Nyaranta 400-500 turista kereste fel Pusztamérgest, de most az összes dán és német visszamondta a foglalását, pedig leginkább ők látogattak ide – számol be “háborús vesztességeikről” Börcsök Antal, a jugoszláv határ közelében fekvő község polgármestere, hozzátéve, hogy az egész környéken katasztrofális a helyzet. Különösen, hogy sok kisnyugdíjas él a faluban, akiknek a megélhetésük is veszélybe került a turizmusból származó – háztartásonként mintegy 200 ezer forintnyi – bevételük kiesésével.
Kovács György Zoltán, a Falusi Turizmus Országos Szövetségének elnöke – egyben a Komárom-Esztergom megyei Idegenforgalmi Bizottság tagja – viszont még nem kapott a tagegyesületektől ilyen jelzéseket. Sőt, a megyében zsúfolásig teltek a kempingek, s a komáromi termálfürdőt is sokan látogatják. Úgy véli, ennek az is az oka, hogy az ilyen helyekre mobilabb emberek jönnek. A szállodákban viszont valóban tapasztalható visszaesés.
KÉT TÁBOR. Az idegenforgalmi szakma ismét két táborra szakadt: egyidejűleg találni olyanokat, akik világvégét emlegetnek, s akik továbbra is bizakodnak. Herényi Károly MDF-es képviselő az országgyűlés idegenforgalmi bizottságában arról beszélt, hogy az idei délszláv válság következtében letisztulhat a turisztikai ágazat. “Az életképesek megerősödnek, a piaci versenyre éretlenek viszont elhullanak” – értékelte a helyzetet.
Az ágazatot felügyelő Gazdasági Minisztérium (GM) azonban nem tud ilyen egyszerűen túllépni a kérdésen. A tavaly több mint 2,5 milliárd dollár bevételt elérő idegenforgalom a GDP alakulásából 10 százalékkal veszi ki a részét. “Ez több, mint a mezőgazdaság hozzájárulása” – emlékeztet Kraft Péter, a terület gazdájául tavasszal kinevezett helyettes államtitkár. Az Amerikából “importált” köztisztviselő nyilván nem úgy képzelte, hogy első feladata az ágazat hosszú idő óta legnagyobb kihívásának menedzselése lesz. Ráadásul az idén minden nagyon jól kezdődött: az első negyedév turisztikai eredményei jelentős növekedést mutatnak 1998 azonos időszakához képest. Az idegenforgalmi devizabevételek 469 millió dollárnyi összege 10 százalékos, a nemzetközi devizabevételek 230 millió dolláros egyenlege 24 százalékos, a külföldi látogatók 93 dollárnyi átlagos költése pedig 30 százalékos bővülést jelez. Az Európai Unió országaiból 7,8 százalékkal többen érkeztek, de a japán és az izraeli vendégek száma is emelkedett.
“Ideális esetben folytatódna ez a pozitív tendencia, de felelősen számba kell venni a kialakult helyzetet, elemezni a főszezon és az elkövetkezendő időszak új kihívásait és a jövőbeni potenciális beutazók szemléletét. Konkrét lépésekkel és programokkal kell megelőzni a látogatók elmaradását, mérsékelni a lemondásokat, illetve olyan új stratégiai elemeket bevezetni kommunikációnkba, amelyek kiegyenlíthetik vagy enyhíthetik az esetleges jövedelem-kiesést” – nyilatkozta nemrég Kraft Péter. Vezetésével tanulmány is készült a koszovói válság turizmust érintő várható hatásairól, s abban háromféle becslés szerepel az idegenforgalomból származó idei bevételekre. Az optimista megközelítés 2 milliárd dollárra, a tavalyi és a tavalyelőtti szinthez képest félmilliárddal kisebbre teszi az ágazat teljesítményét. A közepes szcenárió szerint 1,75 milliárd, míg a pesszimista változat alapján 1 milliárd dollár bevételre számíthat az ország.
A kiesés súlyos gondokat okoz majd a folyó fizetési mérlegben, de Kraftnak nem ezért fáj a feje. Szerinte még nem mondott le eredeti úti céljáról a turisták többsége, a kivárókat megfelelő stratégiával még meg lehet nyerni. A helyettes államtitkár irányításával a GM-ben a turizmus illetékesei nagyszabású offenzívába kezdtek (lásd keretes anyagunkat).
Ami a külföldiek vonatkozásában hátránnyal jár, az a belföldi turizmusnál előny lehet: sokakat visszatart a háború attól, hogy Görögországban vagy Horvátországban töltsék szabadságukat. A stratégiának ezért a belföldi turizmus ösztönzése is fontos része. A turizmusból élő vállalkozások jó része mindehhez elvárja a kormány segítségét, hiszen anyagi lehetőségeik nem engedik meg, hogy átfogó kampányt indítsanak, nem is beszélve a külföldi propagandáról. Utóbbira azért is szükség van, mert ugyan a háborúnál jóval kisebb mértékben, de az is káros hatást gyakorol az idegenforgalomra, hogy főként Németországban a valóban kifogásolható magyar közbiztonsággal riogatják a közvéleményt. Ez elsősorban a konkurencia üzleti fogása, hiszen az 1998-ban hazánkba érkezett 33 millió 664 ezer külföldi vendég közül 3 millió 852 ezer volt német állampolgár, s az őket ért – ismertté vált – 7032 incidens 0,18 százalékos arányt jelent.
A NÉMET KAPCSOLAT. Drégely Ágnes, a Tour East Tour Utazási Iroda ügyvezetője arról számolt be, hogy náluk nincs visszaesés, sőt több német csoportot sikerült behozniuk, mint a múlt év azonos időszakában. Szerinte a németeket kevésbé érdekli a háború, mert autóval gyorsan hazatérhetnek, és szerencse, hogy utazási irodájuk erre a területre specializálódik, mert a távolabbi országokból – Franciaországból, Spanyolországból – jó néhány lemondás érkezett. A gazdasági tárca akciójáról úgy véli, hogy ilyen rövid idő alatt képtelenég az üzletpolitikát megváltoztatni.
Rubovszky András, a Magyar Szálloda Szövetség elnöke, a Gellért Hotel igazgatója elmondása szerint a vendégéjszakák száma a hazai szállodákban eddig 8-10 százalékkal csökkent 1998 azonos időszakához képest. Ez eltérő hatással van a különböző hotelekre, hiszen egy több százmillió, esetleg egy-két milliárd forintos árbevételt produkáló szállodaláncot nem rendít meg néhány tízmillió forintos forgalomkiesés, ám egy kisebb háznak, ahol az árbevétel nagy részét három-négy utazási iroda foglalásai teszik ki, komoly gondot okoz egy 50 százalékos lemondás.
A Gellért szállóban 400 szoba helyett most 340 foglalt, de ez nem jelent számottevő problémát. “Már a háború előtt is hangoztattam, hogy az idei foglalás nem éri majd el a tavalyit, mert kevesebb konferencia lesz” – idézi vissza Rubovszky, aki ennél kellemetlenebbnek tartja, hogy a távol-keleti és az európai – hétvégi, szabadidős, üzleti – turisták jellemzően egyre inkább kivárnak a foglalással. Szintén nem tesz jót az ágazatnak az utakat végigálló konzumlányok hada, a zsebtolvajok magas száma, illetve a drasztikusan túlszámlázó és a pénzt erőszakkal behajtó öt-hat belvárosi étterem sem. Pozitív változásként az autólopások számának csökkenését és – a maximált tarifa bevezetésével – a taxihelyzet rendeződését említette. –
