A Magyar Olaj- és Gázipari (Mol) Rt. a Hungária Biztosítóval (HB) kötött vállalati vagyonbiztosítást. A Mol először 1992-ben mérette fel két biztosítási tanácsadó céggel működésének kockázatait. A biztosítók a kisebb cégek esetében is gördülékenyebb tárgyalásokra számítanak, ha egy brókercég megteremti a cég és a biztosító közötti megfelelő kommunikációs kapcsolatot. A Mol esetében a vagyonbiztosítás nem vonatkozik a vezetékek jelentős részére, de a legtöbb hazai kitermelő egységre, a kiaknázott és a kiaknázatlan földalatti szénhidrogén-készletekre és a szénhidrogén-tározókra sem. A legfontosabb vezetékek, lelőhelyek kútjai azonban biztosítottak. Az eszközöket a pótlásukhoz szükséges értéken tartják nyilván, évenként aktualizálva. Mint azt megtudtuk, az észak-magyarországi benzinügy is napirenden szerepel a Mol és a HB között, hiszen a vizsgálatok mai állása szerint egy központi csővezeték hibájára vezették vissza idegen anyag bekerülését az üzemanyagba. A vagyon- és felelősségbiztosításon felül például a Dunai Finomító csak olyan biztosítással rendelkezik, ami csak egy esetleges vagyoni kárból származó leállás esetén érvényesíthető, illetve például akkor, ha egy vagyonbiztosítással lefedett vagyontárgy meghibásodása miatt következik be a leállás. A többi, kisebb finomítóra nem is kötöttek ilyen üzemszüneti biztosítást. Mindezek mértékét a Mol vezetése határozta meg. Másrészt viszont a Magyar Energia Hivatal (MEH) gázértékesítési engedélyéhez kötelező vagyon- és felelősségbiztosítást kötni a gázelosztó rendszerre, mely a “reális” kockázatra köttetett.
A Mol esetében is látható tehát, hogy a vagyonbiztosítás tartalma mindig megegyezés kérdése, és – főképpen milliárdos vagyontömeg biztosítása esetén – számos más biztosítással (felelősség-, földrengés-, üzemszüneti biztosítás stb.) együtt kötik meg. Ettől eltérő gyakorlatot követ a multinacionális tulajdonossal bíró Opel Magyarország Járműgyártó Kft., amelynek vagyonbiztosítását központilag, a General Motors Corp. kockázatkezelési osztályán a Nemzetközi Vagyonbiztosítási Program keretében kötötték meg – tudtuk meg Szakács Szilviától, a kft. treasury csoport vezetőjétől. A “vezető irányvonaltól” az egyes vállalatok a “helyi irányvonal” meghatározott keretei között térhetnek el, nagyobb vagyonra kötve a szerződést vagy más speciális kikötést téve. (A magyar Opel saját hatáskörben cascót, kötelező gépjármű-biztosítást, csoportos élet- és balesetbiztosítást, valamint üzleti utazás- és balesetbiztosítást kötött.) Emellett az alkalmazotti hűtlenségre külön típusú központi biztosítás alkalmazandó. Az Opel Magyarország mindezt hazai képviselettel is rendelkező brókereken keresztül oldotta meg. Emellett a hazai Opel-gyárra is vonatkozik a General Motors által központilag, bróker közreműködése nélkül megkötött Nemzetközi Szállítás- és Raktározás-Biztosítási Program is, ami a tengeri és az országok közötti szállítás-raktározás esetleges veszteségeire nyújt biztosítékot. Emellett az Opel valamennyi leányvállalatánál érvényes a Nemzetközi Felelősségbiztosítási Program, ami alkalmazotti, termék- és harmadik személlyel szembeni felelősségbiztosítást tartalmaz.
A legnagyobb magyar cégek közül – mint biztosítási körökből megtudtuk – a Magyar Államvasutak nem rendelkezik önálló vagyonbiztosítással, hiszen a vezetés szerint a vállalat nem lenne képes kifizetni a biztosítási díjat. A Paksi Atomerőmű (PA) Rt. ez év augusztusban kötötte meg biztosítását, melynek biztosítási díja értesüléseink szerint évi 1 milliárd forint körüli összeg lesz.
