellemzően 9 ezer pont fölött mozgó BUX-index állhatott, ami a nyereség realizálására csábította a részvényalapok tulajdonosait.
Nem is csoda: aki részvényben vagy részvényalapban tartotta a pénzét, az az elmúlt évben 20-30 százalékos profitot is zsebre tehetett, miközben az állampapírokon ugyanekkor 8-9 százalék körüli hozamot érhetett el. A legjobb ingatlanalapok pedig 10-15 százalékkal gazdagíthatták befektetőiket.
Fordulat következik?
A Bamosz elemzése kedvező tendenciaként értékeli, hogy a nyári hónapokban tapasztalt, havi 2,5 százalékos átlagos vagyoncsökkenés szeptemberre 0,4 százalékra mérséklődött, illetve hogy az alapkezelők által kezelt pénztári és egyéb portfóliók vagyona 2 százalékot meghaladó mértékben nőtt egy hónap alatt.
Elképzelhető, hogy trendfordulóhoz érkeztünk, és az alapok visszatérhetnek a korábbi években megszokott stabil növekedési pályára. A kedvezőbb hazai és nemzetközi tőkepiaci klíma, a forint kiegyensúlyozott erősödése újra felbátoríthatja a kisbefektetőket, akiknek még mindig a nyíltvégű alapok a kedvenceik a különböző befektetési formák közül.
