A privatizációs többletbevételek kamat-megtakarításából származó 18-23 milliárd forint kétharmadát exportbővítő beruházásokra, valamint kis- és középvállalatok támogatására kell fordítani – erről állapodott meg az elmúlt héten a kormány a szociális partnerekkel. A pénz folyósítását az Eximbank, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank és a Pénzintézeti Központ végzi majd, bár az egyelőre még kérdés, hogyan.
A privatizációs miniszter szerint az idén legalább 12 milliárd forint juthat a fent nevezett három pénzintézeten keresztül a gazdaságba. (Más forrásokból származó információink szerint viszont csak egyharmad rész jutna a szóban forgó intézményeknek, ebből 3-5 milliárd forint az Eximbanknak, 1-2 milliárd forint pedig a Pénzintézeti Központnak és az MBFB-nek.)
Az érintett bankokban üdvözölték a kormány megállapodását, ám konkrét konstrukciókról még nemigen tudtak beszámolni. Ehhez ugyanis meg kell várni a kabinet – várhatóan május második felében esedékes – hivatalos döntését is. Nyíri Iván, az Eximbank vezérigazgatója érdeklődésünkre annyit mondott: a pénzintézetnél elsősorban exportcélú árualapok termelését célzó hitelkonstrukciókban látnak fantáziát. Az erre vonatkozó tervek lényegében már készen vannak, és számításaik szerint a döntést követően 3-4 hónapon belül be is indulhatna a hitelezési tevékenység. Ehhez azonban előbb szükség lenne a pénzintézet tőkehátterének megerősítésére. (Az Eximbankról szóló írásunkat lásd még az 56-57. oldalon.)
A Pénzintézeti Központnak, hiszen nagy tőkeerővel rendelkezik (saját tőkéje 11,5 milliárd forint), megvannak a lehetőségei arra, hogy exportbővítő beruházások finanszírozásában vegyen részt – állítja Király Péter vezérigazgató. Kormánydöntés híján azonban egyelőre ezek mibenléte és feltételei sem ismertek, így a banki engedéllyel egy éve rendelkező központ még a lehetséges konstrukciók kidolgozását sem kezdte meg. Ehhez elsősorban tudni kellene, hogy a kormány támaszt-e bizonyos preferenciákat, illetve azt is, hogy a kamat-megtakarításból származó összeg exportbővítő beruházások támogatására szánt részével miként gazdálkodnak a “kiközvetítésükre” alkalmasnak talált intézmények. Számos lehetőség szóba jöhet, többek között például a konzorciális hitelnyújtás is. Egyelőre nem tudni azonban, hogy a kamat-megtakarítás révén keletkező és az exportbővítésre szánt hányad hogyan “szerveződhet össze” más forrásokkal, például a Gazdaságfejlesztési Alappal vagy akár az Eximbank nyújtotta garanciákkal.
