Gazdaság

A GKI ÉVES PROGNÓZISA – Lassuló gyorsulás

admin
admin

1996. 06. 05. 00:00

Az év eddig eltelt részére a növekedés és a stabilizáció egyidejű megtorpanása jellemző – állítják a GKI Gazdaságkutató Rt. elemzői. A tendenciák javulást jeleznek, de nem olyan mértékben, mint azt a kormányzati prognózisok sejtették. A lakossági bizalmi index lassú emelkedése májusban megállt.

Az egyensúlyjavulás rövid távú feltételei kimerültek, a jövőben a hosszabb távú reformokra, mindenekelőtt az államháztartás átalakítására kell összpontosítani – állítja a GKI múlt héten nyilvánosságra hozott idei második prognózisában. (Az agrárprognózist részletesen lásd Figyelő 1996/22. szám.) Vértes András elnök-vezérigazgató szerint a kormányzat alábecsülte az idei infláció ütemét, amely a legújabb előrejelzések szerint az év egészére számítva 24-25 százalékos lesz. A stabilizáció lassulása a külgazdasági stabilizáció elhúzódásában is tetten érhető, bár a kutatóintézet elemzői szerint a vártnál rosszabb külgazdasági helyzet csupán átmeneti kisiklásnak tekinthető. Az egész évre viszont tartható lesz a folyó fizetési mérleg 2 milliárd dolláros hiánya. A külföldi működőtőke-beáramlás is 2 milliárd dollár körül alakul, következésképpen az ország nettó adóssá-ga nem emelkedik.

Az államháztartás tervezett hiánya a GDP-hez viszonyítva várhatóan 4,5 százalék lesz (privatizációs bevételek nélkül), a költségvetési deficit 150 milliárd forint körül alakul. A büdzsé tervezett hiányába a kutatók beleszámolták az immár a GDP egy százalékára rúgó, 60-70 milliárd forintos társadalombiztosítási deficit fedezését is. Az árfolyam-politikában a GKI Rt. nem számít nagyobb változásokra.

Ami a növekedési kilátásokat illeti, az idén a gazdaság 1 százalékos bővülésére számítanak; ezen belül az ipari termelés 4 százalékkal emelkedik, az építőiparban stagnálás, a hírközlésben erős expanzió, a kereskedelemben és a közszolgáltatásokban pedig visz-szaesés várható.

A GKI a vállalkozások körében havonta végez konjunktúra-felméréseket. Ezekre épül az üzleti bizalmi index, amely az ipari és kereskedelmi cégek üzleti várakozásainak átlagából adódik. E mutató tavaly októbertől idén márciusig folyamatosan emelkedett – azaz a vállalkozások a gazdaság helyzetének fokozatos javulására számítottak -, áprilisban és májusban azonban némiképp csökkent, s néhány ponttal ismét mínuszba csúszott.

A másik fontos mutató, a lakossági bizalmi index lényegesen mélyebb szintről, de ugyancsak lassú javulást mutatott – a tavaly októberi -73-as értékről idén áprilisra -55-ig jutott. Most azonban itt is megtorpanást érzékeltek: a mutató értéke ezúttal változatlan maradt. Májusban a válaszadók a gazdaság jelenlegi és jövőbeli pozícióját kedvezőtlenebbnek látták, mint egy hónappal ezelőtt. Az inflációs várakozások mérséklődtek. A munkások és a vezetők várakozásai valamelyest javultak, a vállalkozók azonban sötétebben látják a következő időszakot, mint áprilisban (lásd grafikonunkat). A fővárosiak az egy hónappal korábbinál sokkal pesszimistábbak voltak, miközben a vidékiek optimizmusa kissé erősödött.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.