Leginkább a januárban elmaradt áremeléssel indokolta a társaság, hogy az első féléves bevétel és a nyereség nominálisan is 5, illetve 9 százalékkal marad el az előző év azonos adatától. Ez azonban a szűkülő értékesítési lehetőségek ellenére sem mondható jónak a tartályos gáz piacának mintegy 60 százalékát uraló, így értelemszerűen piacvezető cégtől. Az erős (és tőkeerős) konkurencia miatt a januári áremelést vissza kellett vonni, s azt csak júniusban (az olajárak drasztikus növekedése után) sikerült érvényesíteni, ami legfeljebb a következő negyedév teljesítményét javíthatja, ha egyáltalán a növekvő beszerzési árak nyomán ez megtörténhet.
A működés költségeit már nem sikerült eléggé nagy mértékben csökkenteni, tekintettel a szűkülő piacra. Vitathatatlan persze, hogy a 10 százalék körüli infláció mellett a költségszint 1 százalékponttal mérséklődött az utóbbi egy évben, de ehhez tudni kell, hogy az alkalmazotti létszám az előző évi 961 főről 905-re csökkent. A fedezeti szint csupán 3 százalékponttal volt az idén félévkor alacsonyabb.
A nagyon enyhe költségcsökkenés nyomán az üzemi tevékenység eredménye 10 százalékkal esett vissza, és a tavaly félévkor elért 1,071 milliárd forinttal szemben idén mindössze 961 millió forintot tett ki. A kamatok növekedése miatt a pénzügyi veszteség további 99 millió forinttal apasztotta az adózás előtti nyereséget, amely 91 százaléka a bázisadatnak.
A befektetők számára viszont vonzóvá válhat a papír, amennyiben az elképzelések szerinti autógázadó-csökkentés megvalósulna, hiszen ezzel 100 forint körülire szintre esne a PB üzemanyag ára, aminek révén a tartályos gáz piaca 20-30 százalékkal bővülhetne. Szintén jól jönne a cégnek, ha a vezetékkel el nem látott vidékeken támogatnák a PB gáztartályok telepítését. A cég a jövő év elején 2-3 milliárdos rendkívüli bevételhez juthat a bezárt budaörsi töltőüzem ingatlanának eladásából, ami akár meg is duplázhatja a Prímagáz 2000. évi nyereségét. –
