Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által a Postabankról készített vizsgálati anyag szerint a hitelintézetnél Princz Gábor vezetése alatt – 1996 és 1998 között – olyan gazdálkodás folyt, amely havonta átlagosan egymilliárd forint körüli veszteséget okozott. Ez elsősorban a bank elhibázott üzletpolitikájából eredt, amely mindenek előtt a látványos bővülésre – azaz a mérlegfőösszeg erőltetett növelésére – koncentrált. E cél érdekében a bank rendszeresen nyújtott kölcsönöket hitelképtelen vállalkozásoknak, miközben egyre gyűltek a kiterjedt, ugyanakkor átláthatatlan befektetései. Többször folyamodott ahhoz a megoldáshoz, hogy a különösen rizikós invesztíciókat apróbb részekre bontotta, vagy halasztott fizetéssel értékesítette, de kockázatainak elkendőzésére olyan megoldást is alkalmazott, amelyben saját maga finanszírozta a saját szavatoló tőkéjét kistafírozó partnereit.
Az ÁSZ megállapításai szerint a pénzintézet 1998 folyamán felhalmozott 135 milliárd forintos veszteségéből megközelítőleg 125 milliárd keletkezett a fedezetek és biztosítékok elégtelen kikötése miatt. Az 1998-ban megképzett 170 milliárd forintnyi céltartalékból feltehetően mintegy 85 milliárdnyit az azt megelőző esztendők tranzakciói indokoltak.
A számvevőszék vizsgálati anyaga fehéren-feketén megállapítja: a Postabank korábbi vezetése hibás, nem egyszer törvény- és szabálysértő döntéseket hozott, gazdaságilag megalapozatlan kockázatokat vállalt. A veszteségek kialakulásáért felelősség terheli a régi menedzsmentet, leginkább a korlátlan döntési hatáskörrel rendelkező elnök-vezérigazgatót és helyetteseit, továbbá az egyéb vezető tisztségviselőket.
Mindemellett az ÁSZ szerint mulasztás terheli az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletet (ÁPTF) – illetve elődjét az Állami Bankfelügyeletet -, mondván: az késlekedett az átfogó helyszíni vizsgálat elvégzésével. Pedig az ÁPTF tudhatta volna – akár a bankközi piaci jelzésekből -, hogy a Postabanknál sürgős intézkedésekre van szükség, mégis sokáig halogatta az intézkedéseket. Hasonlóan felmerült a vizsgálat során a hitelintézet beszámolóját hitelesítő cég – a Deloitte & Touche – felelőssége is, azt azonban az érintett szakmai kamara hivatott meghatározni. –
