váltott ki a cégvezetők körében a reprezentációs költségeket január elsejétől terhelő többlet járulékteher és adminisztráció.#<# Tekintsünk el attól, hogy a törvény hatályba lépése előtt majd’ egy fél éve már ismert volt szigorítás tervezete, azonban a munkaadói érdekképviseleti szervezetek, kamarák egyike sem fejtett ki említésre méltó lobbi-tevékenységet ellene (az érdekképviseletek nem működnek elég hatékonyan). Tekintsünk továbbá el attól is, hogy a törvény nem különbözteti meg a szó klasszikus értelmében reprezentációs célokat – végső soron közvetve az üzleti tevékenységet – szolgáló vállalati kiadásokat az adócsalástól (a törvényhozók kifejezetten rosszhiszeműek). Tekintsünk továbbá el még attól is, hogy mindez az intézkedés milyen hatással van a vendéglátóiparra (visszaveti a forgalmat). Ha mindezektől – az egyébként nehezen félretehető vonatkozásoktól – eltekintünk, akkor azt látjuk, hogy a vállalatoknál a törvény erejénél fogva többletköltség keletkezett. Ezt a cégek minden bizonnyal ki is fogják gazdálkodni, amennyiben a reprezentációra az üzletmenet érdekében valóban szükség van. Látszólag tehát semmi nem történik: a pénzügyi igazgatók egy kis fejfájás után megoldják az elszámolást; az egyébként elhanyagolható többletköltség beépül a vállalatok gazdálkodásába; a vendéglátóipar bevételei átmeneti visszaesés után visszaállnak az intézkedés előtti szintre; a költségvetésnek pedig többletbevétele keletkezik; végül pedig a adócsalók előtt bezárult a kiskapu. (Hurrá! Happy End: „Megvalósul az ezeréves magyar álom, senki nem reprezentál olcsó áron.”) Csakhogy – úgy tűnik – a reprezentáció többletterhe irritálja az üzleti szférát, amely azt gazdálkodási belügyeibe történő modortalan beavatkozásnak tekinti. Olyannak, amely kellő előkészítés és egyeztetés nélkül került a jogszabályba, s mint ilyen, meglehetősen jól tükrözi a kormányzat egyoldalú diktátumokon alapuló gazdaságirányítási kísérleteit. A reprezentáció elszámolásának megszigorított szabályai – költségük tényleges súlyától függetlenül – könnyen megronthatják az üzleti szféra és a kormányzat már amúgy sem felhőtlen kapcsolatát.
