Gazdaság

Egri Zengő 1999, Pók Polonyi Pince

Eger gazdaságilag, kulturálisan és borkulturálisan az ország lüktetve fejlődő része#<#, itt telepítik tán a legtöbb szőlőt az utóbbi borrendszerváltó évtizedben, a szépen fejlődő földi világ alatt a pincék végtelen labirintusa, a mélyben valahol ott borozgat Minótaurosz, az ő vérét vevő sváb parasztok keverték ki a bikavért, de Eger fehér borokban is erős, jó kis hely, használni kell. Egy kis város, ahol élni lehet, talán. A Zengő az alkoholban sokszor gazdag, korai érésű Bouvier és a kemény savakra hajló ezerjó Király Ferenc által szerzett házasságának hálás gyümölcse, igazi hungarikum, melyben pozitív interferenciában olvadnak össze a két szülő jó tulajdonságai. Pók Tamás fiatal egri borász, hite-les ember, mondja mindenki, aki összeakadt vele, etikus, érzékeny borokat készít, tudatosan kísérletezve. Egri Zengő 1999, Pók Polonyi Pince 1Az egri Pók Tamás Zengője mindebből következőleg nagyon boros bor. A szép aranysárga szín zöld reflexekkel jelzi a másfél évi kis fahordós érlelést, márpedig az érlelés az igazi bor lényege. Az illatban is jelző kishordós hatás szép mézessége öszszeolvad a bor szignifikáns vonásával, a friss és igen fanyar gyümölcsösséggel (birsalmás, egreses, császárkörtés jelleg, vagy azé a nem-piros ribizlié, melynek, mint Pók Tamástól megtudtam, aranyribizli a neve). Ez a szép savak összefogta két szín: az újfa okkerja és a gyümölcs zöldje-sárgája jellemzi leginkább a szép bort. Nem bonyolult, nem nagyon komplex száraz bor “magyaros” (vállas, testes, keménykötésű) savakkal és extrakttal, inkább a hétköznapra való, de a szépen élt, nem sodródó élet bizakodó hétköznapjaira. Nem orchidea, mely a színek és illatok küvéje, hanem vadvirág, hogy úgy mondjam. Csínján kell bánni a hülyeségekkel borleírás közben, és nem szabad elfelejteni, hogy a bor csupán egy domesztikált drog, amit körülvesz a hétköznap és a magaskultúra kontextusa, a diskurzus és a gasztronómia, és hogy ezek csak együtt állnak össze értelmes küvévé. Sokan hajlanak a bor misztifikálására, mondván: a transzcendensbe nyíló kaput olajozzuk vele. Ennek a ködevő mitológiának a túlidézett Hamvas Béla a legismertebb és legtúlbecsültebb korifeusa.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik